Vámos Dávid ügye mérföldkő az alanyi áfamentesség szabályozásában, főleg úgy, hogy küszöbön áll a mentesség évi 8 millió forintról 12 millió forintra való megemelése. A bíróság egyrészt igazat adott az adóhatóságnak, hogy a mentességet szabályszerűen előre kell bejelenteni, másrészt iránymutatást adott az igencsak elnagyolt alanyi mentesség elvi szabályaira. Cégeket és egyéni vállalkozókat nem érinti az ügy, csak a NAV felé közvetlenül bejelentkező adózókat.

A kis ember durva megadóztatása ma már nem divat, de sajnos a jogkövető vizsgálatokat követően továbbra is eljuthat addig a NAV, hogy az ügyeskedő magánszemélyt, vagy külföldi jogi személy magyar illetőségű adóalanyát agyonbüntesse.

A konkrét esetben is történt 2014.01.22-én alanyi áfa mentességet választó bejelentkezés, de a NAV nem fogadta el, hogy ez a bejelentkezése a múltra is érvényes lett volna. Az adóhatóságot az is zavarta, hogy Vámos Dávidnak akkor lett sürgős a bejelentkezés, amikor a NAV már 778 műszaki cikk értékesítése kapcsán megbírságolta, mert „elfelejtett” áfa alanyként bejelentkezni. A hivatal nem hagyta abba Vámos Dávid elleni eljárásokat, hanem átfogó adóellenőrzést indított 2012.01.01-2014.03.31 közti időszakra adóhiányt és adóbírságot állapított meg. Sajnos az Európai Unió Bírósága (EUB) nem foglalkozott annak kérdésével, hogy miként tudja Vámos Dávid utólagosan a kuncsaftjaira terhelni az áfát és azzal sem, hogyha megnyílik a levonási joga, akkor azzal hogyan élhet. Az ügyben kizárólag azt állapították meg, hogy a tagország arányos, versenysemleges és jogbiztonságot teremtő saját szabályozást alkalmazhat az alanyi mentesség választására és nem baj, ha nem engedik a választást visszamenőlegesen.

Magyarországon tehát az alanyi áfa mentesség választása nem lehet visszamenőleges. Vagy mégis?

A kérdés tisztázása előtt, célszerű áttekinteni az elveket, amiket az EUB a Nyíregyházi Törvényszék által kezdeményezett…