Magánszemélyként fogja leadózni. S jogtalan számlakiállítás után még büntit is fizethet. Pláne, ha a számlabefogadónál is problémák lesznek a költségelszámolás mkiatt.

Az apeh kezdeményezésére indított esetben a vállalkozási tevékenységet nem lehet tovább folytatni. Ekkor a vállalkozónak az igazolványát vissza kell adnia. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az végrehajtható. Általában 3 napon belül kell az igazolványt leadni. Ez a vállalkozó részére is fontos, hiszen tevékenységet nem folytathat, de -Mária pontosító hozzászólását figyelembe véve- járulékot  mindaddig fizetnie kell, míg a vállalkozói igazolványát le nem adta, vagy vissza nem vonták. Visszavonni viszont a jegyző jogosult.

A járulékokat a leadásig számold. Nem kapkodja el a jegyző sem a visszavonást. A vállalkozó pedig nem tud dolgozni, de fizethet. Nem tudom, ez miért jó neki? Saját vagyonával is felel a tartozásokért.

Gabi!

Az apeh által közölt időponttal. Hiszen attól a naptól kezdve a vállalkozó nem jogosult a tevékenysége folytatására.

Arról nem is beszélve, hogy a nemdolgozónak a vélelmezett munkavégzésére tekintettel még szolgálati  időt is szerzünk. Utólagos munkaszerződés és le nem dolgozott munkáért leszámfejtett nettó munkabér (amit ki is kell fizetni) Tehát nem elég leszámfejteni és fel nem vett bérként kezelni, hanem be kell mutatni az aláírt bérlistát. Tényleg agyrém.

A gépbérlet, rakodás, darubérlet nem minősül építési- szerelési szolgáltatásnak, egyéb szerelési munkának így nem alkalmazható rá a fordított adózás szabálya. Nem minősül annak a sitt elhordás sem, amely ugyan ingatlanhoz kötődik, de nem építési-szerelési munka.

De:

Gépbérlet, daru bérlet esetén, ha személyzettel adják bérbe- már megvalósul az építési-szerelési munka – hiszen személyesen közreműködik az adott ingatlan kivitelezésében.
Viszont fuvarozásnál, szállításnál akkor sem valósul meg ténylegesen építési-szerelési munka, ha a gépjárművezetőt biztosítják.

Tehát a fentiek alapján kell eldöntened, hogy az ügylet egyenesen, vagy fordítottan adózik figyelembe véve azon közlésedet, miszerint az ügyfeled engedélyköteles (fordított áfás) beruházásban közreműködő. Földmunkagép bérlete egyenes adózás, földmunkagép bérlet vezetővel fordított adózás.

Tbj tv. 34§-a szerint köthető az abban foglalt feltételekkel.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra

34. § (1) Az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

a) aki az 5. és a 13. §-ban említett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki,

b) akinek biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából - magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett - 33,5 százalék nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet. A megállapodás megszűnik a tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnésével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

(3)

(4) Az (1) bekezdés alapján kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér, vagy a járulékfizetési felső határ összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.

(5) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított - magánnyugdíjpénztár tagja esetén a kötelező tagdíj mértékével csökkentett - 33,5 százalék nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki

a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét (ideértve a doktorandusz-képzést is),

b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny. 7. § (1) bekezdésében meghatározott húsz év szolgálati idő, illetőleg a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjhoz a Tny. 18. § (1) bekezdése szerinti húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz a Tny. 7. § (3) bekezdésének b) pontjában, illetőleg a Tny. 18. § (2) bekezdésében előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet

kívánja szolgálati időként elismertetni.

(6) A (5) bekezdés szerinti esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

(7) Az (5) bekezdés b) pont szerinti esetben a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető és a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető.

(8) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével

a) 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint

b) arra az időtartamra, amelyre a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyermekgondozási segély nem jár.

(9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásánál a járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek figyelembevételével a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni. A (8) bekezdés b) pontja szerint megkötött megállapodás esetén, ha változik a gyermekgondozási segély összege, vagy a nyugdíjjárulék mértéke, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

(10) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

(11) A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,

b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.

(12) A Magyar Köztársaság területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a (4) bekezdésben meghatározott minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

(13) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem, illetőleg a szolgálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az előzőekben említett megállapodások alapján fizetendő járulékokat magyar törvényes pénznemben és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.

35. § (1) A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, címét, valamint a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, a fizetendő járulék alapját vagy összegét, a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn.

(3) A 34. § (1) bekezdése és a (8) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.

(4) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Tny.tv., illetve az Eb.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás kivételével - a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg hat hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.

