büntetés továbbhárítása

Sziasztok!

I. A kérdés felvezetője szerint „..a céget megbüntették...” (nem a munkavállalót!), „...erről megjött a közigazgatási ... határozat.” Ha ez a határozat még nem jogerős, mert pl. megfellebbezték, akkor még nincs bírság, nincs mit könyvelni, sem „áthárítani.” Amikor a határozat jogerőre emelkedett, csak azzal a nappal keletkezik a „cégnek” bírság megfizetésére kötelezettsége - előbb nem! Tehát a bírságoló határozat jogerőre emelkedésének napján következik be az első könyvelendő gazdasági esemény:

1. Az X cég Y Ft bírság megfizetésére kötelezett Z napon belül.

(Nagyon fontos tehát! Az X cég az, aki a bírság megfizetésére kötelezett, és nem a gyorshajtó munkavállalója – hiszen a bírságoló határozat nem a dolgozót kötelezi fizetésre, hanem a munkáltatóját, az X céget.)

Az 1. gazdasági esemény könyvelési bizonylata maga a bírságoló határozat. Bizonylatszáma lehet, pl. annak belső iktatószáma vagy a határozat száma, esetleg az ügyiratszáma.

Az 1. gazdasági esemény könyvelése:

T86 Egyéb ráfordítások – K46x Költségvetési befizetési kötelezettségek; azaz: Y Ft bírság előírása az X cég kötelezettségeként és egyéb ráfordításaként.

(Nota bene! Azért kell első gazdasági eseményként a cég kötelezettségeként előírni a bírságot, mert mint azt már fentebb említettem, a határozat jogerőre emelkedése pillanatától - s csakis attól kezdve és nem előbb – áll fenn a cég fizetési kötelezettsége, aminek kiegyenlítése a jogerőre emelkedés pillanatában még nyilván nem következhetett be. Viszont amíg a határozat nem jogerős, addig – hiába tudjuk, hogy lesz bírság - jogi és számviteli-jogi értelemben egyaránt még valójában nincs a cégnek kötelezettsége, s addig nem is könyvelhetünk semmit! Ám a jogerő után először csak kötelezettséget könyvelhetünk, s azt is nyilván csak az X céggel szemben!)

Ezt követően – akár „áthárítja” (valójában ez kártérítési követelése lesz az X cégnek a vétkes dolgozóval szemben) dolgozójára a cég a bírságot, akár nem – a késedelmi kamat elkerülése céljából a második gazdasági eseményként általában a bírság X cég általi kiegyenlítése fog bekövetkezni.

A 2. gazdasági esemény könyvelési bizonylata nyilván a megfelelő bankkivonat, mely kommentben hivatkozik a bírságoló határozatra.

Az 2. gazdasági esemény könyvelése pedig nyilván:

T46x Költségvetési befizetési kötelezettségek – K384 Elszámolási betétszámla.

Ha a munkavállaló elismeri, hogy a bírságot az ő vétkessége miatt szabták ki az X cégre, avagy pl. bíróság ezt jogerősen megállapítja, akkor, de csakis akkor, a harmadik gazdasági esemény a dolgozóval szembeni követelés előírása lesz, amely – mint számviteli értelemben vett gazdasági esemény – független az 1. és 2. eseménytől, hiszen nem biztos, hogy az 1. és 2. után egyáltalán bekövetkezhet!

A 3. gazdasági esemény könyvelési bizonylata vagy a dolgozói károkozást és vétkességének minőségét elismerő nyilatkozata, vagy a dolgozót kártérítésre kötelező jogerős bírósági, stb. határozat lesz.

A 3. gazdasági esemény könyvelése:

T36 Egyéb követelések – K96 Egyéb bevételek; azaz az X cég P forintot követel dolgozójától, mely egyéb bevétele az X cégnek, ahol P≤Y, mert a dolgozó nem mindig kötelezhető a teljes Y kárösszeg megtérítésére. (Ennek miértjét ld..alább!)

A negyedik gazdasági esemény, ha a 3. már megtörténhetett, nyilván a kár megfizetése, vagy pl. a bérből való levonása.

Így a 4. gazdasági esemény könyvelése értelemszerűen:

T381 – K36 vagy T471 – K36.

II. Mint azt fentebb jeleztem, a dolgozó nem minden esetben, és nem akármilyen procedúra mellett kötelezhető a teljes kárösszeg megtérítésére – ezt érdemes szem előtt tartani. Erről többet tudhatunk meg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényből (Mtk.), mely a munkavállaló kártérítési felelősségéről – egyebek mellett - kimondja:

„166. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

167. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.

(2) Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét az (1) bekezdéstől eltérően is szabályozhatja.

(3) A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.”

Nos, ezért írtam, hogy P≤Y!

III. Az előzőek alapján az is nyilvánvaló, hogy a dolgozói kártérítés nem lehet közvetített szolgáltatás, már csak azért sem, mert itt (a pénzen kívül) semmilyen, a klasszikus értelemben vett szolgáltatás nem közvetítődik, hanem a dolgozó egyszerűen megtérít (ha megtérít) egy a cégénél keletkezett kárt azért, mert az, az ő vétkes magatartása miatt merült fel – ennyi!

IV. Fontos még! Mert a munkavállaló megtéríti a munkáltatóra kiszabott bírságot (akár ha egészében is), mint okozott kárt, pusztán azért a bírságot nem lehet kivenni a TA alapot növelő tételek közül, ugyanis a vonatkozó törvény ill. a kógens 8. paragrafusa ilyen lehetőséget egyszerűen nem enged meg! Hiszen a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.tv.) 8. § (1) bekezdése szerint: „Az adózás előtti eredményt növeli: ... e) a jogerős határozatban megállapított bírság, ...” - s ez alól a bírság áthárítása kivételként nincs megjelölve. De e §-ban, és a Tao.tv.-ben másutt sincs olyan kitétel sem, hogy mondjuk „Nem növeli az adózás előtti eredményt a jogerős határozatban megállapított bírság, ha azt másra áthárították.” Továbbá a csökkentő tételek között, de a Tao.tv.-ben másutt sincs olyan előírás sem, hogy teszem azt: „Csökkenti az adóalapot az adózóra jogerős határozatban kiszabott bírság, ha azt másra áthárította.”  Tehát a T36 – K86 opció szakmai nonszensz. Azért, mert egyrészt, az itt a IV. pont alatt kifejtettek szerint a Tao.tv. nem engedi meg a jogerős bírság adóalpcsökkentő tételek közül való „kiiktatását”, másrészt, mert a vslósággal szemben a T36 – K86 csökkenti az egyéb ráfordítás mértékét, és alkalmazása esetén, a valóságtól eltérően, a bírság megtérítésekor nem jelenk meg az egyéb bevétel megfelelő összege (ez sérti a számviteli törvény 15.§-ában megfogalmazott teljesség, valódiság és összemérhetőség elvét!).

Ugyanakkor a bírságolt X cég a munkavállaló miatt felmerült TA többletet is, mint megtérítendő kárt természetesen követelheti károkozó dolgozójától az Mtk. 166. §-a szerinti bizonyítottság esetén és a 167.§-ban már fentebb említett maximumértékeket betartva.

Remélem segíthettem!

Üdv:

                    Gulyás István

              okleveles közgazdász

                    adószakértő