Fordított adózás - számlázás

Kérdés, hogy az E.ON miként tartja nyilván a póznáit, és a vezetékeit. A villanyszerelés a házon egyértelműen építési-szerelési munka.  Kinek számlázol? Az E.ON-nak? Kérdezd meg őket. Biztosan van olyan személy, akin keresztül a kapcsolatot tartod velük.

Másrészt pedig a villanyszerelés alapjában véve is építési-szerelési munka, fordított áfás lesz az!!

Sziasztok!

Ebben a törvényben a "dolog elválasztott része elpusztulna" meghatározás hihetetlen agyi erőfölényre vall. 

Nem is értem, hogyan lehetett ezt kitalálni. Nos a földmunka esetén a kitermelt föld amit nem tesznek vissza elpusztult vagy sem. Én pusztulok már ki. De szerintem az E.On munka fordítottan adózó.Ha elviszed az adóalanyisági nyilatkozatot nekik akkor majd nyilatkozniuk kell. Gabriella 

Ezen az oldalon meg fogod találni a nyilatkozat mintát, valamint a fordított adózásról is olvashatsz.

Az Eon adószáma, ha jól tudom: 13958147-2-41, nem tudom, hogy jól gondolom-e, de ha "2" van az adószámban, akkor alkalmazható a fordított adózás velük szemben. Persze, ha a többi feltételnek is megfelel, amikről már volt szó.

https://www.pointkft.hu/index

Sziasztok!

Mi az a technológiai szerelés? erről még én nem hallottam...

Nekem közlekedési lámpákat állítanak fel az ügyfeleim. Én is nagyon zavart vagyok a kérdésben. Mert ha kivesszük át lehet helyezni a lámpát, tehát nem sérül semmi... Az oszlop meg kisebb érték, így annak a telepítését járulékos szolgáltatásnak lehetne venni... 

Mivel Győzőnek sürgős a számlázás – in medias res – azonnal mondjuk ki: Győzőnek és a hozzá hasonló – áfaköteles adóalany szolgáltató vállalkozóknak fordított adózású számlát kell kiállítaniuk a szintén áfaköteles adóalanyoknak! Ezt jól látja (#3) olahneedit is: „A villanyszerelés a házon egyértelműen építési-szerelési munka.”- mint írja ,és (#5) gyocsine is: „szerintem az E.On munka fordítottan adózó.”. Az bizony! De a kétkedők, vagy bizonytalankodók kedvéért nézzük azért meg kissé részletesebben is, hogy miért! (Akit ez nem érdekel az nyugodtan hagyja ki.)

Tehát: Győző kérdésének megválaszoláshoz - tekintve, hogy itt ÁFA-ügyi, azaz kőkemény adójogi - és nem elsődlegesen műszaki kérdés megválaszolása a feladat – szigorúan tartanunk kell magunkat az új ÁFA.tv. rendelkezéseihez. Helyesen indul ki tehát (#1) Horváthné63 az új ÁFA.tv. fordított adózási szabályából. E szerint:

„142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

b) ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében;...”.

Most elég ennyi idézet, hogy elsődlegesen a Győző kérdésére koncentrálhassunk, amely egyébként is, a ma legtöbbeket foglalkoztató általános eseteknek egy eklatáns példája.

A) Először azonban az ingatlan fogalmára kell figyelmünket összpontosítani. Le kell szögezni:

1. Az „”ingatlan” fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) - sajna nem definiálja - szemben azzal, amit az APEH a tájékoztatójában a Ptk.-nak tulajdonít. (Ne feledjük az axiómát: az APEH irányelvek, állásfoglalások, tájékoztatók, stb., (és a jogszabályi kommentárok is) „nem jogforrások”! Ez annyit tesz: ezekre hivatkozva, a törvényekkel, rendeletekkel, stb., szemben hatóságok előtt eredményesen védeni álláspontunkat nem lehet! Ezt a jogászok jól tudják, mások pedig vagy igen vagy (többnyire) nem. Ezért a vállalkozó és az ő könyvelője BIBLIÁJA mindig a tárgyra vonatkozó jogszabály (törvény, rendelet, stb.) kell legyen – a többi csak az „ellenfél” (pl. APEH) álláspontjának kiismerésére jó!

2. A Ptk. csak a tulajdon tárgyait határozza meg, így: „94. § (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet.” Ámde a mi Ptk.-nk a „dolog” fogalmát sem definiálja külön, sőt a dolog felosztását, különböző fajtáit sem szabályozza egyértelműen. Csak a különböző jogszabályi rendelkezések egybevetéséből lehet megállapítani összefoglalóan a következőket: A dolog felosztható: 1. a tulajdonjog alanya szerint,..2. a forgalomképessége szerint,...3. rendeltetése szerint, ekkor: ingó és ingatlan, s ami nem ingatlan az ingó – eddig jó mi? Ingatlanok esetében a Ptk. mindössze a földről és épületről tesz említést 4. oszthatósága szerint a dolog: osztható vagy oszthatatlan. Osztható dolognak tekintjük azt, amely állagának sérelme, vagy értéke számottevő csökkenése nélkül részekre osztható, míg ezzel szemben minden más dolog oszthatatlan. Jelentősége e kérdésnek például a közös tulajdon megszüntetése során lehet, ugyanis nem mindegy, hogy osztható, vagy oszthatatlan dolgon fennálló közös tulajdon megszüntetéséről van-e szó. De jelentős ez az „oszthatatlan” definíció a fordított áfázás esetén is!