(6) Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi részére az igazolást a vele megállapodást kötő igazgatási szerv adja ki.

(7)

Melcsi!

Egyáltalán nem csodálkozom a kifakadásodon. Még az a szerencse hogy az APEH-nál is vannak lelkiismeretesen dolgozó emberek. (aki végül is vissza hívott) Fogalmuk sincs arról, egy könyvelő mennyit vajúdik 1-1 témán. Nem is az a baj, hogy dolgozni kell, hanem az a baj, hogy nem tudunk rendesen dolgozni. Nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhető jogszabályok miatt. Ekkor veri ki a biztosítékot a tehetetlenség.

A számlára nem kell szj számot írni. (nem kötelező). A kérdésfeltevő a tevékenység bejelentése miatt kereste a helyes TEAOR számot. Az pedig a 77.11 Számlázáskor meg nyugodtan ráírhatja a számlára,  hogy ....frszú tehergépjármű bérleti díja.

Én csak azt akartam alátámasztani a hozzászólásommal, hogy a 77.11 TEAOR szám takarja a 3.5 to-nál kisebb tehergépjármű fogalmat is. Melcsinek az volt a gondja, hogy csak gépjármű és 3.5 to-nál nagyobb tehergépjármű megfogalmazást talált.

Nem egészen, de a kig. mellékletben feltétlenül ki kell rá külön térni.  A nullás számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni. Ilyenek:
- a függő kötelezettségek,
- a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, külön kiemelve a határidős, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét mindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése (lezárása) meg nem történt, szerződés szerint le nem járt, továbbá a határidős, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló követelések.

Az alábbi linken jó összeállítás található a nullás számlaosztályról.

http://www.kalkulator.hu/cikk/31633/

Ha nem számítolta le a bank a váltót (hitel fedezetéül tartja magánál), akkor a nullás számlaosztályba kéne nyílvántartani.

Köszi a továbbküldött infót. Minden szakanyag jól jön.

Tájékoztató a gyakorlati képzést nem szervező adózói kör részére a szakképzési hozzájárulás kötelezettség teljesítését meghatározó jogszabály 2009. július 1-jétől hatályos változásáról .

http://www.apeh.hu/adoinfo/egyebkot/taj_090805.html?query=szakk%C3%A9pz%C3%A9si%20hozz%C3%A1j%C3%A1rul%C3%A1s

(PM 10016/1/2009. - APEH 2279665595) Apeh tájékoztató szerint

A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet. Amennyiben a nyújtott fejlesztési támogatás és a saját munkavállaló képzésével kapcsolatosan felmerült kötelezettségcsökkentő tételek összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 60 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 40 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.

Köszönjük a cikket és a bemásolt linket. Már tárgyaltuk ezt másik topicban is, hogy az EV-nek és a mezőgazdasági őstermelőnek nincs cégautódófizetési kötelezettsége, ha az 5oo km átalányt számolja el havonként. Mindez a következtetés arra alapozva történt, hogy az 5oo km-es átalányköltség kikerült a törvényből.

Viszont az utolsó bekezdéssel új információhoz jutottam. Köszi.

Nem befolyásolja.

Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg. A törvény meghatározása szerint termőföldnek az a földrészlet minősül, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. Amennyiben ezen művelési ágból kivonták, -mint ahogyan írtad is-  akkor arra nem vonatkozik a tiltás.  

Szilvi!

A részteljesítés és az előleg-foglaló két különböző dolog. Ingatlan értésesítésekor a részteljesítés valóban kizárt, de ez most számodra közömbös,  Az előleget és a foglalót is a pénzmozgással azonos időpontban kell könyvelni, s a jóváírás napjával azonos határidőre kell  jelölni a teljesítés napját.  Miután a birtokbaadás a vételár teljes kiegyenlítése napján történik, így a birtokbaadás napja lesz a számla teljesítési dátuma. A számlát 135oo/e ft-ról kell kiállítani nettó és áfa értékben. A számlából le kell vonni a foglaló és az előleg összegeit és a különbözet lesz a vevő által fizetendő összeg. Egyben az áfa különbözet lesz az eladónál a még fizetendő (bevallandó) adóteher 2010,01.10.telejsítési időponttal.

Babi!

Megtaláltam a hivatkozott kérdésemet és az arra kapott szakmai választ a számviteli levelek szerkesztőitől. Bemásolom:

145. Számviteli Levelek / 2007. február 8.

A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani az egyéni  vállalkozónál. Nekem is volt nemrégen ilyen nyűgöm, s utána jártam.

