Az eladó leszállítja az áruját a vevőnek és a számlát is átveteti. Ennek megfelelően a számla adatai a 2008. évi nyilvántartásában szerepelnek, az áfáját bevallotta és befizette. A vevő nem fizet határidőre és írásban kifogásolja az árakat az eladónál, aki azt nem szeretné elfogadni. Közben a vevő eladta az árut, de mivel visszaküldte a számlát az eladónak, azt nem szerepeltette a 2008. évi beszámolójában. 2009-ben - a mérlegkészítés időpontja után - végre megállapodott a két fél arról, hogy az eladó utólagos engedményt ad a vevőnek a 2008-ban teljesített értékesítésre. Az akkor kibocsátott számláját sztornírozza egy számlával egy tekintet alá eső okirattal, és új számlát bocsát ki a régire való hivatkozással. Az új számla felső részében csak a kibocsátás kelte szerepel. Esetleg lehet egy új fizetési határidő is, de ez az írásbeli megállapodás kelléke. A számla belső részén azonban fel kell tüntetni a régi számla sorszámát és az eredeti teljesítési időpontot is.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77.§-a szerinti hibás teljesítésről van szó, melynek következményeként a vevő az eladótól utólagos árengedményt kap. A 78.§. (3) bekezdése értelmében az eladó fizetendő adója abban az adóelszámolási időszakban csökkenthető, amikor a vevő igazoltan megkapta az eredeti számla sztornóját és az új (módosított) számlát.

A vevő az áfa-törvény 132.§-ában foglaltak szerint köteles eljárni. A levonható adója utólag csökken. Abban az időszakban tudja figyelembe venni a bevallásában, amikor kézhez vette a módosított adatokat tartalmazó számlát, de legkésőbb az új számla keltét követő hó 15. napján. Megjegyzem, hogy az adott esetben számviteli önellenőrzésre is szükség van. Különösen a vevő járt el szabálytalanul, ami egyéb adókat és az eredményét is érinti.

Folytassuk az előző cikkben elkezdett számla-módosítási eseteket!

2./ Az előző pontban írtam már arról, hogy a számítógépes programmal készült számlákat kézzel javítani nem lehet. A javítások témaköréhez kapcsolódik az az eset, amikor a kézzel készült eredeti számlát olyan hiba miatt kell javítani, ami nem érinti az ellenértéket, adóalapot, adót, mennyiséget, egységárat, illetve az adott sorban szereplő értékesítés számszaki adatait.

Ilyen esetekben - vevő nevének vagy címének elírása, a termék vagy szolgáltatás rossz megnevezése, helytelen fizetési határidő, stb. - a kézírással kiállított eredeti számlán javítható kézírással oly módon, hogy egyértelműen látható legyen az eredeti adat (például dátum) is, valamint feltüntetésre kerüljön, hogy ki javította és mikor. (Számítógéppel kiállított számlánál ez a javítási mód nem lehetséges.)

A számítógéppel történő számlázás alkalmazásával, sokkal gyakoribbá vált a sztornó számla kiállítása, mint azt megelőzően volt. Ugyanakkor egyes hibák javítása gondot okoz a programok segítségével. A programok gyakran nem tudják kezelni a "számlával egy tekintet alá eső okirat" megnevezést. Véleményem szerint az is megfelel, ha módosító számlának nevezik, és javíthatunk rajta olyan hibát, mint például a vevő nevének elírása, vagy a teljesítés időpontjának helytelen feltüntetése (adóelszámolási időszakon belül) az eredeti számlán.

3./ Az első pontban (lásd előző cikk) nem említettük azokat az eseteket, amikor utólag a tudomásunkra jut olyan dolog, amely utólag megváltoztatja az adó összegét. Ezek általában hibák, téves értelmezések, melyeket elkövettünk az általános forgalmi adó meghatározásakor:

- nem számítottunk fel adót, ezért ezt a hiba feltárásakor utólag tesszük meg;

- tévesen állapítottunk meg adót, mert az ügylet nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá;

- az adófizetésre kötelezett adózó jogi státusát helytelenül határoztuk meg, (például magánszemélynek adtunk fordított adós számlát, vagy egyenes adózást alkalmaztunk a fordított adózás helyett);

- helytelenül megválasztott adózási mód (például árrés-adózás helyett egyenes adózás).

Véleményem szerint ezekben az esetekben a fizetendő adót megállapító félnél önellenőrzésre van szükség. Az adólevonást gyakorló félnek a módosító bizonylatot átvételét követően, a levonási jog feltételeinek teljesülésével, lényegében az elévülési időn belül joga van az előzetesen felszámított általános forgalmi adót levonni.

4./ Az első pontban felsoroltam azokat az esteket, amikor a levonható adó összege a levonási jog bekövetkezését követően utólag változik, mert az azt meghatározó tényezők utólag változnak. Ilyenkor az áfa-törvény 132.§-a szerint kell a levonható adót utólag módosítani.

A 133. §. viszont felsorolja azokat a gazdasági eseményeket, amikor a levonható adó ugyan utólag változik, de mégsem lehet a 132.§-ban szereplő szabályokat alkalmazni. Ezek az esetek a következők:

a) az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték teljes vagy részleges meg nem térítése; (a vevő nem fizet)

b) a vállalkozásának céljára tekintettel áruminta és kis értékű termék átadása;

c) a megsemmisülés és más olyan vagyoni kár, amelyet az adóalany tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézett elő, és ez utóbbi ok fennállását az adóalany bizonyítja;

d) az előző pontban nem említett egyéb vagyoni kár, ha az adóalany bizonyítja, hogy a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A levonási jog érvényesítését követően az előzetesen felszámított adó összegében történő változás - melyből következően adókülönbözet keletkezik, - figyelembe vételének módjáról a törvény úgy rendelkezik, hogy a változás következtében főszabályként nem kell alkalmazni az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzési előírásait. A különbözet az aktuális adó-megállapítási időszakban általában rendezhető.

5./ Mindazokban az esetekben, amelyeket az általános forgalmi adóról szóló törvény külön nem nevesít és az előző pontokban nem szerepelnek, valamint a fizetendő áfa nő, - akárcsak azért mert rosszul szoroztak a számlában, - az adófizetésre kötelezettnek önellenőrzést kell végrehajtania az adózás rendjéről szóló törvényben előírtak szerint, az eredeti teljesítés időpontjára. Az adólevonásra jogosult adóalany viszont csak abban az adóelszámolási időszakban veheti figyelembe a javított áfa miatti különbözetet, amikor a módosító dokumentumot megkapta. Tehát ekkor keletkezik a pótlólagos levonási jogosultsága.

Az adólevonási jogosultság szempontjából az áfa-törvény értelmezését nem könnyíti meg a 131. § (1) szövegezése, mely szerint, "a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével."

Ebből arra is következtethetünk, hogy ha módosító számlát kapunk, amely növeli a levonható adónkat, a különbözetet az elévülési időn belül bármikor figyelembe vehetjük.

Mi, akik alkalmazzuk a törvény előírásait, nem vagyunk képesek kitalálni a jogalkotó szándékait, és nem is feladatunk. Az biztos, hogy az idézett törvényhely lehetővé teszi a késve kapott szabályos számlában szereplő előzetesen felszámított általános forgalmi adó későbbi időszakban történő levonását.