Ha felmond, és a felmondási idejealatt végig, sőt a munkaviszony megszűnését követően is folyamatosan táppénzes állományban van, akkor a felmondási idő alatt a munkaviszony megszűnése napjáig "aktív" jogon kapja a táppénzt, amelynek 1/3-a a munkáltatót terheli. A munkaviszony megszűnését követő naptól aktívból átvált passzív jogúra a táppénz ellátás, amely (az előzmények figyelembevételével) legfeljebb 30 napig folyósítható, és ez után a (volt) munkáltatót már nem terheli a táppénz hozzájárulás-fizetési kötelezettség.

Sziasztok.

Azért van különbség a végkielégítés és a jutalom között! A jutalom után le kell vonni a dolgozótól a nyugdíj járulékot, az EB járulékot és a munkaerő-piaci járulékot egyaránt, a végkielégítés viszont csak nyugdíj járulék köteles, az EB járulékot és a munkaerő-piaci járulékot nem kell levonni belőle. Üdv: Ági

Szia.

Adójóváírásra jogosító hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg. Ha októberben kezdtél el dolgozni, és előtte ebben az évben nem dolgoztál, nem részesültél máshonnét bér jövedelemben, akkor maximum 3*15100.-Ft adójóváírást érvényesíthetsz az éves bérjövedelmed adójából.

Üdv: Ági 

Kedves Zsuzsa! Igen, képzeld csak el, kerestem mind az EB törvényben, mind pedig annak végrehajtási utasításában, mert - bármilyen furcsa is lehet számodra - Rajtad kívül más is - többek között én is - napi szinten forgatja a jogszabályt. Nem is értelek, én segítséget adni és kapni jövök fel a Fórumra, és sosem azért, hogy saját nagyságomtól eltelve lesajnáljak másokat... A hozzászólásod kb. olyan, mintha felvilágosítanál, hogy a szorzótáblát a számtan könyvben kell keresni. De hát, mostanában mindenhol ez a stílus a divat, és úgy látszik,sajnos ide is beszivárog. Kár.

Üdv:Ági

Szia, Ibi. Az a helyzet, hogy már eleve azon megakadok, hogy a fogyasztási norma 100 km-re van meghatározva. Akkor most vissza kell osztanom, hogy meghatározzam az 1 km-re jutót? Gőzöm nincs, szóval ezért szeretnék példát. Aki hónapról hónapra elszámol ilyet, annak biztos egyértelmű, de a ki most kezdi, az a rendeletből aligha okul ki egykönnyen. Azért próbálom megérteni, amit írtál... Ha pl. a 4.§-ban meghatározott a fogyasztási norma 7,6 liter/100 km, akkor {[(7,6/100)x500xüzemanyag ár]|| (500x9)}? Köszi: Ági

Szia. 1988-89-ben még nem volt nyugdíjjárulék köteles a GYED. És a TGYÁS sem.

Szia.

Igen, kell. Választhatsz, hogy különadózó, vagy önálló tevékenységből származó (ez esetben összevonandó adóalapba tartozó) jövedelemként adózol az ingatlan bérbeadásból származó bevételből kiindulva. Ha a bevétel 1 Millió Ft alatti - feltételezem, hogy erről van szó :))) -, akkor az első esetben 25% adót kell fizetni a bérleti díj után, második esetben a bérleti díjjal szemben elszámolhatók a tényleges költségek, és a költségek levonása után maradó jövedelem után - ha az éves összevont adóalapod nem éri el az 5 Millió forintot - 17% SZJA-t kell fizetned. Bevallani úgy rémlik, negyedévente kell a kötelezettséget, de ebben nem vagyok biztos. Befizetni mindenesetre negyedévenként kell. Nézd még át a következőt: http://www.apeh.hu/data/cms148618/10_ingatlan_berbaadasa.pdf

Üdv: Ági

Szia.