Bemásolom az  adókodexből kért részt:

"A jövedelem megállapítása tételes költségelszámolással
A jövedelem megállapításának ezt a módját akkor célszerű választani, ha a bérlő a bérleti díjon felül megtéríti a bérbeadónak az ingatlan használatával kapcsolatosan felmerülő költségeket is. Ilyen eset például, ha a közüzemi (áram, vízdíj), a telefon számla a bérbeadó nevére szól, de azt a bérlő a bérleti díjon felül megtéríti.
A jövedelmet ennél a módszernél is a bevételből kiindulva kell megállapítani.
A bérbeadással összefüggésben megszerzett bevétel különösen a bérleti díj és a költségek megtérítése címén, valamint bizonyos esetekben a kaució címén fizetett összeg.
Amennyiben a bérleti szerződést a felek úgy kötik meg, hogy a bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat is viseli, akkor a bérbeadó által kiállított számlán a bérleti díj mellett külön fel kell tüntetni az adott időszakra eső közüzemi díjat is.
Bérbeadás esetén gyakran előfordul, hogy a bérbeadó kauciót kér a bérlőtől. A biztosítékként kapott összeg nem számít bevételnek, ha azt a bérbeadó elkülönítetten kezeli. Azonban bevételként kell számításba venni azt a kauciót, amelyet a felek a bérleti díj összegébe beszámítanak. Ugyancsak bevételnek számít a kiegyenlítetlen tartozás fejében véglegesen a bérbeadónál maradó kaucióként átvett összeg is.
Ha a bérbeadás nem egyéni vállalkozás keretében történik, akkor a jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadások a következők:
– kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az a 100 ezer forintot nem haladja meg;
– kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkára fordított kiadás;
– az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltségek. (Ha az ingatlant nem kizárólag üzleti célból – bérbeadásra – használják, akkor ezeket a költségeket arányosítani kell.)"

Azt hiszem tovább kell mélyiteni a válaszokat. Senki nem állította, hogy csak egyetlen számlát lehet kiállítani (a kérdésfeltevőnek adott  apeh válaszon  kívűl). A bemásolt idézet után fűzött megjegyzésem arra vonatkozott, hogy áfa szempontjából nem lehet külön kezelni a közüzemi továbbszámlázást, az a bérleti díj részét képezi, a bérleti díj adóalapjának sorsát osztja.  Tehát semmiképpen sem közvetített szolgltatás még akkor sem, ha külön mérőórán mérik a fogyasztást. Melcsinek abban teljesen igaza van, hogy a bérleti díj általában előre fizetendő , így az adott hónapra vonatkozó közüzemi számla nem áll rendelkezésre. S az is evidens, hogy a bérbeadó nem fogja megfinanszírozni akár 1-2 hónapra sem a közüzemi díjak összegét. Én sem látom akadályát annak, hogy ugyanarra az időszakra 2 számla kerüljön kiállításra. Egyszr a bérleti díjról és egyszer a tárgyhavi közüzemi díjakról. Viszont a közüzemi díjak továbbszámlázásánál hivatkozni kéne az ehhez kapcsolódó időszaki bérleti díjra. (pld.: 2009.08.havi bérleti díjhoz kapcsolódó gázdíj továbbszámlázása, esetleg még a bérleti díjról kiállított számla sorszámát is fel lehet tüntetni.) Ha ekként járunk el, ebbe nem fog tudni az apeh belekötni. Semmi kötelező előírás nincs arra, hogy egy hónapban csak egyetlen számlát lehessen kiállítani. A 2.hozzászólásban bemásolt apeh tájékoztató is csak az áfa kezelése szempontjából ad iránymutatást.

Valószínűleg azért nincs a számlán, mert cseregöngyöleg volt. Amennyi göngyöleget hoztak, annyit vittek vissza tőletek, így a készlet nem változott.

Az érvénytelenítésnél temészetesen az eredeti számlában szereplő adatokat kell érvényteleníteni, így a 2o%-os áfa fog mínusszal megjelenni. .

Az Áfa tv. 78. § (3) bekezdésének megfogalmazása alapján az abban foglalt elszámolás lehetosége a számlakibocsátónál csak abban az esetben áll fönn, ha a fizetendo adó az adó alapjának (77. § szerinti esetek miatti) csökkenése miatt csökken. Ez azt jelenti, hogy nem alkalmazható ez a szakasz, ha számlakibocsátói oldalon a fizetendo adó nem az adó alapjának csökkenése miatt, hanem más okból (pl. téves adómérték) csökken.

Az Áfa tv. 77. §-ában meghatározott eseteket az áfabevallás 24. sorában kell jelölni.

Polly!