3. Vagyis az APEH tájékoztató mindössze annyit tesz: 1. megállapítja, hogy az ingatlan = dolog. 2. megállapítja, hogy az ingatlan, mint dolog legtöbbször összetett (van rajta épület, út, híd, stb., stb.) – következésképp ezekkel együtt egyetlen dolog. (Ez szükséges, de nem elégséges) a probléma megvilágításához. Tehát, pl.: ha van a földterületen egy épület, ekkor az épület és a földterület egyetlen összetett dolog, mely – belátható - állagának sérelme, vagy értéke számottevő csökkenése nélkül nem választható szét. Hiszen ha az épületet elbontjuk, akkor megsemmisül, de egy könnyűszerkezetes épület sem lesz már többet a régi, s a föltúrt, az elbontott épület helyén maradó megbolygatott, sittes földterület is csökkent értékű lesz. Természetesen, mint már említettük, a földterületen lehetnek egyéb építmények is, vele szerves összeköttetésben. Például – hogy a Győző esetéhez közelítsünk – ilyenek a földbe süllyesztett utcai villany- és telefonvezeték tartóoszlopai, amelyek a szolgáltatók villany, illetve telefonvezetékeit tartják. De ilyenek a vorosgem által említett (#8) nyilván a talajba süllyesztett-betonozott, vagy a két épület falára tartósodronyra felfüggesztett közlekedési jelzőlámpák is. Itt egyébként az ügyfele műszaki dolgaihoz, tevékenységéhez nem értő (e tekintetben laikus) könyvelőnek, alaposan ki kell kérdeznie ügyfele műszakilag képzett szakemberét – mert e kérdés eldöntéséhez, csakúgy, mint az SZJ vagy VTSZ besoroláshoz, vagy az alvállalkozás megítéléséhez elengedhetetlen a vállalkozó műszaki adatokkal alátámasztott, indokolt szóbeli, vagy még jobb, írásbeli nyilatkozata – ezek a témák ugyanis nem csak könyvelési, bevallási kérdéseket rejtenek!.

4. A földterülettel szervesen összekötött oszlop- és vezetékrendszerek, vagy jelzőlámpák és a földterület egyetlen összetett dolog (2./4 szerint), mely – belátható - állagának sérelme, vagy értéke számottevő csökkenése nélkül nem választható szét, csakúgy, mint az említett föld és az épület. És ugyebár a magán és ipari épületeket ezekkel a megfelelő oszlop- és vezetékrendszerekkel szokták összekötni a Győző által említett és pl. az E.ON-nak szerelt „csatlakozó vezetékekkel” - méghozzá olyan szilárdan, hogy a szélvihar, stb., le ne szakíthassa azokat. Mármost, ha az épületről leválasztom teszem azt a villanyvezetéket, akkor pl. az épület lesz sötétben használhatatlan, stb. Ámde a leválasztott vezeték sorsa sem lesz jobb: ettől kezdve vagy funkciótlanul lóg a földön, vagy jó esetben az oszlopról is leválasztják, s akkor már végkép nem az ami volt – értékcsökkent hulladék lesz, legfeljebb egy rövidebb helyen valami még használható lesz belőle. Ezek sorsát osztja a vorosgem által említett (#8) közlekedési lámpa is!

Következtetés: egy laikus is, nem, hogy egy műszaki szakember, könnyen belátja, hogy pl. az E.ON épületére szerelt csatlakozó vezeték szerves egységet képez az épülettel, mint ingatlannal, és, hogy mindkettőjük állagának sérelme, vagy értéke számottevő csökkenése nélkül nem választható szét attól, azaz az „ingatlanhoz kapcsolódó” dolog, s mint ilyennek a felszerelése, az elöl idézett ÁFA.tv 142.§ (1) bek. b) pontja értelmében, epressis verbis: ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési … vagy (akár) átalakítási …szolgáltatás.

A (#2) hozzászólásod alatt Győző azt írod: a csatlakozó vezeték „...pedig soha nem lesz az ingatlan része, az áramszolgáltató tulajdona lesz.” Eme aggodalmaid eloszlatására a következőket tudom mondani még az előbbieken kívül:

1. Azt, hogy „soha nem lesz az ingatlan része” azt egyrészt az előző mondatoddal pont Te cáfolod: „Ha egyik oldalról nézem, akkor ez a munka szorosan csatlakozik az ingatlanhoz.” Így igaz! A vezeték bizony szilárdan „hozzánő” munkátok nyomán az épülethez – annak így részévé válik. Ha leszerelnénk, a kábelből hulladék lenne, már soha többé nem lenne az az új kábel, ami eredetileg volt, a felszerelése előtt – értéke jelentősen csökkenne. És az épületen a kábelfeszítés és rögzítés nyomait is el kellene tüntetni, ellenkező esetben a homlokzatán, vakolatán, és festésén háborús golyó ütötte nyomok módjára kinéző tiplilyukak és egyéb sérülések maradnának. Tehát akkor annak is csökken az értéke – pont annyival, amennyiért a homlokzatot kijavítják.

