9.2.2.2. Passzív időbeli elhatárolások meghatározása, értékelése
Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
Passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban jelennek meg.
A költségekkel, ráfordításokkal kapcsolatban elszámolható passzív időbeli elhatárolás meghatározása a következő módon és lépésekben történhet:
– Az első lépésben meg kell határozni, hogy milyen összegű ráfordítás kerül majd elszámolásra az alapul szolgáló időszak alatt.
– A második lépésben a szerződés, vagy más dokumentum alapján ki kell jelölni azt az időszakot (alapul szolgáló időszak), amelyre vonatkozóan a kifizetések meg fognak történni.
– A harmadik lépésben ki kell számítani, hogy az alapul szolgáló időszak egy egységére (pl. hónap, hét, nap) milyen összegű ráfordítás számolható el.
Az alapul szolgáló időszak egy egységére (év, hónap, nap) jutó ráfordítás meghatározása = A / B
ahol: A: Az alapul szolgáló időszak alatt elszámolható ráfordítás
B: Az alapul szolgáló időszak
– A negyedik lépésben a tárgyévre elszámolható ráfordítás összegét kell számszerűsíteni.
A tárgyidőszakban elszámolható ráfordítás = Az alapul szolgáló időszak egy egységére jutó ráfordítás × A tárgyidőszakban figyelembe vehető egységek (hónap, nap, év) száma
– Az ötödik lépésben meg kell határozni, hogy a tárgyidőszakban már elszámolt ráfordítás összeg hogyan viszonyul a tárgyidőszakban elszámolható ráfordítás összegéhez.
Passzív időbeli elhatárolás csak abban az esetben számolható el, ha a tárgyidőszakban elszámolható ráfordítás összege meghaladja a tárgyidőszakban elszámolt ráfordítás összegét.
A passzív időbeli elhatárolás összege = A tárgyidőszakban elszámolható ráfordítás összege – A tárgyidőszakban már elszámolt ráfordítás összege
Ilyen típusú elhatárolás jellemző a kibocsátott értékpapírok tárgyévre vonatkozó, de a fordulónap után esedékes kamatára.
A vállalkozás kibocsátott kötvényeinek névértéke 10.000.000 Ft, kamata 20%. A kamatfizetés minden év március 31-én esedékes.
A vállalkozás a mérlegkészítés időszakában meghatározza, hogy a kibocsátott kötvényei után mennyi a tárgyévre vonatkozó fizetendő kamat:
A fizetendő kamatot a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni a passzív időbeli elhatárolások növelésével egy időben.
A költségek, ráfordítások miatt képzett passzív időbeli elhatárolást a következő üzleti év nyitó tételeinek könyvelésekor meg kell szüntetni.
A számviteli törvény előírásai alapján passzív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget.
A vállalkozó döntése alapján elszámolható passzív időbeli elhatárolás meghatározása a következő módon és lépésekben történhet:
– Első lépésben meg kell határozni a befektetési célú kamatozó értékpapír vételárában elismert kamat összegét.
– Második lépésként ki kell számítani a befektetési célú kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értékét.
A kamatozó értékpapírok beszerzési értékét a következő módon kell meghatározni:
Beszerzési érték = Vételár – Vételárban elismert kamat
– Harmadik lépésként meg kell állapítani a veszteségjellegű különbözetet:
Veszteségjellegű különbözet meghatározása a következő képlet alapján történhet:
Beszerzési érték – Névérték
Veszteségjellegű különbözet akkor keletkezik, ha a számítás eredménye pozitív, azaz a beszerzési érték magasabb, mint a névérték.
– Negyedik lépésként meg kell állapítani a passzív időbeli elhatárolás értékét. A veszteségjellegű különbözet összegét el kell osztani a beszerzéstől a lejáratig tartó idővel (napokban, hónapokban), majd meg kell szorozni a beszerzés napjától a tárgy üzleti év végéig tartó napok, hónapok számával.
