Mennyi betegszabadság jár?

Az időarányos bsz jár neki, aztán táppénzre jogosult. A táppénz igényléshez a foglalkoztatói igazolás és a pótlap letölthető az oep.hu-ról, azt kitöltve, a TB igazolványát, orvosi igazolását (táppénzes papír), ha folyamatos a biztosítottsága, akkor az előző munkahely által kiadott eü.igazolást mellékelve, a MEP-hez megküldve, fogja kapni a táppénzt közvetlenül.

  De az a bizonyos időarányos bsz, az nem 1 darab nap,  hanem 5 munkanapnak megfelelő nap.  (Szept.01-től dec.31-ig 122 nap van)

Szia!

5 nap betegszabadság jár neki aztán táppénzt kell kérni.

Sziasztok!

Betegszabadság kiszámítása: 15/366= 0,040983606x122=4,999999932 azaz 5 nap. Tehát 09.23 tól betegszabi 09.29-ig, 09.30-tól pedig táppénz.

Szilvi

Szia,

A Munka Törvénykönyve szabályozza a betegszabadság kiadásának rendjét a következők szerint :

 Betegszabadság

137. § (1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.
(2) A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja.
(3) A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.
(4) Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része.
(5) A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető.
(6) A betegszabadság tekintetében a 130. § (2) bekezdését, 133. § (2) bekezdését és a 135. § (1)-(2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A betegszabadság ugyan a szabadság egy speciális fajtája, de valójában nem a pihenőidejét tölti a munkavállaló, hanem keresőképtelen beteg. A munkavállalónak naptári évenként 15 munkanap betegszabadság jár. Ha a munkavállaló üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség miatt keresőképtelen, ezen időtartamok nem "terhelik" a betegszabadság időtartamát, azaz az ilyen okból történő keresőképtelen állapot nem számít bele a betegszabadságba.
A betegszabadságra való jogosultságot, azaz keresőképtelen állapotot a kezelő orvosnak kell igazolnia. 2000. január 1-jéig nem kellett a keresőképtelenséget igazolni évente egy alkalommal, legfeljebb három munkanapig tartó betegszabadság esetén. E kedvező lehetőséget szűntette meg a Munka tv.-nek az 1999. évi XCIX. törvénnyel történt módosítása, amely hatályon kívül helyezte a Munka tv. 137. § (2) bekezdés második mondatát.
A jövőben ügyelni kell arra, hogy 2000. január 1-jétől bármely rövid ideig tartó keresőképtelen állapotra vonatkozóan is orvosi igazolást kell vinni a munkáltatóhoz.
A 15 nap betegszabadság akár több alkalommal, illetve hosszabb keresőképtelenség esetén egy alkalommal is kimeríthető. A szabadságtól eltérően, a betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része a következő évre nem vihető át, tehát ha a munkavállaló adott évben nem volt keresőképtelen, akkor az évi betegszabadsága úgymond "elveszett".
A betegszabadságra való jogosultság a munkaviszony függvénye. A betegszabadság minden munkaviszonyban megilleti a munkavállalót, így ha több munkáltatónál áll fenn pl. részmunkaidős munkaviszonya, valamennyiben jogosult betegszabadságra. A munkaviszony szünetelésének azokban az eseteiben, amelyre egyébként szabadság is megilleti a munkavállalót, betegszabadság is jár. Betegszabadság a nyugdíjas munkavállalónak is jár.
Ha a munkavállaló munkaviszonya adott munkáltatónál év közben kezdődik, akkor a szabadsághoz hasonlóan, a betegszabadságnak is csak az időarányos része jár. Ha a munkavállaló az év folyamán már másik munkáltatónál is munkaviszonyban állt, a betegszabadság mértéke az új munkáltatónál nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. Értelemszerűen ha az előző munkáltatónál hosszabb ideig volt keresőképtelen a munkavállaló, azaz kimerítette a betegszabadság 15 napját, akkor az új helyen ismételt keresőképtelensége esetén már táppénzre lesz jogosult.
Az 1997. évi LXXXIII. tv. 46. § (2) bek. alapján táppénzre legkorábban a betegszabadság lejártát követő naptól jogosult a munkavállaló. Táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első három napban keresőképtelenné válik és a jogszabályban meghatározott egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett.
A betegszabadság csak munkanapra jár (táppénz minden napra), időtartamára 1997. július 1-jétől a távolléti díj 80%-át kell fizetni.
Megjegyezzük, hogy az 1996. január 1-jétől hatályba lépett módosítás révén emelkedett a betegszabadság mértéke 10 munkanapról 15 munkanapra. Ezen időponttól kezdődő keresőképtelenség esetén a táppénzkiadások fedezetéhez (amelyet már a tb-nek kell fizetni) a táppénz egyharmadának megfizetésével a munkáltatónak is hozzá kell járulnia.
A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató kötelessége, hogy a Munka tv. 98. §-a alapján kiállított igazoláson az addig igénybe vett betegszabadság időtartamát feltüntesse.

Tehát arányosan jár neki a betegszabadság, azaz 5 nap.