2. Téged valószínű az zavar, hogy a vezeték, amint felszereltétek, az „áramszolgáltató tulajdona lesz.” Ámde, a fordított adózást nem az dönti el, hogy a megrendelő tulajdona lesz-e a dolog, avagy másé. Ugyanis nem úgy szól a szabály, hogy mondjuk: „... Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: b) ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében;...” - KIVÉVE, HA UTÓBB AZ INGATLANHOZ KAPCSOLÓDÓ DOLOG MÁS TULAJDONÁBA KERÜL. Mivel ilyen kizáró kitétel e passzusban és a törvényben másutt sincs, ezért eme aggodalmadat máris elfeledheted. Vagyis az ÁFA.tv. e szabálya nem a megrendelő tulajdonlásához köti az ÁFA fizetését – amint, ezt olvashatjuk -, hanem pusztán ahhoz, hogy az ingatlanhoz „nőjön” a szolgáltatás anyaga (pl, gipsz, vakolat, festék, stb.), a beépített-beszerelt alkatrész, a beépített vezeték, berendezés, stb., azaz az „ingatlanhoz kapcsolódó” legyen ilyen módon a szolgáltatás, és, hogy a megrendelő ÁFA-köteles adóalany, vagy EVA alany legyen.

3. Természetesen az is igaz, hogy e vezeték és az áramszolgáltatói oszlop- és vezetékrendszer együtt is egyetlen összetett dolgot alkot, azonban, ez nem érvényteleníti, hogy az E.On legyen az adó megfizetője, hiszen ő vette igénybe a szolgáltatást (ÁFA.tv. 142.§ (1) bek. b) pont). Ha az áramszolgáltató lenne a megrendelő-igénybevevő, akkor neki kellene a fordított adózású számlát megküldened. De most ez nem így van.

B) Nagyon frappánsan kiélezted a helyzet látszólagos fonákságát gyocsine (#5 ).

Kérdésed: „...földmunka esetén a kitermelt föld amit nem tesznek vissza elpusztult vagy sem.”

A kissé maliciózus válasz ez lehetne: Ha van, vagy lenne egy balatoni telked és egy megrendelt markoló – az építendő alápincézett nyaralód – majdani pincéje helyét kimarkolná, és a földet – ahogy kijön – alulra a humuszos, helyhiányába rá az agyagos-köves talajrétegeket rakná – mert mondjuk elszállíttatni a kellő anyagiak híján nem tudnád, mit gondolsz, mit éreznél, ha a tervezett építkezés meghiúsulása esetén minden így maradna – ennek láttán? A telken tátongó gödör, mellette meg körös-körül sárga agyagos dombok sorjáznak. „Pusztulna”-e, „értékcsökkenne”-e” így az ingatlan és a kitermelt talaj vagy sem?? Nyilván ennek elgondolása is önmagáért beszél. Egy ilyen feltúrt telket, valószínű a feléért nehezen tudnád eladni; a fordítva kikupacolt talajért pedig nem nagyon versengenének a közeli kertészek a megvételéért – rossz esetben még Neked kéne fizetned, hogy valaki elszállítsa, ha a szomszédod épp nem akarja feltölteni földdel a telkét. Azt jól látod Te is, hogy az adóalanyisági nyilatkozat segít e kérdések megoldásában – végül is az adóalanynak tudnia kell a műszaki és egyéb paraméterei ismeretében az adóstátuszát. De kérelemre segít az APEH hatósági tájékoztatása is (ÁFA.tv. 142.§ (5) bek. b.).

C) A fordított adózó adószámában az áfa-kód értéke valóban legalább „2” [ Horváthné63 (#7)], de lehet „3” is, mint EVA alanynak (ÁFA.tv. 142.§ (4) bek.) - de „1” nem lehet!

D) A technológiai szerelés kérdése [vorosgem (#8)]

Először különösebb magyarázat nélkül lásd az alábbiakat:

„PTK 3. A szerelési szerződés

407. § (1) Szerelési szerződés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.”

Kommentár: A szerelési szerződést a szolgáltatás tárgya különbözteti meg a vállalkozási szerződéstől.

