Szakmai cikkek

Az elmúlt időszakban hozzám küldött kérdésekből állítottam össze néhányat. Nézzünk tehát néhány kérdést és választ!

Kérdés: Az egyéni vállalkozó az átalányadó alanya. Az átalányadó árbevételi határa 8 millió Ft/év, az alanyi adómentesség határa 5 millió Ft. Amennyiben az átalányadózó egyéni vállalkozó év közben átlépi az 5 millió Ft árbevételi határt, áfa-alannyá válik, annak ellenére, hogy átalányadós marad? Ha igen, külön áfa-nyilvántartást kell vezetnie és annak alapján bevallania az áfát?

Válasz: A személyi jövedelemadóról szóló törvény 51.§-ában foglaltak szerint, az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minőségében, illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól.

Az 5. számú melléklet 5. pontja szerint a magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét - választása szerint - bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben

a) tételes költségelszámolást (egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem szerinti adózást) nem alkalmaz, valamint

b) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, továbbá

c) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.

Mindezekből következik, hogy abban az esetben, ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átlépi az alanyi adómentesség értékhatárát, s emiatt az általános forgalmi adót az általános szabályok szerint köteles elszámolni, ettől az időponttól pénztárkönyv vezetésére, valamint áfa-analitika vezetésére kötelezett.

Az alapnyilvántartás évközi változása - bevételi nyilvántartásról pénztárkönyvre való áttérés - esetén, a korábban vezetett nyilvántartást a változást megelőző nappal le kell zárni, és az összesített adatokat az új alapnyilvántartás nyitó adataként kell bejegyezni.

Kérdés: Hogyan változik jövőre az általános forgalmi adóról szóló törvényben a számla-kibocsátási kötelezettség határideje?

Válasz: Az áfa-törvény módosítása a következő szövegezéssel jelent meg:

"163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

a) a teljesítésig,

b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

a) az ellenértéknek - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan,

b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számla-kibocsátási kötelezettséget jelent."

Az Áfa tv. 164. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 163. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett ésszerű időt a gyűjtőszámla kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adó-megállapítási időszak utolsó napjától kell számítani."

Nagy változást ez a módosítás nem jelent. Lényege, hogy a jövőben a készpénz-fizetéses jogügyletek esetében a számla kibocsátásának a készpénzfizetés időpontjában haladéktalanul meg kell történnie (szigorítás), míg az adó áthárítására jogalapot teremtő ügyleteknél (adóköteles ügyletek) továbbra is fennmarad a hatályos szabályozásnak megfelelő, a teljesítés időpontjától számított 15 napon belüli számla-kibocsátási kötelezettség.

Gyűjtőszámla esetén a számlakiállításra nyitva álló 15 napos határidő a kibocsátó adó-megállapítási időszakának utolsó napjától, míg a számlával egy tekintet alá eső okirat esetén a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől számítandó.

A korábbi áfa-törvény rendelkezéseihez képest enyhítést jelent, hogy az adó áthárításával nem járó ügyletek tekintetében nem határozza meg az ésszerű idő tartalmát, így ezen ügyletek tekintetében várhatóan lehetővé válik a 15 napon túli számlakibocsátás. Ezek az áfa-mentes ügyletek (tárgyi mentesség alá esők, export, illetve Közösségen belüli adómentes ügyletek, az áfa-törvény hatályán kívül es ügyletek.

Kérdés: Milyen összeghatártól történhet a jövő évben a gazdasági ügyletek kizárólag nem készpénzben történő kifizetése.

Válasz: Az adózás rendjéről szóló törvény 172.§-ának (20) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, a kifizetés teljesítőjére az adóhatóság ügyletenként, a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20%-ával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.

2009. február 1-től lép hatályba ez a szankció. A gazdasági szereplők közötti pénzforgalom átláthatósának és ezzel közvetve a pénzforgalom mögött álló gazdasági események megtörténte ellenőrizhetőségének biztosítása miatt szükséges a pénzforgalom bankszámlák közötti útra terelése. A szabályozás kizárólag azokat érinti, akik (amelyek) már jogszabályi rendelkezés alapján egyébként is rendelkeznek bankszámlával, így nem kötelez bankszámlával nem rendelkező adózókat bankszámlanyitásra.

A szabályozás tehát mindazon adóalanyokra vonatkozik, akik valamely jogszabály előírása miatt bankszámla nyitására kötelezettek. Nem érdekes a cégforma, így a bankszámla nyitására kötelezett egyéni vállalkozókra, evásokra, és bármilyen szervezetre vonatkozik, ha a befogadott számlát 250.000 forint felett készpénzben fizeti ki.

A bankkártyával történő kifizetés nem jelent készpénzfizetést.

A kifizetések "felaprózása" és a szankció kijátszásának megakadályozása miatt az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.

Ez a szabályozás a magánembereket nem érinti. Ők fizethetnek készpénzben nagyobb összeget is, ha ezt ésszerűnek tartják, de arról tudniuk kell, hogy 900.000 forint felett az eladó köteles számlát kiállítani a vásárlásukról.

Kérdés: Meddig kell beküldeni a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a 2008. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallását?

Válasz: Az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú mellékletének I/B/2/a. pontja határozza meg az éves szja bevallás határidejét, kivéve a magánszemélyeket (ez a b) pont).

2009. január 1-től az 1. számú melléklet I/B/2/a) pontjában a "adóévet követő év február 15-éig" szövegrész helyébe a "adóévet követő év február 25-éig" szövegrész lép. Ez azt jelenti, hogy az éves bevallás beküldésének határideje, valamint a befizetés határnapja is február 25-e, azaz 10 nappal kitolódott a határidő.