Nem tudom, milyen programmal dolgozol, de bármilyennel, valószínűleg benne van a "Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés (munkabér, illetmény ill.távolléti díj fizetése nélkül)" távolléti jogcím (1108-09 lapon 46-os távolléti kód). Ezt kell rögzíteni a túlkivéttel érintett napokra. Ez a távollét a dolgozó bruttó bérét csökkenti, azaz kevesebb lesz a munkáltatói/munkavállalói járulékok, illetve az SZJA alapja. Ez a megoldás, ha decemberben keletkezett a túlkivét. Ha december előtti időszakról van szó, akkor önellenőrizned kell azt a hónapot (vagy hónapokat), amely(ek)ben a túlkivétek keletkeztek. Ebben az esetben is bruttó bér, adó és járulékalap csökkentő a visszavonás. Még véletlenül sem úgy működik, mint egy letiltás! 

Üdv: Ági

Hát, nem tudom, milyen munkáltatód lehet... :-((( Mindenesetre a korkedvezmény-biztosítási járulékot nem a munkavállalótól kell levonni, hanem azt, mint közterhet a munkáltató fizeti meg! A nettó béredhez semmi köze. Egyáltalán milyen munkakörben dolgozol? Mert a korkedvezmény-biztosítási járulékot csak bizonyos munkakörökben foglalkoztatottak (általában az egészségre fokozottan veszélyes munkakörök, mint pl.: bányász, keszonos stb...) járulékalapot képező jövedelme alpján kell a munkáltatónak megfizetnie! Ami a nettó béred változását eredményezheti, az a megváltozott adójóváírás (max.:12100.-/hó), valamint a 10% mértékűre emelt egyéni nyugdíjjárulék.

x

Sziasztok.

Akit Kálóczy Zsuzsa korrekt válasza nem győzött volna meg a témában, annak ajánlom figyelmébe a következőt:

A betegszabadság kiadása és a munkaszüneti nap

Ha a betegszabadság időtartamába nem csak munkanap, de munkaszüneti nap is esik, felmerül a kérdés, hogy azt betegszabadságként vagy munkaszüneti napként kell-e megítélni - és ebből következően, annak idejére kell-e távolléti díjat számfejteni.

Ha a munkavállalónak munkaidő-beosztása a munkaszüneti napra egyébként sem írt volna elő munkavégzési kötelezettséget - vagyis esetében a fizetett ünnepnap egybeesett volna pihenőnapjával -, az általános szabályok szerint kell eljárni: az Mt. 135. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával a betegszabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. E nap tehát nem számít bele a betegszabadság időtartamába.

Ha a munkavállaló számára a munkaidő-beosztása azt írta elő, hogy a munkaszüneti napon rendes munkaidőben dolgozzon, e nap az ő szempontjából munkanapnak minősült volna. Így e napot - a fenti előírás szerint eljárva - a betegszabadság egy napjának kell tekintetni, s erre a napra részére távolléti díjat kell megállapítani. Ellenkező esetben a munkaszüneti napon a munkavállaló ellátatlan maradna.

Ha a munkavállaló munkarendje szerint egy héten kettőnél több pihenőnapot biztosít, a fentiekből, valamint a 135. § (2) bekezdéséből kiindulva a hét minden napját munkanapnak kell tekinteni, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Azonban ebben az esetben is, ha a munkavállalónak a munkaszüneti napon dolgoznia kellett volna, csak a heti két pihenőnap vehető figyelembe, a többi munkanapnak minősül, s e napokra adandó ki részére a betegszabadság.

lásd: http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/2004/9/jogmagyarazo---probaido-vasarnapi-munka-tavolleti-dij-premium

Üdv: Ági

Igen, jár, az angyalra, ki még csak öt hónapos és akit a saját háztartásodban nevelsz. A másik kettőre meg a volt nejednek, aki a joggyakorlat szerint neveli őket. A saját háztartásában. Mert ez a kulcsszó családi kedvezményre való jogosultsági szempontból, ami egyébként nem azonos az adójóváírással, de ez nyilván csak nyelvbotlás volt részedről. :)))

Szóval, sajna csak maximum 10 e Ft-tal csökkentheted a havi adókötelezettséged.