A törvény NEM TARTALMAZZA a technológiai szerelési munka FOGALMÁT. A műszaki és ítélkezési gyakorlat szerint a technológiai szerelési munka: a vas- és acélszerkezeti híd, vas-, acél- és fémszerkezet, tartály, tápházi berendezés, vízlágyító berendezés, gép, gépi berendezések, erőátviteli villamosberendezés, irányítás-, számítástechnikai és automatikai berendezések, híradástechnikai, hírközlő berendezések, kőolaj, tejtermékék és vegyi termék ipari csatlakozó és üzemi területen belüli technológiai vezetékei, ipari gázcsatlakozó és üzemi területen belüli technológiai gázvezetékek, gőz-, forró víz- és termálvíz vezetékek, zagyvezetékek, vízvezetékek közül az üzemi területen belüli bármilyen vezetésű, a technológiai folyamatot kiszolgáló kohászati alapanyagot elosztó, (ellátó) és bekötő vezetékek, valamint a bármilyen anyagból készült technológiai belső csőhálózat, folyamszabályozó mérő, jelző és vezérlő elektromos-, elektronikus-, hidraulikus-, pneumatikus vezetékek, ezek szerelvényei, műszerei, mérőköri elemei, ipari légtechnikai és klímaberendezések, felvonó és szállító berendezések szerelési munkái. Nem tartozik ide az építés-szerelési munkának minősülő épületgépészeti, épületlakatos ipari, könnyűszerkezetes építési móddal megvalósított épületszerelési, személyfelvonó-szerelési munka. Technológiai szerelési munkának minősül még a villamos hálózat szerelési munkák körébe nem tartozó kábelfektetési és szerelési munka. Korábban a technológiai szerelési munkákat ágazati miniszteri rendeletek tartalmazták, amelyeket hatályon kívül helyeztek. A műszaki és a bírói gyakorlat azonban a szolgáltatás jellegének meghatározásánál változatlanul követi e meghatározásokat (A Polgári Törvénykönyv magyarázata - KJK-KERSZÖV, Budapest, 2004., II. kötet 1600. oldal).

(2) A szerelési szerződésre - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az építési szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

A szerelési szerződésre vonatkozó speciális, az építési szerződés szabályain felül betartandó extra Ptk. rendelkezések:

„407/A. § (1) Az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. A próbaüzem időtartama harminc nap.

(2) A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Ha a berendezés gyártása is a tevékenységi körébe tartozik, a szükséges irányító szakszemélyzetet a próbaüzem egész tartamára a vállalkozó biztosítja.

(4) A próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers- és segédanyagokat, valamint különleges műszereket a megrendelőnek kell biztosítania.”

Mondhatni, hogy az építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munkát a szabályozó alapvető rendelkezésbeli eltérés, differencia specifikum, az, hogy technológiai szerelési munka esetén a munka átadás-átvétele próbaüzemmel történik.

A plasztikus összehasonlíthatóság kedvéért következzék itt az építési-szerelési munka és szerződési alap-passzusa:

PTK 2. Az építési szerződés

„402. § Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.

Kommentár: Az építési szerződés a vállalkozási szerződés egyik önállóan nevesített altípusa. Az építési szerződés alanya tehát bárki lehet megrendeltként és vállalkozóként is. A szolgáltatás tárgya építési-szerelési munka elvégzése. A megrendelő főkötelezettsége az elkészült mű átvétele és a vállalkozói díj megfizetése.

Az építési-szerelési munka FOGALMÁT JOGSZABÁLY NEM határozza meg. A bírói gyakorlat ilyennek tekinti az új építmény létrehozását, a meglévő építmény újjáépítését, bővítését, átalakítását, karbantartását és javítását, valamint annak lebontását is.

Az építési-szerelési, illetve a technológiai szerelési munkák elhatárolása tekintetében lásd a Ptk. 407. § (1) bekezdéséhez fűzött magyarázatot.”

A két szolgáltatás összehasonlításából is kiviláglik, hogy: sem az építési-szerelési, sem a technológiai szerelési munka törvényben vagy más jogszabályban NEM DEFINIÁLT! Következésképp a fogalmi elemeket a puszta műszaki és a bírói gyakorlat az amely úgy-ahogy ismeri és használja. Nem véletlen tehát, hogy a nem jogász, vagy a nem műszaki mérnők (technikus, stb.) végzettségű pl. könyvelő emberke érthetően azt sem tudja mi fán terem az, hogy technológiai szerelés. Ráadásul: az építési-szerelés szópár még csak „beszédes kód”, ámde ez nemigen mondható el a technológiai szerelés szópárról. Így aztán nem csoda, ha valaki kitér a hitéből az utóbbi hallatán, és zavarba jön, mint vasorrú bába a mágneses viharban. Ezért kell a műszakilag laikus könyvelőnek megkövetelnie partnerétől, hogy ebben adjon támpontot a bevallások helyes elkészítéséhez. Mellesleg ezt a Ptk. a „Kötelmi jog” részében a szerződő felek (könyvelő-vállalkozó) kölcsönös és érdemi együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének előírásával kötelezővé is teszi. Ha a vállalkozó ezt nem teljesíti, az szerződésszegésnek minősül – a törvény erejénél fogva!

E) Vigyázzunk! A technológiai szerelés nincs kizárva a fordított áfából!

A technológiai szerelés és az építési-szerelési tevékenység csak műszaki és jogi szempontból  különböző fogalmak. Azonban az ÁFA.tv. 142.§ (1) b) pontja szempontjából ez indifferens, mert ami technológiai szerelésből megfelel a 142.§ (1) b) pontnak az fordított adózásra kötelez! Ez ebben a perdöntő.

Ha a D) pont Ptk. 407.§ (1) bekezdésének „Kommentár” részében felsorolt példákat kicsit alaposabban szemügyre vesszük, mindenki biztosan tud mondani olyan példát, amikor a technológiai szerelési szolgáltatás révén az ingatlanhoz kapcsolódó, azzal egybeolvadó, komplex dolog jön létre .

