Hogyan valósítsa meg a sorszámozását a gépi programokban, illetve a papír alapú nyomtatványokon. Hogyan biztosítsuk az elkülönítését, és millió kérdés merülhet még fel. Valójában a törvények és a PM rendelet a számla előállításáról, szabályszerűségéről, nyilvántartásáról, kezeléséről rendelkezik. Nem tehetünk tehát mást, mint kizárólag a számlát alkalmazzuk, és ha a törvényalkotók továbbra is ragaszkodnak ehhez a fura képződményhez, akkor legfeljebb áthúzzuk a számla megnevezést. Még véletlenül sem tarthatjuk be ugyanis a számlával egy tekintet alá eső okiraton azt az eszetlenséget, hogy nem tüntetjük fel rajta az eladó és a vevő adatait. Ezt a módosítást hozták be ugyanis 2009 májusától a törvény 170.§-ában. Ezen kívül javasolt, hogy a törvényben előírt minimális adattartalmon kívül tüntessünk fel minden olyan adatot rajta, amely egy számla tekintetében kötelező.

Mivel az áfa-ellenőrzések kapcsán a legfontosabb kérdés az, hogy a fizetendő- illetve a levonható adó melyik adóelszámolási időszakban számolható el, nézzünk át az eredetileg kibocsátott számla módosítására vonatkozó néhány esetet!

1./ Az áfa-törvény 77.§-a felsorol olyan ügyleteket, amikor az adó alapja utólag csökken. A termék értékesítése, vagy a szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapja a jogosultnak visszatérített vagy visszatérítendő ellenértékkel utólag csökken, ha a teljesítést követően

a) az ügylet érvénytelensége jogcímén:

aa) az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre, vagy

ab) az ügyletet az érvénytelenítő határozat meghozataláig terjedő időre hatályossá nyilvánítják, vagy

ac) az ügyletet az aránytalan előny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják;

b) az ügylet hibás teljesítése jogcímén:

ba) a jogosult eláll az ügylettől, vagy

bb) a jogosult ár- vagy díj leszállítást kap.

Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha

a) teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizetik;

b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik.

Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a 71. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint árengedményt. Eszerint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:

1) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg

2) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény.

Összefoglalva a törvényben foglaltakat, hogy ha a gazdasági esemény utólag érvénytelenné válik, vagy azt hibásan teljesítették, vagy az előleget vissza kell fizetni, mert nem történ meg az értékesítés teljesítése, a betétdíjas göngyöleget visszavitték, előbb fizetett a vevő, ezért engedményt adnak, vagy a vásárlás mennyisége miatt a következő értékesítésből árengedményt adnak, akkor a fizetendő adó és annak adóalapja utólag csökken.

Ilyenkor nem kell önellenőrzést végrehajtani sem a vevőnek, sem pedig az eladónak. Az általános forgalmi adó csökkentését abban az időszakban kell figyelembe venni, amikor a módosító bizonylat a vevő rendelkezésére áll (a módosító és érvénytelenítő számlát átvette).

Mindezen véleményt megalapozza a levonási jogra vonatkozó általános rendelkezés, vagyis az áfa-törvény 132. §-a, mely szerint abban az esetben, ha a levonható előzetes felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, a különbözet rendezésére a következők alkalmazandók:

- Ha az utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, akkor az adóalany köteles a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a fizetendő adó összegét növelő tételt. Abban az adómegállapítási időszakban, amelyben a változás bekövetkezik.

- Az előző pontban foglaltaktól eltérően abban az esetben, ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan okiraton ( számla, vámhatározat, stb.) alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki, a különbözet rendezése arra az adómegállapítási időszakra esik, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, az eredeti okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának (keltének) hónapját követő hónap 15. napja.

- Ha a változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a különbözet növeli, az adóalany jogosult - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételt, legkorábban, abban az adómegállapítási időszakban, amelyben személyes rendelkezésére áll a különbözet alapjául szolgáló, módosító okirat.

Az eredeti számla érvénytelenítéséről gondoskodnia kell az eladónak, - mely véleményem szerint sztornírozó számla kibocsátását jelenti, - ha a szerződés megkötése előtti helyzetet állítja helyre a két üzletfél, vagy a vevő eláll az ügylettől, vagy a teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizeti a vevő. Egyébként pedig módosítani kell az eredeti számlát a többi esetben. Szerintem nem az a lényeg, hogy hívják a módosító bizonylatot, hanem az, hogy egyértelműen tartalmazza, mi az, amit módosítunk (a számla száma, kelte, eredeti teljesítés időpontja, módosítások). Ennek a számlának nincs külön teljesítési időpontja, csupán kelte. Ugyanakkor nagyon fontos annak igazolhatósága, hogy a vevő mikor vette át (tértivevény vagy személyes átvétel).

Fontos tudni, hogy a számítógépes programmal kiállított számlák esetében a javítás, illetve az adatokban történő módosítás csak úgy hajtható végre, ha az eredeti számlát sztornírozzuk, vagyis az eredeti számlára való pontos utalással annak számszaki adatait negatív előjellel tüntetjük fel, és a gazdasági esemény módosított tartalmával kiállítunk egy új számlát. Ez utóbbin is szerepelnie kell annak, hogy az eredeti számlát sztorníroztuk, és ez az új, módosított számla helyette. Ebben az esetben vegyük figyelembe az áfa-törvény 168. és 170.§-ait, mely nem jelent mást, mint hogy a számlával egy tekintet alá eső okiratnak is tartalmaznia kell a számla előírt tartalmi elemeit.

Számítógéppel készült számlát soha, semmilyen esetben sem lehet kézírással javítani!

folyt.