Üdv: Ági

Az is jó megoldás lenne - csak kérdés, mennyire könnyen oldható meg informatikailag -, hogy a 30 napot meghaladóan le nem zárt kérdésekre felajánlott pontokat automatikusan szét kellene dobni a válaszadók között. Sajnos sokan csak felregisztrálnak, felteszik a kérdést, megkapják a választ, azután semmi... Hm... ennél még Teréz Anya is többet kapott, neki legalább megköszönték...

Kedves Timi!

Röviden: N E M !

Bővebben: Miért fizetnék, hiszen egy esetleges ellenőrzés alkalmával nemhogy egy ilyen fizetős válasz, de még az illetékes szakigazgatási szerv (APEH, OEP,stb.) szakmai véleménye sem bír kötelező jogi erővel...

Szia.

Én az órabéres formát javaslom. A másik kérdésre (kevesebb órát dolgozik le a munkaidőkeret óraszámánál): a munkaidőkeret utolsó hónapjában a le nem dolgozott órára a Mt. szerint állásidőre jutó díjazást (alapbér alapján) kell fizetni, amennyiben azért nem dolgozta le az adott órákat, mert a munkáltató nem tudta munkával ellátni. Az állásidő díjazására nem kell semmilyen megállapodás, azt a Mt. írja elő kötelező jelleggel.

Sziasztok.

Megbízási egyébként sem lehetne, elég nehéz elmagyarázni egy ellenőrzés során, hogy a fűnyírás hogy hozható kapcsolatba az ügyellátással... :-)))

Ilyen esetben - ha ez nem több hónapra szóló munkavégzés lenne, ha eseti - a vállalkozási egyéb szerződés jöhetne szóba, viszontaz időtartamra tekintettel, miképp Anna, én is a munkaviszonyt javaslom, illetve, ha nem dolgozik a magánszemély minden nap, akkor szóba jöhet még az egyszerűsített foglalkozásból az alkalmi munka, de ennek nézd át a szabályait, és készülj fel arra, hogy a sok ki-bejelentés elég sok macerával jár.

Üdv: Ági

Szia.

Levonni csak az SZJA előleget kell tőle, mivel a szabi megváltás nem EB és MEP járulékalap, mivel pedig - ha jól értem a tárgyév egészében GYES-en volt és nem dolgozott egy napot sem - egyéni nyugdíjjárulék fizetési felsőhatára 0, tehát nyugdíjjárulékot sem kell vonni tőle. Munkáltatói közterhek: az általános szabályok szerint, TB járulék és szakképzési hozzájárulás.

Üdv: Ági

:-))) Nincs olyan, hogy "eltérő munkarend", de ha kimegy egy munkaügyi ellenőr, az biztos örülni fog, ha ilyet lát, mert bírságolhat vastagon!!! Szóval, ha mindig mindenki ugyanabba a műszakban dolgozik, (vagy mindig (8-16 vagy mindig 16-20), akkor nem jár műszak pótlék, de ha pl. egyik héten d.e., a másik héten pedig d.u. dolgozik ugyanaz a munkavállaló, akkor ez már két műszakos foglalkoztatás és a 16-20 műszakra jár a délutáni 15% pótlék. Vasárnapi pótlékhoz, ha jól emlékszem, feltétel a három műszak, itt pedig legfeljebb két műszakról van szó. Napi 12 óra legfeljebb készenléti munkakör esetén rendelhető el, ez nem az, tehát a 8 órát meghaladó napi munkaidő rendkívüli munkaidő, amelyre túlmunka díjazás jár. 

Üdv: Ági

Szia.

Szerintem nem kell újra számíttatni. A szolg.idő elismerésből kiderül, hogy mennyi az az időtartam, amelyet szakiskolai vagy f.f.képzési időként számítottak be. Ha valaki a 40 év szolg.idő után járó nyugdíjat akarja igénybe venni, akkor ezeket az időket egyszerűen kiejtik - gondolom most, de persze ez még nagyon képlékeny, az is elképzelhető, hogy a szolg.idő elismerési kérelmen majd közölni kell, milyen típusú nyugellátáshoz kéri a biztosított a szolg.idő elismerést, és ennek megfelelően szdik majd össze -. Év elejére reméljük, kiderül.