Lássunk azért néhány példát: a) vas- és acélszerkezeti híd (pl. a Duna hídjainak jó rész; b) vas-, acél- és fémszerkezet, tartály, tápházi berendezés, vízlágyító berendezés, gép, gépi berendezések, erőátviteli villamosberendezés, irányítás-, számítástechnikai és automatikai berendezések (pl. vízművek üzemépületeiben, erőművekben, Paksi Atomerőmű, villamos nagyfeszültségű távhálózatok, olajfinomító telepek teljes berendezése, fix csővezetékei, stb.) És ennél sokkal több többi példát fogtok találni sorra véve a Ptk. 407.§ (1) bekezdésének kommentárbeli technológiai szerelési eredményeit.

Nota bene! Pl a járművek (hajók, buszok, légi járművek vonatok, teher- és személygépkocsik, stb.) technológiai szerelési munkái és szolgáltatásai – minthogy nem kapcsolódnak ingatlanokhoz, ingatlannal „oszthatatlanul” nem „nőnek” össze, nem képezhetik a fordított adózás tárgyát. Sőt! A járművek esetében még az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások esetén fordított adózást eredményező tevékenységek (pl. új jármű létrehozását, a meglévő újjáépítését, bővítését, átalakítását, karbantartását és javítását, átfestését, takarítását, bontását, stb.) sem eredményeznek fordított adózás, pedig gondoljunk csak pl. egy folyami vagy tengerjáró hajóra, hogy mi minden „építés-szerelés” folyik azon, amikor létrejön, vagy karbantartják. A járművek sorsát osztja minden konnektorból kihúzható villamosvezetékű és mobil ipari berendezés, nagyüzemi mezőgazdasági és kertészeti benzin- vagy villanymotorral hajtott kis és nagy gép, minden erőgép, noha mind keresztűl mennek a gyártás és a karbantartás folyamán technológiai szerelési munkákon.

Hát ez egy szuszra kimerítő – átvitt és konkrét értelemben egyaránt.

Remélem, hogy tudtam egy keveset segíteni!

Üdv Apafy

Kedves Győző!

Nagyon jól tetted! Az ő magatartásuk és kérésük, és hogy többen keresték már őket, mind arra utal, hogy fogalmuk sincs arról, milyen álláspontra is kellene helyezkedniük. De, ha akadékoskodnak, kérd udvariasan, hogy nyilatkozzanak. Sokáig nem húzhatják a dolgot. És végül is az APEH-tól is lehet tájékoztatást kérni az E.ON-ra nézve.

Üdv: Apafy

Hát Apafy, ez nagyon szép hozzászólás, értelmezés volt. Köszönjük szépen!

Én gyorsan "le is csapok" a szaktudásodra, és rögtön segítségedet (segítségeteket) is szeretném kérni, a saját vállalkozásunk fordított adózással kapcsolatos problémáira.

A lényeg: a cég automata kapumozgató berendezéseket, ipari kapukat, aut. üvegajtókat, sorompókat, biztonsági rácsokat, ablak- és ajtóredőnyöket értékesít, szerel, és karbantart. Stb...

Sima értkésesítéshez, javításhoz nem készül szerződés, csak a javítások megrendelését kérjük írásban.  Viszont minden nagy munka átmegy a procedúrán,: project meghatározás, helyszíni felmérés, árajánlattétel, annak elfogadása, szerződéskötés, előleg bekérés, teljesítési jegyzőkönyv, vagy betárolási nyilatkozat, rész- vagy végszámla számlázás.

Azzal tisztában vagyok, hogy minden szolgáltatásunk - beszerelés, üzembe helyezés, szervízelés, javítás, karbantartás, átvizsgálás - a fordított adózás alá tartozik, ha a megrendelő adóalany. Igaz, volt egy átmeneti időszak, amikor a "kerítésvonalba" épített berendezéseket nem értettem id, de az APEH iránymutatás helyretett.

Az is tisztának látszik, hogy ha alvállalkozói vagyunk egy kivitelő cégnek, akkor az egész(termék+szolgáltatás) fordítottan fog adózni.

Bevételeink nagy részét viszont nem ezek a szolgáltatások biztosítják, hanem az értékesített berendezések ellenértékei. A cég főtevékenysége tehát termékértékesítés, minden szolgáltatásunk ehez kapcsolódik.

Kérdés: Miként fog működni a fordított adózás ezen mellékszolgáltatások esetében?  Mi lesz a lényeg a termékértékesítés, vagy a szolgáltatás? Az APEH iránymutatás sajnos csak szolgáltatás + szolgáltatás esetére tért ki.

A cégnek likviditás szempontjából érdeke lenne, hogy a termékértékesítés plusz szolgáltatás egésze áfás legyen.

Hát erre keresem a választ már egy ideje. Nem teszem fel máshová, a téma megnevezése tökéletes.

Oláhné Edit.

 Szia Edit!  Szerintem amikor a tájékoztatóban az apeh szolgáltatásról ír, akkor a gyártás/termelés is szolgáltatás. s próbáld meg ebből a szempontból megközelíteni   Azonos tevékenységen belül mi a fő!

nagyjából hasoló problémáról írkáltunk az alábbi kérdésnél, ha gondolod nézd meg. 