Az előleg könyvelése a bankbizonylat alapján, a pénzmozgással egyidejűleg: (az előlegről kapott számlát általában nem a szállítóra könyveljük. Azt a bankbizonylat mellé csatoljuk)

- az előleget átutalónál (a vevőnél): T 353 - K 384;

Az előlegszámla alapján az áfa elszámolása:

- a vevőnél: T 466 - K 353, ha az áfa levonható (ha az áfa nem vonható le, az adott előleg összegét az áfával nem lehet csökkenteni);

Teljesítésről kiállított számla könyvelése:

a vevőnél, a megrendelőnél (az ellenérték és annak az áfája) a megfelelő eszköz-, illetve költségszámlára: T ,  26-28, , 466 - K 454, 455;

= az előleg beszámítása (az áfát is magában foglaló összegben): T 454,  - K 353;

= az előleg áfájának beszámítása, a levonható áfa korrigálása: T 353 - K 466.

Az általad felvázolt könyvelési tétellel is meg tudod oldani a könyvelést. Úgy könyveld, ahogyan a számlarendedben leszabályoztad. A lényeg, hogy az áfát az előlegszámla alapján és annak teljesítési időpontjában (amely megegyezik a bankbizonylat időpontjával) levonásba helyezheted.

Polly!

Az előlegszámlát lekönyveled 10.hóra a főkönyvi előlegszámlára. A teljesítés 11.havi, ekkor kerül kiállításra a számla. Erről a számláról könyveled a 2-es készletek közé a lakást (mert továbbértékesítési céllal vásároltad), s könyveled a levont előleget az előlegszámlával szemben. Pénzügyi teljesítés nulla lesz.

Évi!

Nagyon figyelmes vagy. Köszönjük.

A tagi kölcsönök egy vizsgálat során kiemelten ellenőrzési pontot jelentenek. Volt-e a tagnak annyi bevallott jövedelme, amelyből folyósítani tudta a kölcsönt, stb. kérdések merülhetnek fel. Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe azoknak a jelenségeknek a vizsgálata, amelyek nem tartoznak a vállalkozói tevékenységek szokásos, életszerű működési körébe. Ilyen figyelemfelhívó jelenség lehet, ha egy vállalkozás tartósan veszteségesen működik, és a veszteséget jellemzően a tagok, tulajdonosok finanszírozzák nagy összegű tagi kölcsön formájában. A hosszú ideig veszteségesen működő vállalkozás tagi kölcsönnel való megsegítése felvetheti az árbevétel eltitkolásának gyanúját, illetve kételyek merülnek fel a költségek elszámolásának helyességével kapcsolatban is.

A másik ilyen pont a napi kp. zárókészlet, illetve a pénztárállomány havi átlagának számítása miatt okoz gondot a kölcsön összege. Általában az a pénz nincs bent a kasszában, csak papíron létezik , s a megengedettnél magasabb záróállományokat okozhat.

Timy!

Olvasd el az alábbi linket. Jó ötletet fogsz találni.

http://koltsegtipp.dashofer.hu/?fejezet=33&cid=48251

Köszi Böbe a bemásolt linket és a pontosítást.  Az apeh-os értelmezés nálam kimaradt. Végre valami, ami világosan került meghatározásra.

Ha most kezd, akkor jogos a megjegyzésed. S ha meg akarja úszni a macerát, akkor jó ha az áfát választja. Persze csak akkor, ha egyébként nem alanyi mentes.

A kérdésfeltevő írta is zárójelben, -amelyre nem figyeltünk kellően- hogy a bérbeadás szerepel a tevékenységi körében.  S az is szinte biztos, hogy nem alanyi mentesről van szó, mert akkor nem kérdezné az áfát.

Az hogy szerepel a tevékenységek között, megalapozza a bérbeadás jogosságát. Amennyiben nem jelentkeztetek be a bérbeadás kapcsán áfa körbe, akkor áfa nélkül számlázod a bérleti díjat.

Véleményem szerint lehet. Hiszen a fejlesztési tartalék felhasználására nem 1 év áll rendelkezésre. A fejlesztési tartalék képzése  nyereséges gazdálkodás esetén lehetséges. Ha ezzel számoltok, akkor az újabb lekötésnek nem lehet akadálya az előző évben képzett tartalék felhasználatlansága. Én nem találkoztam erre vonatkozó korláttal.

A kifizető dönthet úgy, hogy az időarányosan járó szabaságnál többett kivett részt nem fizetteti vissza a dolgozóval. A kiadott fizetett szabadség után minden közterhet megfizetett, így az felfogható úgy is, mint a dolgozónak adott többletjuttatás.

Az apportként bevitt ingatlan eladása nem jelent tőkekivonást. El lehet határozni az ingatlan eladását és a társaság taggyűlése dönthet a törzstőke tőkekivonással történő leszállításáról. Ez két külön ügylet.