Szia.

Annyival egészíteném ki az Anna által leírtakat, hogy ha 15 naptári napot meghaladóan (de 30 naptári napnál kevesebb ideig - ha jól értem a leírtakat, akkor erről van szó) állt fenn a betegség miatti folyamatos keresőképtelensége a munkavállalónak, akkor alkalmazni kell a Mt. 90.§ (2)a) pontját, és a felmondási védelem a keresőképtelenség megszűnését követő 15 napig még fennáll, tehát, csak a 16. naptól indítható a munkáltatói rendes felmondás.

Üdv: Ági 

Munka Törvénykönyve Nagykomment:

Szia.

A munkaviszony megszűntetésével kapcsolatos iratokkal és járandósággal az utolsó munkában töltött napon kell elszámolni. Mivel ebben az esetben a GYES lejártát követően munkavégzésre nem kerül sor, ezért a jognyilatkozat beadását és elfogadását követően közvetlenül kell elszámolni a munkaviszonnyal kapcsolatos összes jövedelmet, és kell kiadni az iratokat, nem pedig a munkaviszony megszűnésének napján, azaz dec.31-én.

Üdv: Ági 

Mivel a tervezetben nincs felsorolva a kedvezményes term.beni juttatások körében, így, - haelfogadják a tervezetet - a magánszemély számára (a szuperbruttóval növelten) 16% adóalapot, a munkáltató számára pedig TB és szakképz. hozzájárulás alapot fog képezni az ilyen jellegű juttatás.

Mi áll a munkaszerződésükben a munkaidőre vonatkozóan? (Teljes- vagy részmunkaidős a foglalkoztatás? Napi-, heti-, havi munkaidő?) Ez lényeges kérdés! Írsz havi 178 óráról... Ha ez szerepel a munkaszerződésben havi munkaidőként, akkor tök mindegy, hogy havi vagy órabéres, el kell számolni a 178 órára jutó bért - a ledolgozott órákat alapbérként, a le nem dolgozottakat pedig állásidőként - kivéve, ha a le nem dolgozott órákat írásban lebizonylatoljátok munkáltató által engedélyezett fizetetlen magáncélú távolléttel. Esetetekben viszont - ha jól értem -arról van szó, hogy eddig "lezseren" kezelte a munkáltató, hogy a 178 óra ténylegesen ledolgozásra került. Ebben az esetben fizetnie kell az állásidőt, és a jövőben munkaszerződés-módosítással módosítani kell a munkaidőt, ha nem akarja a le nem dolgozott órákat kifizetni. A munkaszerződés-módosításra viszont csak mindkét fél beleegyezésével kerülhet sor...

Üdv: Ági 

Szia.

A 1008-10-01 lap 569.sorára kell felgyűjteni a mnyp.tagtól levont 9,5% ny.járulékot, az 570.sorba pedig 0 kerül az adónem kód feltűntetésével. Az M fedlapon jelölni kell a mnyp.tagség tényét, és a mnyp. azonosítóját. Ha a legújabb 1008 verziót használod (v.14.0), akkor erre nem dob hibát, mert ez a helyes rögzítés.

Üdv: ági

Szia.

Naptári évenként 15 munkanapnyi betegszabadságra jogosult. A táppénzek közül egyedül baleseti táppénzre jogosult a nyugdíjas. A leveledből nem derül ki, mi a keresőképtelenség oka. Ha esetleg üzemi baleset, kizárólag akkor jogosult (baleseti) táppénzre. Ebben az esetben viszont a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, nincs betegszabadság előtte.

Üdv: Ági

Szia.

Ebben a cikkben megtalálod a megoldást a szabira. A betegszabira pedig szintén ugyanezeket kell alkalmazni.

