A legtöbb kül- és felföldi gazdasági elemző egyetért abban, hogy karnyújtásnyira van már a recesszióból való kilábalás, ugyanis a világgazdaság mozdonyai - azaz a legjelentősebb országok gazdaságai - a növekedési pályára álltak, vagy állnak hamarosan.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint a
világgazdaság kezdődő fellendülése kihat Magyarországra is, így a bruttó
hazai termék (GDP) az idei 6 százalékos csökkenése után jövőre már fél
százalékkal emelkedhet. Az általa ismertetett prognózis 2010 végére 1
százalékos ipari, és 3 százalékos építőipari termelésnövekedést valószínűsít.
A jegybanki alapkamat a jövő év végére 5,75 százalékra csökken, az euró
árfolyama pedig 274 forinton áll majd a kutatók szerint.
A külföldiek bizalma kezd helyreállni, amit az is mutat, hogy Budapestre
külön érvényben tartott adósbesorolás kilátását stabilra javította az eddigi
negatívról a Standard & Poor's, amely a múlt héten a magyar szuverén
adósosztályzat kilátásáról is levette a leminősítés lehetőségére utaló
negatív figyelmeztetést. A világ legnagyobb hitelminősítőjének londoni
bejelentése szerint a kilátásjavítás a magyar főváros hosszú és rövid futamú
adósságának közepes befektetői "BBB mínusz/A-3" besorolására vonatkozik.
Stabilizálódik a fogyasztói bizalom a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem
közös felmérésének eredménye szerint is. A komplex fogyasztói bizalom index
(fbi) 146,4 pont volt a harmadik negyedévben, szemben a második negyedévi
148,5 ponttal, ami gazdasági válság előtt mért szinten a stabilizálódást
mutatja. Az idén az index legalacsonyabb értéke márciusban volt, 114,5
ponttal, míg egy évvel korábban 147,4 ponton állt a mutató. A komplex
fogyasztói bizalom mutatójának kezdő értéke az 1996. évi 100 pont, a
változásokat ehhez viszonyítva méri a Gfk Hungária negyedévről negyedévre.
A Nemzetközi Valutaalapnál úgy vélik, hogy jövőre már lényegesen kisebb
visszaeséssel számolhat a magyar nemzetgazdaság, mint az idén. Prognózisuk
szerint Magyarországon 2009-ben 6,7 százalékos visszaesés várható, míg jövőre
0,9 százalékos csökkenés valószínűsítő. Ugyanakkor az európai feltörekvő
gazdaságok átlagos GDP-visszaesése ez évben 6,6 százalékos lesz, jövőre az
átlagos növekedés már 1,7 százalékra várható ezekben az országokban - tette
hozzá. Magyarország ezekkel a rátákkal várhatóan a feltörekvő európai
országok középmezőnyében lesz - vélekedik Iryna Ivaschenko képviseletvezető.
(Az IMF várakozása a magyarországi növekedésre megegyezik a magyar kormány
prognózisával.)
Az optimizmust erősíthetik a magyar államháztartás legfrissebb adatai is. A hiány - önkormányzatok nélkül - szeptemberben 145,7 milliárd forintot tett ki, az első 9 hónapban 1.059,2 milliárd forint volt, a GDP 4,1 százaléka.
A deficit a Pénzügyminisztérium prognózisának megfelelően alakult. A
szaktárca úgy számolt, hogy szeptember végére az államháztartás egyenlege
1.067,7 milliárd forint hiányt halmoz fel. Ez a GDP 4,1 százalékának felel
meg. Ugyanakkor három nagy nemzetközi pénzintézet, amelyek közös
finanszírozási programot folytatnak régiónkban, a térségi gazdaságok
megsegítésére felhívta az érintettek figyelmét: a rendszerszintű pénzügyi
válságot sikerült ugyan elkerülni Kelet-Közép-Európában, a továbbra is
jelentős kihívások miatt azonban "nincs helye az elbizakodottságnak".
A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai
Beruházási Bank (EIB) és a Világbank-csoport a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és
a Világbank isztambuli üléséhez kapcsolódó - Londonban az EBRD által kiadott
- közös helyzetértékelésében leszögezi: a három pénzintézet által februárban
indított közös akcióterv végrehajtása jól halad, de önhittségre nincs ok. A
kelet-európai bankrendszerek és reálgazdaságok megsegítésére korábban
létrehozott 24,5 milliárd eurós keretből szeptember végéig 16,3 milliárd euró
folyósításáról már döntöttek.
Világszerte egyre több a kedvező gazdasági jelenség, ám a recesszió még jelen
van. Ilyen például, hogy tizenhat hónap után szeptemberben ismét a növekedés
és a hanyatlás közötti határt jelző 50 pont fölé emelkedett az euróövezetben
a szolgáltatóipari beszerzési menedzser index (PMI): a közel kétezer vállalat
megkérdezése alapján összeállított mutató 50,9 pontra nőtt az augusztusi 49,9
pontról a hétfőn közölt végleges adatok szerint. Emellett a vártnál kisebb
mértékben esett vissza augusztusban a kiskereskedelmi forgalom az
euróövezetben; a csökkenés 0,2 százalék az előző hónaphoz képest. A tejágazat
válságának orvoslására is készül az unió. Szakértői csoport létrehozását
jelentették be az Európai Bizottságnál. Brüsszelben eközben ismét termelők
százai tüntettek a felvásárlási árak emelésének érdekében. Az EU-tagországok
mezőgazdasági miniszterei az ágazat egyre nyugtalanítóbb helyzete miatt
tartottak rendkívüli találkozót a belga fővárosban. A gazdák szerint nem
tűrhető tovább, hogy a literenként legalább szükséges 40 centes árnak
jelenleg sok helyütt a felét sem lehet kapni a tejért.
A hírek szerint a román állami vasúttársaság (CFR) 10.300 dolgozójától válik meg a bukaresti kormány hétfőn nyilvánosságra került határozat-tervezete értelmében. A tervezet szerint az elbocsátandó személyek két havi nettó átlagfizetést, munkanélküli segélyt, és csaknem két évig jövedelem-kiegészítő összeget kapnának annak függvényében, hogy hány éves munkaviszonyuk van.