Számviteli levelek 169.számából idézek:

"A törzstőke leszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni a leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek - ideértve a lekötött tartalékot is - növelése céljából kerül-e sor.

A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szerint: a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. A "számításba kell venni" törvényi előírást nem lehet másként értelmezni, csak úgy, hogy kötelező, ettől való eltérésre a Gt. nem ad lehetőséget, és így a tulajdonosok a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása során nem dönthetnek úgy, hogy a felhalmozott vagyon kiadását nem kérik.

A Gt. előírásaihoz kapcsolódik az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja, amelyekben egyértelműen kötelezettségként került megfogalmazásra a tőkekivonáshoz kapcsolódóan a tőketartalék, illetve az eredménytartalék kivonása is:

- a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét;

- az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét.

A kérdés szerint a társaság rendelkezik eredménytartalékkal, így nála nem kell tekintettel lenni a Gt. következő előírására: amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke-leszállításról kell dönteni. A veszteség rendezése érdekében történt törzstőke-leszállítás után megmaradt törzstőkét lehet tőkekivonással leszállítani.

A Gt. és az Szt. hivatkozott előírásaiból az következik, amikor a kérdés szerinti kft. tulajdonosai a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításáról döntöttek, akkor az eredménytartaléknak a törzstőke leszállításával arányos kivonásáról is döntöttek.

A tőkeleszállítás bejegyzésének feltétele, hogy az ügyvezető igazolja a Gt. 162-163. §-ában foglalt szabályok betartását. A törzstőke leszállítása alapján a tagoknak kifizetést csak a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad teljesíteni.

A törzstőke leszállításának a cégbírósági bejegyzése napjával a tulajdonosoknak járó saját tőke összegét kötelezettségként kell előírni: a jegyzett tőke csökkenését a T 411 - K 4792, a tőketartalék csökkenését a T 412 - K 4792, az eredménytartalék csökkenését a T 413 - K 4792 könyvelési tételekkel. A kötelezettség rendezése történhet pénzben vagy egyéb más eszközben. Ha a kft. ezen kötelezettségét nem pénzbeni eszközök átadásával rendezi, akkor a Számviteli Levelek 168. számában a 3521. kérdésre adott válaszban leírtakat kell figyelembe venni.

A törzstőke tőkekivonással történő leszállításának a társasági adó alapjára közvetlen kihatása nincsen, ha a tulajdonosoknak járó összeget pénzben fizetik ki. Ez esetben a kifizetést áfa sem terheli.

A magánszemély tulajdonosoknál viszont a törzstőke leszállításakor őket megillető összegeket (a 4792. számlán tulajdonosonként előírt összegeket) össze kell vetni üzletrészeik (törzsbetéteik) szerzési értékének a törzstőke leszállításával arányos részével, a kettő különbözete a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül. Ezen jövedelmet 25 százalék mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli (ez utóbbi addig, amíg az Eho-tv.-ben előírt felső határt el nem éri). A személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást a kft.-nek kell megállapítania, a kifizetendő összegből levonnia, az Art. szerint bevallania és megfizetnie (T 4792 - K 462, 463-10).

Mivel a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tulajdonosokat megillető, a törzstőkén felüli vagyon arányos részét is magában foglaló összeg jellemzően magasabb, mint a bevont üzletrészek, illetve a törzstőke leszállításával arányosan csökkentett üzletrészek szerzési értéke, a különbözet után az előbbiek szerinti adófizetési kötelezettség biztosan belép."

Az ingatlan eladás EVA bevétel lesz a BT-nél 2.2 millió értékben. (amit megjelöltél) Ez az összeg eva alapot képez és 25% eva adó terheli.

Vámról nem beszélhetünk, mert nem harmadik országbeli beszerzésről van szó.  

 Ha olyan adóalanynak szállítunk, akinek van közösségi adószáma, adómentesen értékesítünk, ha nincs, felszámítjuk a magyar adómértéket. Ez fordítva is igaz!! Miután nektek nins közösségi adószámotok, ezért a németoszági beszerzésről az eladónak áfás számlát kellett volna kiállítania. Az EU-n belüli „adóalanyok” között zajló kereskedelmi tevékenység azt is jelenti, hogy mindkét félnek rendelkeznie kell közösségi adószámmal, mely miden tagország adóhatóságánál ellenőrizhető. Az ellenőrzés elmulasztásából keletkezett kár minden esetben az eladót terheli.

Tehát üljél a babéraidon mindaddig, míg a német fél rá nem jön a hibájára.