A szabadság kiadása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

A szabadság kiadásának tavaly év közepétől megváltozott szabályai megint felvetették a szabadságnapok kiadására vonatkozó szabályok értelmezését akkor, ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik. Nem állítjuk, hogy mindenütt jogellenesen járnak el, de akadnak munkáltatók, akik megfelelően alkalmazzák a szabályokat, és még mindig vannak munkavállalók, akik maguk sem tudják, hogy a munkáltató a szabályok szerint adta-e ki szabadságukat. Ezért tartjuk szükségesnek újból áttekinteni a szabályokat.

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkavállalókra az Mt. 135. § által előírt szabályokat kell alkalmazni, különösen nagy figyelemmel arra, hogy milyen munkaidő-beosztásban dolgoznak, hiszen ha nem hosszabb, egybefüggő időszakra (hanem csak néhány napra, sok esetben csak egy napra) „veszik ki” szabadságukat, munkaidő-beosztásuk ismerete nélkül nagy a tévedések lehetősége.

Az Mt. 135. §-a szerint − főszabályként  − a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A munkavállalók két csoportját különböztethetjük meg abból a szempontból, hogy heti kettőnél több illetve kevesebb pihenőnapja van hetenként (tekintve, hogy munkaidő-beosztása egyenlőtlen, tehát nem napi 8 óra munkaidőt tölt munkavégzéssel)

A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén[1] a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

Olyan munkarend esetén tehát, amelyben a munkavállalót heti kettőnél kevesebb, vagy heti kettőnél több pihenőnap illeti meg, a szabadság kiadása során már nem a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat, hanem az általános (heti öt napos) munkarendet kell alapul venni. (azaz: úgy kell tekinteni az ilyen munkavállalókat, mintha munkarendjük szerint heti öt munkanapot kell teljesíteniük, és két pihenőnapot kapnak). Ez azt jelenti, hogy ha az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgozó munkavállaló egy hét szabadságot „vesz ki” (vagy egy hét szabadságot ad ki számára a munkáltató[2]),  a munkavállaló beosztása szerinti teljes munkahetet kell alapul venni, és az Mt. 135. § (2) bekezdése szerint a hét napból öt nap szabadság(nap), két nap a heti pihenőnap.  Ez bérben kifejezve azt jelenti, hogy az öt szabadságnapra jár számára a távolléti díj.

Ha azonban a munkavállaló csak egy napot (vagy pl. három napot) tölt szabadságon – az általános munkarendnek megfelelően a heti két pihenőnap (és a munkaszüneti nap[3]) kivételével a hét minden napja munkanapnak számít.

Ezért a szabadság kiadása során − a szabadsággal nem érintett munkanap(ok), a heti két pihenőnap és a hétre eső munkaszüneti nap kivételével − azokra a további (kiegyenlítő) szabadnapokra is szabadságot kell kiadni és elszámolni, amelyek az adott hétre esnek, és így a szabadság kiadása szempontjából szintén munkanapnak számítanak.

Szabadsággal nem érintett munkanapnak az a nap számít, amely a szabadsággal érintett első munkanapot megelőzi (amelyen a munkavállaló a szabadság előtt utoljára dolgozik),

illetve amely az utolsó szabadsággal érintett munkanapot követi (amelyen a munkavállaló a szabadságot követően legközelebb munkát végez.) Az ismertetett megoldás alkalmazása szempontjából – különösen akkor, ha a munkavállaló a naptári hét első, vagy éppen a második felében kíván szabadságot igénybe venni – az is lényeges, hogy a szabadsággal érintett hetet megelőző, vagy követő naptári hét munkaidő-beosztását is figyelembe vegyük.

Példaként néhány munkaidő-beosztást  és a szabadság kiadásának „megoldását” említjük:

1) A munkavállaló munkaidő-beosztása szerint két napot dolgozik, utána két szabadnapot kap (a szabadnap nem azonos az általános munkarend szerinti heti két pihenőnappal!) − számításaink szerinti első  hét heti két pihenőnappal kezdődik

A táblázatban

       p       = heti pihenőnap

       sz     = szabadnap

       12     = az óraszám, melyet a munkavállalónak munkanapján teljesítenie kell