 A téma: Fordított ÁFA - Nyílászáró gyártás, beépítés

Hello Melcsi62.

Szerintem  a gyártás /termelés nem szolgáltatás. A tegnapi asztalos témában kifejtettem ezzel kapcsolatos véleményemet. Összefoglalva egy kérdésben: A tégla gyár szolgáltatást végez, amikor téglát gyárt.

Szerintem ez egy téves megközelítés, és tév utra terelheti a fordított áfaval kapcsolatos véleményeket.

Üdv János

ui. Kerestem az EVA-s kérdésedre a választ, de még nem jutottam semmire. (internet eszköz, EVA)

Sziasztok!

Elbűvölt Apafy alapos és körültekintő válasza, mások nevében is köszönöm.

Csak azt nem tudom, hogy vajon milyen akadálya volt/van annak, hogy az új áfa tv. tartalmazza az ingatlan fogalmát.

Én például szupernek gondolom a számviteli törvényben alkalmazott ingatlan besorolást. Akárki akármit is mond, mindig az ezzel kapcsolatos információimat bányászom elő, bár érzékelem hogy a fordítottan adózandó tételek köre az új áfa tv-ben bővebb a számviteli tv.ben rögzítetteknél.

Üdv.Zs 

Kedves Edit!

Értem a kérdést. Ám a dicsért válaszomat tegnap éjféltől a felrakásig írtam (számomra is elfogadható választ írni nem mindig rövid idő). És most hulla vagyok. Holnap délután igyekszem érdemi választ adni. Egyébként amit eddig tettél – így félálomban olvasva – helyes.

Bocs.

Üdv: Apafy

P.s.: úgy néz ki kelendő lettem. A te kérésed egy órán belül a második, és szerintem már van itt egy másik is. Csak nehogy túlvállaljam magam! Azért majd pihenten menni fog.

János!

ne szószerinti fordításba vedd, hanem  úgy pld. hogy a 2007-ig TAOR első 4 számjegye megegyezett az SZJ első 4 számjegyével, pld. Vegyi alapanyaggyártás -, de természetesen, ha legyártottam a terméket, akkor azt VTSZ-el adtam el, mint termék. Attól a tevékenységem még vegyialapanyag gyártás. S ha ezt a terméket le is szállítottam akkor leszállított áron adtam el VTSZ-el, tehát termékként és nem számláztam külön szolgáltatásként a közuti árufuvarozást.   A taglagyártó, ha a tégláját adja el, akkor terméket ad el, akkor is, ha azt raklapra rakva,fóliázva csomagolja.  A téglát fogja leszámlázni termékként (VTSZ) és nem külön téglát mint terméket és külön csomagolási szolgáltatást.

Erre gondoltam, s ilyesmiiről írtam, ha félreérthető akkor elnézést.  De, akinek válaszoltam, neki sem azt írtam, hogy a gyártott termék eladása a szolgáltatás, hanem, hogy milyen irányból közelítse meg esetleg azt a fő és mellékszolgáltatásos dolgot.

Ui. Megkaptam a választ az APEH-tól, s egyből el is dobtam magam.S köszönöm, hogy kerested  a választ. 

Melcsi!

Tökéletesen egyetértek Veled. Nagyon pimasznak tartasz, ha megkérlek, tedd fel az apehtól kapott vlaszt, ha az a fordított adózással kapcsolatos? Megköszönnénk. Gondolom, nem volt kedvedre való a válasz, ha eldobtad magad. (inkább a levelet kellett volna!) Köszi előre is.

Melcsi!

Ha nem is a fordított áfával kapcsolatos a válaszod, azért köszönöm. A leírt témád sem haszontalan számomra. Köszi.

Az, hogy az EVÁ-s egyéni vállalkozó is (az elektronkus bevallással kapcsolatosan )  2007-ben számítástechikai eszköz, internet ktsg X %-áával csökkentheti az EVA bevételét. Tehát ha a bevétel csökken, akkor az ezután kijövő összeg az EVA adóalap.  Na már most a nem főállású EVÁ-s egyéni vállalkozó az EVA adóalap 4%-a után kell, hogy megfizesse, meg bevallja a járulékait negyedévente. Évközben közölték, hogy a járulékfizetési kötelezettségnél,bevallásnál ezzel nem lehet számolni.  Most a IV.n.éves bevallást kell adni,  egyik törvényben sem rendelkeztek egyébként arról - vagy csak én nem találom, de ahogy ma kivettem a szavaikból ők sem - a járulékbevallásnál mikor vehető figyelembe ez a bevétel csökkentés.

Ha most azt mondom, hogy 12-ig beadom úgy a járulék bevallást, hogy nem veszem figyelembe az adóalap csökkenést, akkor a 02.15-ig beadandó bevallásban kristálytisztán ott lesz, hogy kevesebb az EVA adóalap, mint ami után a járulék fizetve lehet, tehát kezdhetem majd valahogy helyesbíteni, vagy valami utólag a mostani IV.n.évi bevallást.   Ha most figyelembe veszem, akkor meg lehet,hogy az a baj, -- mert erről nem rendelkeztek.