"Jogszabály nem határozza meg a hibás számla fogalmát, ezért a gyakorlati tapasztalatok alapján fogalmazható meg, hogy mit tekinthetünk hibás számlának. A hivatalos álláspont szerint minden olyan név-, számleírás, hiányosság, amely nem az adóalapot és az adó összegét érinti, javítható, illetve pótolható. Mindezekből következőben az adóhatóság tényállás-tisztázási és az adózó együttműködési kötelezettségéből adódóan, amennyiben az adóhatóság revízió során talál hibás, hiányos számlát, akkor a helyes eljárás az, ha az adóhatóság rövid határidő kitűzésével felhívja az adózót a hiba kijavíttatására, illetve pótoltatására. Amennyiben az adózó a számla hiányosságát, illetve hibáját pótoltatta, illetve kijavíttatta, az eredeti teljesítési időpont szerinti adómegállapítási időszakra vonatkozó adólevonási joga nem korlátozható. Ellenkező esetben a számla adólevonásra alkalmatlannak minősíthető."

Miután áfa levonás nem történt, mert a számlán nem is szerepelt áfa, így nem fogják semmiben sem elmarasztalni a számlabefogadót. Magának az áruátvételnek megtörtént a teljesítése.

Nem kell pont 30%-nak lennie. Az a lényeg, hogy a 3o%-ot elérje.

Szia Manó!

A 1oo%-ban történő áfa levonási lehetőség tehát csak abban az esetben alkalmazható, ha az bizonyítottan tételes kigyűjtés alapján történik, s a magánhasználat ilyen módon éri el a tel.számla 3o%-át. S itt a tételes kigyűjtésen van a hangsúly. Amennyiben ez a kiszámlázás nem tételes kigyűjtés alapján történik, hanem csak a tel.számla 3o%-át kiszámlázod, akkor az előzetes áfa levonására az általános szabályok vonatkoznak. (70-30%-os szabály)

Persze nem vitatom, hogy a 3o%-os kiszámlázás mellé tételes híváslistát is lehet gyártani, s akkor már megül a 1oo%-ban történő áfa levonási lehetőség. Arra viszont ügyelni kell, hogy ezesetben közvetített szolgáltatásról beszélünk, s ennek megfelelően kell azt a könyvekben is szerepeltetni, s a közvetített szolgáltatásnak a kimenő számlából is egyértelműen ki kell tűnnie. Ha a kimenő  számla nem felel meg a közvetített szolgáltatáskénti kezelés kritériumainak , akkor  a szállítói számlán felszámított áfából 3o%-ot le nem vonható áfaként kell kezelni.

Nem vonhatsz le több adót a dolgozótól kifizetőként, mint amennyi a szabályos szja levonás alapján levonandó. Ha többet vonsz, az téves levonásnak minősül.

Írd meg, hogy egyéni vállalkozói kell-e. S írd meg az e-mailedet, küldök lapot.

Erre az esetre az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás lenne jó, mert az a legolcsóbb megoldás, s a legalitás is biztosított. "A vonzatokat állnám a főnökének" mondatot nem értem. A dolgozó nála van alkalmazásban.  A dolgozó kapja a fizetését,  s mellette Nálad vagy AM könyvvel, vagy munkaviszonyban dolgozna. A dolgozó másik főnökével nincs elszámolnivalód. Amennyiben néhány alkalommal dolgozna a munkavállaló Nálad, akkor azért elég macerás lesz munkaszerződéseket kötni esetlegesen határozott időre, több alkalommal. Azért jó az AM--es foglalkoztatás, mert nem kell munkaszerződések kötésével foglalkozni, nem kell az apeh felé a munkaviszonyt be-kijelentgetni. AM foglalkoztatást Ugyanazzal a munkavállalóval folyamatosan

•   legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
•   egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig,
•   egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet.

 A munkavállaló több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.

Az átszerkesztett szerződést fel lehet tenni a tudástárba.Jobb oldalon az erőforrás feltöltése pont alatt lehet ezt megtenni.

Miután az ügyfél az előlegbekérőre fizette az előleget, azt mindenképpen külön ki kell számlázni. S külön számlázni a szolgáltatás díját (az előleg külön soron történő feltüntetésével) még akkor is, ha mindkét ügylet azonos napra esik.

Az Áfa-tv. 11. §-a (1) bekezdésének előírásából következik, hogy  termékértékesítésnek minősül, ha az adóalany a terméket (ide tartozik a tárgyi eszköz, vagy más eszköz) az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja (megszünteti egyéni vállalkozását), feltéve, hogy a termék, illetve annak alkotórészei beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó, előzetesen felszámított adó egészében vagy részben levonható volt. Ha  az egyéni vállalkozó az eszközökkel kapcsolatos előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte, visszaigényelte, akkor a megszűnéskor meglévő eszközeinek az áfáját meg kell fizetnie, a megszűnés időpontját követő 30 napon belül adott bevallásában.

