A tárhely az új postaláda. A papíralapú küldeményekről való váltás során nagyon figyelni kellett volna a jogosultságok és a címzések cizellált, támadhatatlan gyakorlatának kialakítására. Sajnos sem a NAV, sem az önkormányzati adóhatóságok, nincsenek a helyzet magaslatán. A cégkapura való kézbesítés lenne a megoldás, de azt is hibásan alkalmazzák!

Ha kérünk egy nullás igazolást egy cégnek, akkor milyen szép lenne, ha a kérelmező mellett megkapná az ügyvezető is azt a tárhelyére, hiszen arra neki van szüksége, nem az igényt benyújtó könyvelőnek. A NAV azonban úgy gondolja, hogy 1 helyre küldi ki az igazolást.

Éppen ezért vezették be a cégkaput! A cégkapura megérkező küldeményről a cégkapumegbízott és az ügykezelők gondoskodnak, az állami, önkormányzati szervnek nem kell foglalkozni azzal, hogy mi miért, hogyan jut hozzá a küldeményhez. Ez már a jogi személy dolga!

Az önkormányzati adóhatóságok is kötelezettek lennének cégkapu használatára, de gyakran a benyújtó személy felé kézbesítenek, mondván, a benyújtót az adózási rendtartás szerint továbbra is vizsgálniuk kell és a jogosultság csak az ő esetére állapítható meg. A cégkapura való kézbesítésnek pedig nincs akadálya, ott nem az adószakértővel, könyvelővel, bérszámfejtővel tartja a kapcsolatot az önkormányzati adóhatóság, hanem a jogi személlyel. Így a kiküldésnél alkalmazott korlátozás egyértelműen jogszabálysértő. Természetesen a téves kézbesítésnek nincs következménye, hiszen a cég nem fog arra hivatkozni, hogy megkapta a küldeményt, csak nem jó helyre.

Az önkormányzati adóhatóságoknál más kézbesítési problémák is felléptek. Egyes önkormányzati ügyintézők igyekezetükben 250 megabájtnál is nagyobb fájlokat készítettek, a döbbenetesen túlméretezett szkennelés okán, holott a jogszabály már nem írja elő a határozat papíralapú kinyomtatását, ha azt a kiadmányozásra jogosult elektronikusan hitelesíti. Az így elkészült, elképesztően nagy állományokat aztán ES3-as kiterjesztésű e-ektákban…