Hát ennyi dióhéjban.   Idézet eddig.

Az APEH a válaszával időt kért, s nagyon rendesek voltak mert visszahívtak háromszor is, hogy megkonzultálták a dolgot - és valóban, attól hogy az EVÁ-s egyéni váll. a bevételét csökkentheti ezzel a kedvezménnyel, s az EVA adóalap úgy jön ki,hogy: bevétel+ bevétel növelő - bevétel csökkentő= EVA adó alap, a járulék fizetési kötelezettségemnek nem a szószerint EVA adóalap az alapja, hanem a csökkentő nélküli összeg.  Erre az jutott eszembe, hogy ha van növelőm, akkor azt is levonhatom - hát azt nem.  S most így csak holnap állok neki a saját bevallásomnak és küldésnek. 

Én is - jó tudni az ilyesmit. Köszi az eddigieket.

Azt azért még megvárom, míg Apafy GIN kipiheni magát.

Melcsi! Végigolvatam a témát, amit ajánlottál, és teljesen logikusnak látom a levezetésedet.

Valóban, amikor a végszámlát kiállítjuk, lényegében a termék van számlázva, az már mellékes, hogy azért megjegyezzük azt is, hogy "szerződés szerint" db*egységár stb. A szerződésben pedig egyértelműen le van fektetve a vállalási ár. A munka díja csak az árajánlatokon van külön feltüntetve.  Ha az ajánlatot elfogadták, egy egységes tétel lesz az egészből.

Itt jön képbe a pótmunka értelmezése. Ha a szerződésben lefektetett munkán felül a megrendelő még kitalál valamit, azt már csak pótmunkaként számlázzuk, ami külön megegyezés tárgya. A pótmunka során ritkán beszélünk újabb termékről, inkább olyan munkáról van szó, amikor mások baromságait tesszük helyre, hogy egyáltalán haladjon a miénk. Na ez a fajta, biztosan fordított lesz majd.

A javítások kiszámlázásakor pedig minden esetben külön számlatétel a felhasznált, beépített alkatrész, majd a kiszállás, és a munkadíj. Hát igen, most meginogtam. Mivel a fő dolog maga a szervíz, ezt is fordított áfásnak gondolom, pedig pl. a határnál kicserélt sorompó rúd nálunk önmagában is termék.

Aztán eszembe jutott még az átalánydíjas karbantartási szerződések sorsa is. Erre már megírtam a körlevelet, hogy nyilatkozzanak, de még nem küldtem el, mert van köztük társasház is, előbb meg kell nézni a szerződésen a pecsétjüket. De az is lehet, hogy febr 15-ig valaki átlép alanyi mentesbe. Ezek a karbantartások "folyamatos teljesítésbe" tartoznak, a teljesítés dátuma eddig a szerződésben lefektetett negyedév, vagy félév, vagy év vége volt. A számla a teljesítés dátuma előtt két héttel ment ki.  Cáfoljatok meg, de úgy todom, hogy ez ezután is mehet így, csak már "határozott időre szóló elszámolás"-nak nevezzük. (Áfa tv. 58.§(1))  Az áfát a vevő fizeti, annak esedékessége pedig a számla kézhezvétele lesz nála. Mert az lesz hamarabb.

Azt sem tudom még, hogy az előleg számlázásakor is rányomtassam -e a nyilatkozatot a számlára, mivel az előleg maga a fordított áfánál nem lesz adóköteles sem nálam, sem pedig a vevőnél. (APEH iránymutatás) Ez  mondjuk jól be fog kavarni a vevőnek a végszámlánál.

Mert pl. leszámlázom az előleget. Ok, mint írtam. pl. 1.000.000 nettó módon, plusz a semmi. Azután beépítünk 3 ipari kaput az I-es blokkban, müködik, átveszik. A II. blokk még csak nem is áll még, majd valamikor két hónap múlva csinálhatjuk a másik hármat, tehát kiállítok egy résszámlát pl. az egyszerűség kedvéért  3.000.000 nettó módon. A vevő a teljesítés napjával beállítja a bevallásába, mert az lesz hamarabb, és mert a részteljesítés is teljesítés. De nem biztos, hogy levonhatja, mert az egész épületet még nem helyezheti üzembe, másrészt pedig a teljes ügyletet még nem egyenlítette ki. Végül is kára nem lesz, a likvid része eddig is így volt. Tiszta dolog, egyértelmű áfa kezelés.A  végszámlán tétel a teljes munka, tétel a megfizetett előleg mínuszban, tétel a résszámla szintén mínuszban, marad a ténylegesen fizetendő összeg, mondjuk 6000.000-1000.000-3000.000= 2000.000 Ft. Csak aztán jusson eszébe, hogy nem a 2 milka lesz az áfa alapja, hanem 3 milka.

Na persze érdekes, hogy az előlegnél miért nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség " az ellenérték megtérítésekor"? Na jó, leírták, de akkor is.

És az is "na persze", ha a fenti munkát kivitelező cégnek teljesítjük, ami nagyon is lehetséges, egy ilyen volumenű munkánál. Mert a többieknek hátha áfásan kell számolni. 

