A szakképzési hozzájárulás alapja 2012-től a hozzájárulásra kötelezettet terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja. (Inkább úgy fogalmaznék, hogy a foglalkoztatói 3%-os egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, a kivételeket figyelembe véve.) A szakképzési hozzájárulás mértéke az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka (bruttó kötelezettség).

Nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére:

1) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,

2) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik, – az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap után,

3) az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalapja után, (ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját,

4) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében személyesen közreműködő tag az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalapja után, (ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját,)

5) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja után.

6) ) Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (átalányadózó), a szakképzési hozzájárulás tekintetében a 2011. évi CLV. törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége. Fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

Tehát szakképzési hozzájárulást az egyéni vállalkozónak saját maga után továbbra sem kell fizetnie. Fizetési kötelezettség az egyéni cégben, közjegyzői irodában, ügyvédi irodában, végrehajtói irodában, szabadalmi ügyvivő irodában a személyesen közreműködő tagot szintén nem terheli. Ez lényeges változásnak tekinthető az előző törvény előírásaihoz képest.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.

Az előzőekkel összhangban, a kivételeket figyelembe véve, szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű

1.) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett,

2.) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet,

3.) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot, – egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

4.) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,

5.) közjegyzői iroda,

6.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

7.) egyéni cég.

Ezen kívül szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű

- jogi személy,

- jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég,

- személyi egyesülés,

- egyéb szervezet is,

ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

Az indoklás szerint a törvény a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét annak a követelménynek a figyelembevételével határozza meg, hogy a kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége – néhány indokolt kivétellel – legyen hozzájárulásra kötelezett. Ez egyúttal érvényesíti a szakképzett munkavállalót foglalkoztató munkáltatók arányos teherviselésének elvét a szakmai felkészítésben, másfelől a törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzés szervezése esetén a hozzájárulásukat csökkenthetik, sőt esetleg támogatásban is részesülhetnek.

A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó bevallási és befizetési kötelezettségek is változtak az új törvény szerint. 2012-től a szakképzési hozzájárulást minden adózónak a naptári évre kell megállapítani. Az éves bevallást elektronikus úton kell teljesíteni az állami adóhatóság részére az év végi differencia befizetésével egyidejűleg, amely a tárgyévet követő év február 25. napjáig esedékes.

Az adózó az év 1–11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet a tárgyhónapot követő hó 12-éig. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, melyet időarányosan csökkenteni lehet a törvényben meghatározott ún. csökkentő tétellel.

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő adózó a bruttó kötelezettségét

a) 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alap-normatíva alapján,

b) a 2012. évet követően pedig a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alap-normatíva alapján,

az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti.

Az egyik legfontosabb változás, hogy 2012-től nincs lehetőség csökkenteni a bruttó kötelezettséget sem fejlesztési támogatásról szóló megállapodással, sem pedig a saját dolgozók képzési költségének elszámolásával.

Az a hozzájárulásra kötelezett adózó, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettségének mértékét, az azt meghaladó részt az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Időarányosan az előleg megállapításánál és befizetésénél is figyelembe vehető ez a rendelkezés. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

Gyakorlati képzés:

- a szakképzésrõl szóló törvényben meghatározott gyakorlati oktatási tevékenység,

- és a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül, a munkavégzéshez hasonló feltételek között, a szükséges eszközökön sajátítanak el, azzal, hogy a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési programok alapján folyik.

Fontos tudni, hogy átmeneti rendelkezés vonatkozik a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózókra.  A 2011. évben kezdődő üzleti évre vonatkozóan, az üzleti év első napjától december 31. napjáig időarányosan a szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint, a hatálybalépését követően pedig az új szabályok szerint kell teljesíteniük a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget. Ennek megfelelően a 2011. évben kezdődő üzleti évre vonatkozóan 2012. február 25-ig soron kívüli bevallást kell benyújtani, illetve a jogszabályban előírt, saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolásával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesíteni kell.

Az új törvényben foglaltak szerint, képzési célú támogatás nyújtható azon társaság részére, mely legalább 50 fő részére munkahelyet teremt, illetve azon társaság részére is, mely olyan tanműhely létesítését tervezi, amelyben iskolai rendszerű szakképzés keretében tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzést nyújtana.

A törvény felhatalmazza a Kormányt és a szakképzésért felelős minisztert a rendszer működését biztosító végrehajtási rendeletek kiadására. Rendelkeznek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének felhasználási módjairól is.

Hatályát veszti a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet azzal, hogy a rendeletet a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozóan kiírt pályázatok keretében megvalósuló képzésekre 2013. december 31-ig alkalmazni kell.

Kapcsolódó dokumentumok:

2012.11.01 Szakképzési hozzájárulás
2012.03.08 SOS szakképzési ?