Egyáltalán nem biztos, hogy nem jó üzlet. A BT-nél költség a bérleti díj. A magánszemély pedig adózhat forrásadóval vagy összevonandó jövedelemként is. S a bérleti díból származó jövedelmet meg is lehet osztani a tulajdonostársak között.

Böbe! Igazad van. Az az áfa hivatkoás, amit feltettem arra az esetre vonatkozhat, amikor a pénztárgéppel állítják ki az egyszerűsített számlát. Olyankor természetesen nyincs nyugta. Bemásolom azt az apeh tájékoztatót, amely még 2oo6-ban került kiadásra. Abból egyértelműen kiderül, hogy a kp.számlát a beütött nyugta mellé kell csatolni.

Pénztárgép-használati kötelezettség

2006.12.06.

A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. sz. melléklete I. részének c) pontja alapján csak pénztárgéppel, vagy taxaméterrel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében szereplő üzletek. A szolgáltatások körében a hivatkozott jogszabály mellékletében nevesített szolgáltató tevékenységen kívüli más szolgáltató tevékenységekhez nem kötődik kötelező pénztárgéphasználat, ezért azok az adóalanyok, akik az üzlethelyiségben kizárólag olyan tevékenységet végeznek, amelyek nem szerepelnek a rendelet mellékletében felsorolt szolgáltatások között, nem kötelesek az üzletükben pénztárgépet üzemeltetni (saját elhatározásuk alapján pénztárgép használatára és így gépi nyugta kibocsátásra azonban ők is jogosultak). Ez alapján például nem kell gépi nyugtát adnia egyebek mellett a fodrásznak, kozmetikusnak, a manikűr, pedikűr, stb. tevékenységet végzőknek.

A szóban forgó adóalanyok, ha nem üzemeltetnek pénztárgépet, főszabály szerint bizonylat kiállítási kötelezettségüknek nyomdai úton előállított nyugta adásával tesznek eleget, kivéve azokat az adóalanyokat, akiket/amelyeket az adóhatóság az áfa törvény 73. § (1) bek. alapján a nyugtaadás alól – indokolt kérelmére - mentesített. Az áfa törvény 43. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a vevő kérésére a nyomdai úton előállított nyugtát kibocsátók is kötelesek egyszerűsített számlát (illetve e helyett, saját döntésük alapján számlát) kibocsátani, ez esetben nyugta kibocsátására azonban nem kötelezettek. Ha azonban pénztárgépet üzemeltetnek, akkor a számlával bizonylatolt összeget is be kell ütniük a pénztárgépbe, de ekkor a pénztárgépi nyugtát nem kell a vevő részére kiadni, hanem azt az egyszerűsített számla (számla) tőpéldányához kell csatolni.

Amennyiben a szolgáltatásról számla kerül kibocsátásra, akkor azon szükséges a vevő nevének, címének a feltüntetése, ezen adatok nélkül ugyanis a kiállított bizonylat nem felel meg a számlára vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

Ha azonban például egy fodrászati tevékenységet végző az üzletben egyéb, a 4/1997. (I. 22.) Korm.rendelet 1. sz. mellékletében szereplő üzleti, kereskedelmi tevékenységet is folytat (pl. ékszert, bizsut, hajápoló termékeket is árusít), akkor ezen egyéb tevékenysége tekintetében gépi nyugtaadására kötelezett, de a fodrászati tevékenységére a gépi nyugtaadási kötelezettség ekkor sem vonatkozik.

(PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 17.043/1/2006. -APEH Adójogi főosztály 8990428356/2006.)

1041-es nem kell, mert nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt. Pontosítanék: nem a KFT fizeti a 25% forrásadót, hanem azt a bérbeadótól kell levonni. Ugyanúgy, mint a 14% eho-t, ha a bérbeadás összege az 1 mill.forintot meghaladja.

A megbízó az értékesítendő terméket bizományba átadja a bizományosnak, a bizományos úgy értékesít, hogy a vevőt nem hozza össze az eladóval (a megbízóval), gyakran a vevő és az eladó nem is tud egymásról (ezt a módszert bizományi áruházi konstrukciónak is nevezhetjük).  

Értékesítés bizományos közreműködésével 

• Az eladó a bizományos - és nem a vevő (megbízó) - nevére állítja ki a bizományi ügylet keretében beszerzésre kerülő termékekről (árukról) a - saját szigorú számadási kötelezettsége alá vont - számlát, és ezen számla alapján könyveli a termékek (az áruk) értékesítését és számol el árbevételt

(könyvelési tétel: T 311 - K 91-92, 467).