Az elhatárolt összeget az értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá egyéb állománycsökkenéskor, valamint akkor kell megszüntetni, csökkenteni, ha olyan értékű értékvesztést kell elszámolni az értékpapírral kapcsolatban, amelynek hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a névérték alá csökken.
Bevételek passzív időbeli elhatárolása
A mérleg fordulónapja előtt befolyt pénzbevételek teljes összegét vagy egy részét, akkor kell passzív időbeli elhatárolásként elszámolni, ha a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét képezi.
A tárgyidőszakban a bevételekkel kapcsolatban elszámolható passzív időbeli elhatárolás kiszámítása a következő lépésekben történhet:
– Az első lépésben meg kell határozni, hogy milyen összegű bevétel, árbevétel kerül majd elszámolásra az alapul szolgáló időszak alatt.
– A második lépésben a szerződés, vagy más dokumentum alapján ki kell jelölni azt az időszakot (alapul szolgáló időszak), amelyre vonatkozóan a bevételezések meg fognak történni.
– A harmadik lépésben ki kell számítni, hogy az alapul szolgáló időszak egy egységére (év, hónap, nap) (pl. bérleti díj árbevétel, kamatbevétel esetén) milyen összegű bevétel, árbevétel számolható el.
Az alapul szolgáló időszak egy egységére (hónap, nap, év) jutó bevétel, árbevétel meghatározása = C /B
ahol: C: Az alapul szolgáló időszak alatt elszámolható bevétel, árbevétel
B : Az alapul szolgáló időszak
– A negyedik lépésben a tárgyévre elszámolható bevétel, árbevétel összegét kell számszerűsíteni.
A tárgyidőszakban elszámolható bevétel, árbevétel = Az alapul szolgáló időszak egy egységére jutó bevétel, árbevétel × A tárgyidőszakban figyelembe vehető egységek (hónap, nap, év) száma
Passzív időbeli elhatárolás csak abban az esetben számolható el, ha a tárgyidőszakban már elszámolt bevétel, árbevétel összege meghaladja a tárgyidőszakban elszámolható bevétel, árbevétel összegét.
A passzív időbeli elhatárolás összege = A tárgyidőszakban elszámolt bevétel, árbevétel összege – A tárgyidőszakban elszámolható bevétel, árbevétel összege
Szemléltető példa erre az esetre a kapott bérleti díj. A kapott bérleti díjjal kapcsolatban, akkor kell passzív időbeli elhatárolást elszámolni, ha a bérbevevő a teljes futamidőre szóló bérleti díjból az időarányos összegnél többet fizet ki a tárgyévben.
A gazdasági társaság egyik üzleti partnerének tárgy üzleti év július 1-jén 3 évre bérbe adja egyik termelő eszközét. A szerződésben meghatározott bérleti díj teljes összege 3.600.000 Ft + 27% áfa. A tárgy üzleti évben a szerződés alapján fizetendő bérleti díj 1.000.000 Ft + 27% áfa, amelynek összegét az üzleti partner a fizetési határidőre teljesített.
A vállalkozás az árbevételek között a tárgyidőszakban 1.000.000 Ft kapott bérleti díjat tart nyilván.
A társaság az időarányos bérleti díjnál több árbevételt számolt el, ezért az árbevétel összegét csökkenteni kell és ezzel egy időben passzív időbeli elhatárolt kell képezni.
Az üzleti év végén a passzív időbeli elhatárolások között a Bevételek passzív időbeli elhatárolása mérlegsoron kell kimutatni az árbevételek kimutatott bérleti díj és a tárgyidőszakra elszámolható bérleti díj különbségét. Ennek összege 395.068 Ft (1.000.000 Ft – 604.932 Ft = 395.068 Ft).
Tárgy üzleti évre időarányosan elszámolható bérleti díj:
A bevételek miatt képzett passzív időbeli elhatárolást a következő év nyitó tételeinek könyvelésekor meg kell szüntetni.
