A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [Mt.] szabályai között a munkavállalói jogosultságokkal, kötelezettségekkel, a munkáltató utasítási jogának korlátozásával, illetve eljárási szempontból is közvetve szerephez jutnak a munkavállaló hozzátartozói; egyes kártérítési szabályok pedig közvetlenül érintik a hozzátartozókat.

A korábbi Mt. a közeli hozzátartozókra vonatkozó szabályokat fogalmazott meg, a hatályos Mt. nem tesz ilyen különbséget. A Polgári Törvénykönyv [2013. évi V. törvény ] 8:1. § (1) bekezdés 1-2. pontja ma is külön szabályozza a hozzátartozókat és a közeli hozzátartozókat, de e szabályának a munkajogi rendelkezések szempontjából nincs szerepe. A hozzátartozók fogalmát az Mt. 294. § (1) bekezdés b)-c) pontja egységesen határozza meg. A kört a 2013. évi CCLII. törvény 2014. március 15-től bővítette. A hozzátartozók közé tartozik a munkavállalóval fennálló rokonsági foka alapján: az egyeneságbeli rokon (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka stb.), az egyeneságbeli rokon házastársa, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a házastárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, az élettárs, a testvér, és a testvér házastársa. A törvény a gyermek és a fogyatékos gyermek fogalmát külön is értelmezi. A gyermek esetében a rokonsági fok megléte önmagában nem elegendő a személyéhez kapcsolódó munkajogi rendelkezések alkalmazásához: az is kell, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § k) pontja szerint ő a munkavállalóval életvitelszerűen együtt éljen, és gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerüljön ki (saját háztartásban nevelés). Fogyatékosnak pedig az a gyermek minősül, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A még meg nem született gyermekek is hatással vannak édesanyjuk munkajogi jogállására, hiszen a várandóssághoz is kötődnek plusz jogosultságok.

A munkavállalói jogosultságokkal összefüggésben írja elő az Mt., hogy

- a várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nő egészségi állapotának megfelelő munkakörbe való áthelyezésére, ennek hiányában fizetett távollétre jogosult [Mt. 60. §];

- a nőt 24 hét szülési szabadság, az apát gyermeke születése esetén 5 (ikrek resetén 7) munkanap pótszabadság, bármelyik szülőt pedig a gyermek (általában) 3 éves koráig fizetés nélküli szabadság illeti meg [Mt. 118. § (4) bekezdés, 127-130. §];

- 16 évesnél fiatalabb gyermek(ek) nevelése után pótszabadság jár mindkét szülőnek [Mt. 118. § (1)-(3) bekezdés];

- szoptatási munkaidő-kedvezményre jogosult a születés utáni 9. hónap végéig az anya [Mt. 55. § (1) bekezdés e) pont];

- a 3 évesnél (3 vagy több gyermek esetén 5 évesnél) kisebb gyermeket nevelő munkavállaló kérése esetén részmunkaidőben való foglalkoztatásra jogosult [Mt. 61. § (3) bekezdés];

- a munkavállalót hozzátartozója halála esetén 2 munkanapra távolléti díjjal fizetetten mentesíteni kell a munkavégzés alól [Mt. 55. § (1) bekezdés f) pont, 146. § (3) bekezdés b) pont];

- a munkavállalót hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság illeti meg [131. § (1) bekezdés];

- szabadságra jogosító időként a munkában töltött időkkel azonosan kell figyelembe venni a szülési szabadság, a fizetés nélküli szabadságból az első 6 hónap, a szoptatási munkaidő-kedvezmény, a hozzátartozó halála miatti munkaidő-kedvezmény idejét [Mt. 05. -§ (2) bekezdés].

A munkáltató utasítási mozgásterét korlátozzák a következő szabályok:

- a munkáltató nem jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő, más helységben található munkahelyen vagy munkáltatónál foglalkoztatni (kiküldeni,…