• A bizományos az eladótól a vevő (a megbízó) nevében átvett termékek (áruk) beszerzését könyveli az eladótól kapott, a bizományos - mint vevő - nevére szóló számla alapján

(könyvelési tétel: T 261, 466 - K 454), majd a bizományos állítja ki a - saját szigorú számadási kötelezettsége alá vont - számlát a vevő (a megbízó) nevére, és ezen számla alapján könyveli a termékek (az áruk) értékesítését, számol el árbevételt

(könyvelési tétel: T 311 - K 91-92, 467) és eladott áruk beszerzési értékét

(könyvelési tétel: T 814 - K 261).

A vevő (a megbízó) a nevére szóló, a bizományos által kiállított számla alapján könyveli a bizományi ügylet keretében történt beszerzést (az importbeszerzést is) az általános előírások szerint

(könyvelési tétel: T 161, 21-22, 26-28, 466 - K 454).

Megjegyzés: Az Szt. szerint árbevételt csak az számolhat el, aki terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, és az erről kiállított számlán kibocsátóként (eladóként) az ő neve szerepel, a kiállított számlát a kibocsátó - az adóigazgatási azonosításra alkalmas módon - szigorú számadási kötelezettség alá vonta. Az Szt. szerint eszköznövekedést, illetve költséget, ráfordítást csak olyan számla alapján lehet elszámolni, ahol a számlán, az egyszerűsített számlán vevőként az a vállalkozás szerepel, amelynél az eszköznövekedés bekövetkezett, illetve ahol a szolgáltatást igénybe vették. Ez az előírás a bizományi ügyletek elszámolására is érvényes.

Fenti elszámolás a számviteli levelek 21., ill 15.számából való.

bizományi ügyletek könyvviteli elszámolásánál általános szabálynak kell tekinteni, hogy

• a(z áru)készletet mindig a készlet tulajdonosának (a megbízónak) a könyveiben kell elkülönítetten kimutatni,
• az árbevételt a teljesítés (az értékesítés) időszakában kell elszámolni.

Az előbbiekből következően indokolt, hogy a bizományos a megbízótól értékesítésre átvett árut a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ellenszámla alkalmazásával kimutassa.

A megbízó és a bizományos a bizományosi szerződés teljesítésének feltételeiről és időpontjáról a szerződésben állapodik meg.

a megbízó az értékesítendő termékeket bizományba átadja a bizományosnak. A bizományos a bizományba átvett terméket a saját nevében - a megbízó javára - értékesíti közvetlenül úgy, hogy a vevőt nem hozza össze a megbízóval (az eladóval). A bizományos a vevő részére a saját nevében állítja ki a számlát, és számolja el annak alapján a teljes összeget az értékesítés árbevételeként. (Ha a bizományos készpénz ellenében értékesíti a megbízótól átvett termékeket, akkor a bizományosnál a fizetendő áfával csökkentett készpénzbevételt kell árbevételként elszámolni.) E módszer mellett a bizományos úgy számolja el az értékesítés árbevételét (fizeti az áfát), mintha a saját tulajdonát képező termékeket értékesítette volna. Ennek rendezéséhez a bizományos a szerződésben meghatározott módon és időben (a kérdezőnél negyedévenként) értesíti a megbízót a bizományba átvett termékek értékesítéséről. A megbízó pedig ezen értesítés alapján számlázza a bizományos felé a bizományba átadott - és a bizományos által már értékesített - termékek szerződésben rögzített értékét, és számolja el az értékesítés árbevételét.

Ildikó!

Reklamáld meg a helytelen számfejtést. S igenis az ügyintéző korrigálja a hibáját. Ha másként nem megy, add be írásban a reklamációdat és bizonyítson Ő, hogy helyesen járt el a számfejtés kapcsán. Ezt nem fogja tudni bizonyítani, s így önrevízióval helyre fogja tudni pakolni a hibáját annak érdekében, hogy ne kelljen Neked várnod a jogos járandóságodra.

Igaz a hír, hogy az egyéni vállalkozókra és a mezőgazdasági óstermelőkre nem vonatkozik az 5oo km-es limit elszámolásához kapcsolódó cégautóadó fizetési kötelezettség 08.01-től.  Pár napja volt itt a fórumon is róla szó. Viszont ügyelni kell arra, hogy ha valaki év közben elkezdte vezetni az útnyílvántartást az 5oo km átalány helyett, akkor adóéven belül nem térhet el ettől, s ezesetben fizetnie kell a cégautó adót továbbra is.