A kapott bérleti díjjal kapcsolatos elhatárolás képzésének vázlatos bemutatása.
Az időarányos összeg meghatározásához ki kell számolni:
– az 1 napra jutó bérleti díjat
a szerződés szerint a futamidő alatt kiszámlázandó bérleti díjak teljes összege / futamidő napokban
– tárgyévben a számviteli törvény szerint elszámolható bérleti díjat
az 1 napra jutó bérleti díj × a tárgyévben figyelembe vehető napok száma
Az elhatárolás a fenti adatokat felhasználva a következő módon számolható:
tárgyévben kiszámlázott bérleti díj – tárgyévben a számviteli törvény szerint elszámolható bérleti díj
Ha a különbözet „+”, akkor passzív (ha „-”, akkor aktív) időbeli elhatárolást kell képezni.
Abban az esetben, ha a szerződésben módosításra kerül a kiszámlázandó bérleti díj összege és/vagy a futamidő hossza, akkor a módosítás időpontjától a szerződés újabb módosításáig vagy lejártáig a megváltozott, új feltételek szerint kell a számviteli törvény szerint elszámolható bérleti díjat meghatározni.
Az új számítási mód a következő:
Éven belüli módosítás esetén ki kell számolni – az eredeti feltételek alapján – a módosításig számviteli törvény szerint elszámolható bérleti díjat (ez lesz az üzleti év első napjától a módosítás napjáig elszámolható bérleti díj). A módosítás napján meg kell határozni a futamidő végéig a szerződés szerint kiszámlázandó bérleti díjat és a hátralévő futamidő napjainak számát.
A kiszámlázandó bérleti díj meghatározása:
a módosítástól a futamidő végéig kiszámlázandó bérleti díj összege = szerződés szerint a futamidő alatt kiszámlázandó bérleti díjak teljes összege (eredeti feltételek szerint) – a szerződéskötéstől a módosításig elszámolható bérleti díjak összege ± a bérleti díj változás összege
A hátralévő futamidő napjainak meghatározása:
futamidő napokban (eredeti feltételek szerint) – szerződéskötéstől a módosításig eltelt napok száma ± futamidő változás napokban
A két számított értékből új hányadost kell képezni:
módosított 1 napra jutó bérleti díj = a módosítástól a futamidő végéig kiszámlázandó bérleti díj összege / hátralévő futamidő napokban
A következő lépésben meg kell határozni a napok számát a módosítás időpontja és az üzleti év utolsó napja között.
A módosított 1 napra jutó bérleti díjat és a módosítástól az üzleti év utolsó napjáig számított napok számát összeszorozva meghatározható a módosítástól az üzleti év utolsó napjáig kiszámlázható bérleti díj.
Az éves kiszámlázható bérleti díjat az üzleti év első napjától a módosításig és a módosítástól az üzleti év utolsó napjáig kiszámlázható bérleti díj adja.
Az elhatárolás számítása ettől kezdve változatlan. A kiszámlázott és kiszámlázható bérleti díj különbözetét kell meghatározni és jellegétől függően aktív (vagy passzív) elhatárolást kell elszámolni.
Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír – felhalmozott kamattal csökkentett – kölcsönszerződés szerinti értéknek a könyv szerinti értékét meghaladó összegét (nyereségét). Az ilyen címen képzett passzív időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbevevő által visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében az állományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy a kölcsönbevevő megtéríti annak piaci értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.
Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidős) árfolyama közötti veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidős ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét, feltéve, hogy a valós értéken történő értékelést a vállalkozó nem alkalmazza.
Halasztott bevételek
A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni:
– az elengedett kötelezettség összegét, abban az esetben, ha az a kötelezettség terhére beszerzett eszközhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékének megfelelő összegben),
– a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét,
– a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci –…
