Szakmai cikkek

A legtöbb kül- és felföldi gazdasági elemző egyetért abban, hogy karnyújtásnyira van már a recesszióból való kilábalás, ugyanis a világgazdaság mozdonyai - azaz a legjelentősebb országok gazdaságai - a növekedési pályára álltak, vagy állnak hamarosan.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint a világgazdaság kezdődő fellendülése kihat Magyarországra is, így a bruttó hazai termék (GDP) az idei 6 százalékos csökkenése után jövőre már fél százalékkal emelkedhet. Az általa ismertetett prognózis 2010 végére 1 százalékos ipari, és 3 százalékos építőipari termelésnövekedést valószínűsít. A jegybanki alapkamat a jövő év végére 5,75 százalékra csökken, az euró árfolyama pedig 274 forinton áll majd a kutatók szerint.

A külföldiek bizalma kezd helyreállni, amit az is mutat, hogy Budapestre külön érvényben tartott adósbesorolás kilátását stabilra javította az eddigi negatívról a Standard & Poor's, amely a múlt héten a magyar szuverén adósosztályzat kilátásáról is levette a leminősítés lehetőségére utaló negatív figyelmeztetést. A világ legnagyobb hitelminősítőjének londoni bejelentése szerint a kilátásjavítás a magyar főváros hosszú és rövid futamú adósságának közepes befektetői "BBB mínusz/A-3" besorolására vonatkozik.

Stabilizálódik a fogyasztói bizalom a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös felmérésének eredménye szerint is. A komplex fogyasztói bizalom index (fbi) 146,4 pont volt a harmadik negyedévben, szemben a második negyedévi 148,5 ponttal, ami gazdasági válság előtt mért szinten a stabilizálódást mutatja. Az idén az index legalacsonyabb értéke márciusban volt, 114,5 ponttal, míg egy évvel korábban 147,4 ponton állt a mutató. A komplex fogyasztói bizalom mutatójának kezdő értéke az 1996. évi 100 pont, a változásokat ehhez viszonyítva méri a Gfk Hungária negyedévről negyedévre.

A Nemzetközi Valutaalapnál úgy vélik, hogy jövőre már lényegesen kisebb visszaeséssel számolhat a magyar nemzetgazdaság, mint az idén. Prognózisuk szerint Magyarországon 2009-ben 6,7 százalékos visszaesés várható, míg jövőre 0,9 százalékos csökkenés valószínűsítő. Ugyanakkor az európai feltörekvő gazdaságok átlagos GDP-visszaesése ez évben 6,6 százalékos lesz, jövőre az átlagos növekedés már 1,7 százalékra várható ezekben az országokban - tette hozzá. Magyarország ezekkel a rátákkal várhatóan a feltörekvő európai országok középmezőnyében lesz - vélekedik Iryna Ivaschenko képviseletvezető. (Az IMF várakozása a magyarországi növekedésre megegyezik a magyar kormány prognózisával.)

Az optimizmust erősíthetik a magyar államháztartás legfrissebb adatai is. A hiány - önkormányzatok nélkül - szeptemberben 145,7 milliárd forintot tett ki, az első 9 hónapban 1.059,2 milliárd forint volt, a GDP 4,1 százaléka.

A deficit a Pénzügyminisztérium prognózisának megfelelően alakult. A szaktárca úgy számolt, hogy szeptember végére az államháztartás egyenlege 1.067,7 milliárd forint hiányt halmoz fel. Ez a GDP 4,1 százalékának felel meg. Ugyanakkor három nagy nemzetközi pénzintézet, amelyek közös finanszírozási programot folytatnak régiónkban, a térségi gazdaságok megsegítésére felhívta az érintettek figyelmét: a rendszerszintű pénzügyi válságot sikerült ugyan elkerülni Kelet-Közép-Európában, a továbbra is jelentős kihívások miatt azonban "nincs helye az elbizakodottságnak".

A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank-csoport a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank isztambuli üléséhez kapcsolódó - Londonban az EBRD által kiadott - közös helyzetértékelésében leszögezi: a három pénzintézet által februárban indított közös akcióterv végrehajtása jól halad, de önhittségre nincs ok. A kelet-európai bankrendszerek és reálgazdaságok megsegítésére korábban létrehozott 24,5 milliárd eurós keretből szeptember végéig 16,3 milliárd euró folyósításáról már döntöttek.

Világszerte egyre több a kedvező gazdasági jelenség, ám a recesszió még jelen van. Ilyen például, hogy tizenhat hónap után szeptemberben ismét a növekedés és a hanyatlás közötti határt jelző 50 pont fölé emelkedett az euróövezetben a szolgáltatóipari beszerzési menedzser index (PMI): a közel kétezer vállalat megkérdezése alapján összeállított mutató 50,9 pontra nőtt az augusztusi 49,9 pontról a hétfőn közölt végleges adatok szerint. Emellett a vártnál kisebb mértékben esett vissza augusztusban a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben; a csökkenés 0,2 százalék az előző hónaphoz képest. A tejágazat válságának orvoslására is készül az unió. Szakértői csoport létrehozását jelentették be az Európai Bizottságnál. Brüsszelben eközben ismét termelők százai tüntettek a felvásárlási árak emelésének érdekében. Az EU-tagországok mezőgazdasági miniszterei az ágazat egyre nyugtalanítóbb helyzete miatt tartottak rendkívüli találkozót a belga fővárosban. A gazdák szerint nem tűrhető tovább, hogy a literenként legalább szükséges 40 centes árnak jelenleg sok helyütt a felét sem lehet kapni a tejért.

A hírek szerint a román állami vasúttársaság (CFR) 10.300 dolgozójától válik meg a bukaresti kormány hétfőn nyilvánosságra került határozat-tervezete értelmében. A tervezet szerint az elbocsátandó személyek két havi nettó átlagfizetést, munkanélküli segélyt, és csaknem két évig jövedelem-kiegészítő összeget kapnának annak függvényében, hogy hány éves munkaviszonyuk van.