3.29 Adómentes lakáscélú, vissza nem térítendő munkáltatói támogatás
A munkáltató a munkavállalója részére adhat adómentesen vissza nem térítendő lakáscélú támogatást.
A társas vállalkozások tagja csak akkor kaphatnak adómentes munkáltatói támogatást, ha a vállalkozással munkaviszonyban áll.
A társaság tagja részére tagi jogviszonya alapján adómentes támogatás nem adható.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. alpontja értelmében a munkáltató a munkavállalója részére hitelintézet vagy a kincstár útján adómentes támogatást nyújthat a következő célokra:
-
belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
-
a lakás zártvégű lízingbe vétele,
-
a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
-
a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítése,
-
a lakás korszerűsítése, akadálymentesítése,
-
hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetése, törlesztése, illetve a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, a késedelmi pótlék, a végrehajtási díj, a jelzálogjog törlésének díja, az előtörlesztési díj és az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetése;
-
korábban nyújtott lakáscélú kölcsön elengedése.
Az adómentes juttatása feltétele az is, hogy a munkavállaló bármilyen arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben támogatásban részesül, ideértve azt is, ha tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerzi meg.
A támogatást bármely cég, szervezet – mint munkáltató - a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek adhatja, annak méltányolható lakásigénye esetén.
A méltányolható lakásigény mértékét az Szja tv. 1. sz. melléklet 9.3.4. pont c) alpontja határozza meg.
A támogatást nem kötelező minden munkavállaló számára juttatni, illetve nincs akadálya a cafeteria keretében történő juttatásnak sem, de mindenképpen célszerű belső szabályzatban rögzíteni, milyen feltételek mellett (például próbaidő után, a munkaviszony meghatározott ideig tartó vállalásával) biztosítja azt a cég a munkavállalók számára.
A támogatással összefüggő rendelkezésekben alkalmazott egyes fogalmak meghatározását 2016. augusztus 1-jétől a Szja tv. 1. számú mellékletének 9.3.4. alpontja tartalmazza.
Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár (amennyiben a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét) esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.
Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt (több munkáltató esetén is) nem haladja meg az 5 millió forintot és összességében nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének, vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékát.
A támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, illetve a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelést
-
lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a tulajdonjog, a földhasználati jog megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés, vagy
-
lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, korszerűsítése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a támogatás összegének felhasználását igazoló okiratok, vagy az építés, építtetés, alapterület-növelés, korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetés
alapján kell vizsgálni.
A hitelintézettől, a pénzügyi vállalkozástól, vagy a korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítésre, akadálymentesítésre fordított költség és a támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza a lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot.
A támogatás adómentessége feltételeinek fennállását a munkáltatónak kell vizsgálnia.
Főszabály szerint a feltételek meglétét elégséges a folyósítást követően vizsgálni, de a munkáltató dönthet úgy is, hogy a támogatásra való jogosultság megállapításához a vonatkozó dokumentumokat a támogatás folyósítását megelőzően kéri be. A támogatás adómentességének fontos feltétele hitelintézet vagy a kincstár közreműködésének igénybevétele, ennek keretében lehetőség van arra is, hogy szerződéses megállapodás alapján a munkáltató helyett a bank vagy a kincstár vizsgálja meg és igazolja a munkáltatórészére a támogatásra való jogosultságot. A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, illetve az előzetesen már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.
A folyósításhoz nem szükséges külön számlát nyitni, a munkáltató utalhatja a támogatást a munkavállaló által megjelölt, bármely banknál vagy a kincstárnál vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára. A munkavállalónak nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról, és - az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából - arról, hogy hozzájárul az ügylettel összefüggő adatok átadásához hitelintézet részére.
A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató
-
a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig,
-
lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéshez adott támogatásesetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig
rendelkezik az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal.
Ha a munkáltató nem rendelkezik a megfelelő igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéshez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja. Mindez azt jelenti, hogy a munkáltatónak a támogatás 1,2-szerese után 22 százalék szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, továbbá ezen összeg alapján meg kell állapítania a személyi jövedelemadót, valamint az egyéni járulékokat. A magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót a részére történő következő havi kifizetésekből kell - meghatározott korlátok mellett - levonni, az egyéni járulékot azonban a munkáltatónak be kell fizetnie, és a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartania.
A munkavállaló - függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől – lakásvásárlás - ideértve a lakás tulajdonjogának zártvégű lízingszerződés keretében történő megszerzését is –, vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, építtetése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak, átadni a következő okiratokat, bizonylatokat:
-
lakás-vásárlás esetén az adásvételi szerződést és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okiratot (vagy a tulajdoni lapot), valamint a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okiratot;
-
lakás építése, építtetése, bővítése, korszerűsítése esetén az építési engedélyt, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlákat;
-
a munkavállaló által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélúfelhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hitel-törlesztést igazoló okiratot, számla-kivonatot (kivéve, ha a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást a magánszemély önálló (giro-képes) hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják).
A munkáltató saját döntése alapján előzőekben említett okiratokat, bizonylatokat lakásvásárlás - ideértve a lakás tulajdonjogának zártvégű lízingszerződés keretében történő megszerzését is –, vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén legkésőbb a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, lakás építése, építtetése, bővítése, korszerűsítése esetén legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig is elfogadhatja, ha ez az okiratok, bizonylatok hiánya esetén teljesítendő adókötelezettség teljesítését nem akadályozza.
A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor kiadott bizonylat vagy - ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz - a magánszemély nyilatkozata igazolja.
Az eredeti okiratok, bizonylatok helyett elfogadható azok másolata is.
Nem vehető figyelembe a további támogatás felhasználásának igazolására az olyan összeg, amelyet a munkáltató bármely korábban folyósított támogatás felhasználásának igazolása során már figyelembe vett.
A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során
-
a lakás szobaszámát az egyes szobák alapterületének nagyságát is tartalmazó nyilatkozat alapján kell meghatározni, az együtt költöző vagy együtt lakó családtagok számát pedig a lakásban lakóhelyként vagy tartózkodási helyként lakó családtagok lakcímkártyáinak másolata, vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás tanúsítja;
-
a feltételnek való megfelelés a támogatás folyósítása évének bármely napjára vonatkozóan vizsgálható, illetve ha a méltányolható lakásigény megállapítása bármely korábbi időpontban, az akkor hatályos rendelkezések alapján már megtörtént, akkor a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával is igazolható.
Amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatásfolyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható…