Szakmai cikkek

Rövid az idő a jövő évig, ezért viszonylag gyorsan kell tájékozódni és dönteni az egyéni vállalkozóknak a jövőbeli terveiket illetően. Ráadásul a két ünnep között valószínűleg nem az általános rend szerint működnek a hivatalok sem a szabadságok miatt. És lehetnek olyan teendők is, melyeket most decemberben vagy 2010 első napjaiban kell intézni.

Többes vállalkozói jogviszonyos egyéni vállalkozó

Amennyiben a főfoglalkozású egyéni vállalkozó egy korlátolt felelősségű gazdasági társaságnak is tagja, ahol személyesen közreműködik a cég tevékenységében, akkor gondolja át, hogy szüksége van-e mindkét cégre!

Eddig is választhatott a magánszemély, hogy melyik jogviszonyában tesz eleget a főfoglalkozású járulékkötelezettségének, de ezt az adóhatóság nem tudja kezelni, mert nem gondoltak arra, hogy a nyilatkozatot be kellene jelenteni. Ezért most küldözgethetjük havonta a nullás bevallásokat az egyik jogviszonyból. A program hosszú ideig erre nem is volt alkalmas, a 09NY nyomtatvány elfogadását pedig fél év után visszavonták az ilyen ügyekben.

Az ilyen vállalkozó az esetek döntő részében az egyéni vállalkozását nem működteti, hanem a cégben dolgozik, ezért meg kell gondolni az egyéni vállalkozás megszüntetését, vagy jövő évtől a szüneteltetését.

Ha a megszüntetés mellett dönt, akkor célszerű még december 19-e előtt leadni az egyéni vállalkozói igazolványát az önkormányzatnál, és erről azonnal értesíteni a könyvelőjét, hogy a megszűnéshez kapcsolódó bevallások beküldésének - a nullás bevallásoknak is - eleget tudjon tenni.

Ha az egyéni vállalkozás szüneteltetése mellett dönt a vállalkozó, akkor tudnia kell, hogy ennek lehetősége a 2009. évi CXV. törvény alapján csak 2010. január 1-től áll fenn. Tehát nem tudja előbb elintézni. Az első munkanap viszont január 4-e, s ebből adódóan már keletkeznek majd 2010. évi kötelezettségek is (például társadalombiztosítás,).

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18.§-a értelmében az egyéni vállalkozói tevékenységet minimum egy hónapig, és maximum öt évig lehet szüneteltetni. Ezalatt az időszak alatt az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási szempontból nem tekinthető biztosítottnak, tehát járulékkötelezettsége sincs. A nyugdíjas egyéni vállalkozónak sem kell fizetnie a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot az egyéni vállalkozás szüneteltetésének időtartama alatt.

2010-től az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszüntetésének bejelentésével, valamint a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetők.

Azoknak a vállalkozóknak a számára, akik ügyfélkapus regisztrációval még nem rendelkeznek, az illetékes önkormányzat jegyzője létrehozza azt. Tehát személyesen be kell menni a vállalkozói igazolvánnyal a jegyzőhöz, aki segít elintézni a változás bejelentését.

A megbízásos jogviszony alkalmazásának megfontolása

Azoknak a jelenleg főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak, akiknek nincs jelentős bevételük, számításokat kellene végezniük arra vonatkozóan, hogy ha az egyéni vállalkozói igazolványukat visszaadnák és a továbbiakban ún. adószámos magánszemélyként végeznék tevékenységüket, mennyi nettó jövedelemhez jutnának.

Ehhez elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletének 2010-től hatályba lépő szövegezését kell áttanulmányozni. Nincs sok változás az előző évekhez képest, de arról tudni kell, hogy egy önálló tevékenységet végző adószámos magánszemély elszámolható költségeinek köre szűkebb, mint az egyéni vállalkozó lehetőségei.

Az elszámolható költségek felmérésére azért van szükség, mert a személyi jövedelemadó előlegének megállapítása a bevétel - költség különbözetéből indul ki. Ezt kell megszorozni 1,27-tel az adóalap meghatározásához. A bevétel és a költség különbözete lesz a társadalombiztosítási járulékok alapja. Ugyanakkor ebben az esetben nincs vállalkozói jövedelem-kiegészítési kötelezettség. Amennyiben a bevétel és költség különbözetének 1,27-szeresével nem érjük el az 5.000.000 forint számított szja-alapot, - tehát az éves különbözet a 3.937.000 forintot nem éri el, - akkor 17% a jövedelemadó.

November közepén írtam már az önálló tevékenységet végzők adóelőlegének meghatározásáról. Azért bíztatok mindenkit a számolásra, mert a bevételének nagyságrendjétől és az elszámolható költségeinek nagyságától függ, hogy mi lehet számára a kedvezőbb. Az önfoglalkoztatóknak minden esetre kalkulálniuk szükséges.

Hogyan számlázzunk 2010 januártól

Az egyéni vállalkozókról szóló új törvény 16.§-ának (4) bekezdése szerint, az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az egyéni vállalkozó megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.

Az egyéni vállalkozók tehát azonosításuk érdekében a nyilvántartási számukat kötelesek használni. Ezzel a nyilvántartási számmal a már működő, és az új szabályok szerint 2010-ben kezdő egyéni vállalkozók is rendelkeznek majd, szemben az egyéni vállalkozói igazolvány számával, amit jövőre külön díjért, külön kérni kell, ha akarjuk. Az egyéni vállalkozó nyilvántartási számának gyakorlati haszna abban van, hogy ennek alapján lesznek kereshetők és azonosíthatók a nyilvános internetes nyilvántartásban.

A módosított személyi jövedelemadóról szóló törvény 46.§-a 2010-től teljesen átalakult. Ennek a törvényhelynek az volt a jelentősége, hogy az egyéni vállalkozó által kibocsátott számlából a kifizető ne vonjon le személyi jövedelemadó-előleget.

Régi szabályozás: Nem terheli adóelőleg a vállalkozói bevételt, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti vállalkozói igazolványa (ennek hiányában az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat) számát is.

Új szabályozás a 46.§ (4) bekezdésben: A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből.

A számlaadásra kötelezett magánszemélyek körébe az egyéni vállalkozó beletartozik még akkor is, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény a mentes tevékenység miatt nem teszi kötelezővé számára a számlát, csupán a gazdasági eseményt dokumentáló számviteli bizonylatot.

Mindezek alapján 2010. január 2-tól az egyéni vállalkozóknak a nyilvántartási számukat kell ráírniuk az általuk kibocsátott számlára, megjelölve, hogy egyéni vállalkozó.

Átalányadó megfontolása

Átalányadózás esetén a bevételből a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott költséghányadot kell levonni, amely általános esetben 40%, tehát a bevétel 60%-a számít jövedelemnek. Természetesen egyes tevékenységekre vannak ettől eltérően meghatározott költséghányadok is, melyeket az szja-törvény 53.§-ában találunk meg.

A bevétel 60%-át mint jövedelmet meg kell szorozni 1,27-tel, és így kapjuk meg az összevonandó jövedelem adóalapját. 5.000.000 forintig 17% az adó. Ez azt jelenti, hogy éves 3.937.000 forintos bevételig (havi átlagos bevétel 328.083 forint) 17% személyi jövedelemadót kell fizetni (849.998 éves adó - 4.999.990 adóalapra).

A társadalombiztosítás alapja 3.937.000 forint. Ennek 17 + 27%-át = 44%-ot fizetünk be, azaz 1.732.280 forintba kerül az összes járulék.

Mennyi marad meg tehát az évi 3.937.000 forintos bevételből nettó jövedelemként, ha az iparűzési adóval nem számolok most, és az adott tevékenységre jellemző piaci kereset sem több, mint az átlagos havi bevétel. 3.937.000 - 849.998 - 1.732.280 = 1.354.722 éves nettó jövedelem jön ki, ami havi 112.894 forint.

112894 : 328.083 * 100 = 34,4% marad a megszerzett bevételből átalányadó alkalmazása esetén, iparűzési adó figyelembevétele nélkül. Ha a számított szja-alap meghaladja az 5 M forintot, magasabb lesz az adó a 32%-os rész miatt.

Nem akarok senkit elkeseríteni, de ha egy 3.937.000 forintos éves bevételű evás egyéni vállalkozót nézünk, akkor ennek az összegnek a 30%-át (1.181.100 Ft-ot) kell befizetni egyszerűsített vállalkozói adóként. Amennyiben elfogadjuk a példában szereplő 328.083 forintos havi összeget a tevékenység piaci keresetének, akkor a társadalombiztosítás előbb kiszámított befizetendő összege (1.732.280 Ft) változatlan. Így az iparűzési adó figyelembevétele nélkül megmaradó éves nettó jövedelem 3.937.000 - 1.181.100 - 1.732.280 = 1.023.620 forint (havi 85.302 Ft), ha jól számoltam.

Mindezekkel azt kívántam bizonyítani, hogy nem lehet általános érvényű tanácsokat adni, mindenkinek saját magának kell számolni.

Kapcsolódó dokumentumok:

2012.02.02 Szüneteltetésből rögtön megszűnés
2010.08.10 Ismertetés az egyéni vállalkozó és az egyéni cég tevékenységére vonatkozó egyes rendelkezésekről