Na most vettem észre magam, és nagyon-nagyon elnézését kérem B.GYőzőnek, mert az én problémáimra adott válaszok miatt nem tudja lezárni a témát, és mert én meg nem tudom így honorálni. De már csak itt maradok, ha már bepofátlankodtam.

Még egyszer bocsánat!

Hello Melcsi, Hello Többiek!

Szerteném rövidre zárni ezt az eszme futtatást. Kérem írjátok le a véleményeteket a tegnapi asztalos témával kapcsolatban. Az én véleményem az, hogy ha az ajtót gyártó asztalos eladja az ajtót, az általános áfás értékesítés. Ha a legyártott ajtót be is szereli, akkor az ajtó értéke és a munkadíj együtt kerül leszámlázásra, fordítottan. A fordított számlázás tényét nem az dönti el, hogy hány százalék a munkadíj, és hány százalék az ajtó értéke.

Várom a véleményeket!

Üdv János

 #25 olahneedit

Azt sem tudom még, hogy az előleg számlázásakor is rányomtassam -e a nyilatkozatot a számlára, mivel az előleg maga a fordított áfánál nem lesz adóköteles sem nálam, sem pedig a vevőnél. (APEH iránymutatás) Ez  mondjuk jól be fog kavarni a vevőnek a végszámlánál.

Mert pl. leszámlázom az előleget. Ok, mint írtam. pl. 1.000.000 nettó módon, plusz a semmi. Azután beépítünk 3 ipari kaput az I-es blokkban, müködik, átveszik. A II. blokk még csak nem is áll még, majd valamikor két hónap múlva csinálhatjuk a másik hármat, tehát kiállítok egy résszámlát pl. az egyszerűség kedvéért  3.000.000 nettó módon. A vevő a teljesítés napjával beállítja a bevallásába, mert az lesz hamarabb, és mert a részteljesítés is teljesítés. De nem biztos, hogy levonhatja, mert az egész épületet még nem helyezheti üzembe, másrészt pedig a teljes ügyletet még nem egyenlítette ki. Végül is kára nem lesz, a likvid része eddig is így volt. Tiszta dolog, egyértelmű áfa kezelés.A  végszámlán tétel a teljes munka, tétel a megfizetett előleg mínuszban, tétel a résszámla szintén mínuszban, marad a ténylegesen fizetendő összeg, mondjuk 6000.000-1000.000-3000.000= 2000.000 Ft. Csak aztán jusson eszébe, hogy nem a 2 milka lesz az áfa alapja, hanem 3 milka.

Szia Edit!

Csak a fentiekre reagálnék, mert van két dolog, amellyel nem értek egyet.

A munkáról szerződést kötsz a megrendelővel, amelyben rögzítitek a rész-számla kibocsátásának műszaki feltételeit, ill. időpontját. (készültségi fok, műszakilag meghatározható  tartalom, pl. alapozás befejezése, szerkezetkész állapot, stb, attól függően hogy milyen munkáról van szó). Ebben az esetben, ha a szerződés rész-számla kibocsátását teszi lehetővé, akkor a megrendelő miért nem helyezheti levonásba az előzetesen felszámított áfát addig, amíg az egész projekt készen nem lesz? Ez eddig sem így volt.

A másik probléma az általad alkalmazandó kiszámlázás.

Az előleget eddig sem kellett a kiszámlázáskor "levonni", a teljes teljesítés került kiszámlázásra, és persze az utolsó sorban rögítésre került hogy a ksizámlázott végösszeget nem teljes összegben kéred, hanem azt csökkentetted az előleg összegével. A FIZETENDŐ összeg tehát kevesebb volt az addig már megfizetett előleggel.

2008. 01,01-től is így lesz.

Tehát a példádnál maradva (ha a szerződésed alapján jár előleg!) akkor kapsz januárban 1.000.000 Ft előleget. (nem kell számlázni, de ha az valakinek a mániája, hogy csak úgy fizet ha van számla, akkor szerintem lehet erről is egy "számlát" kibocsátani, de rá kell írni hogy az áfa.tv előírásai szerint ez nem áfázik.) Ez az előleg tehát kizárólag pénzügyi teljesítés lesz.

Februárban (ha a szerződésben az 1.kapu teljesítése után rész-számla kibocsátási jogod van) akkor kiállítasz egy rész-számlát 3.000.000 Ft-ról (nettó, közlöd a számlán hogy az áfa megfizetésére a megrendelő kötelezett).  A megrendelő áfa bevallásában a 3.000.000 Ft adóalap szerint kell hogy szerepeljen a fizetendő áfa, és ha vissza is igényelheti az egészet, akkor a visszaigényelhető áfa.

Márciusban elkészül az egész munka, kiállítasz egy végszámlát (szerződésben így állapodtál meg, tehát nagyon fontosak a szerződésben rögzítettek).  A végszámla 6.000.000 Ft-ról szól, amelyből levonod a januári 3.000.000 Ft rész-számlát, tehát a márciusi végszámla alapján is 3.000.000 Ft után kell a megrendelőnek áfázni. Az más kérdés, hogy a végszámlán pl. a megjegyzés rovatba, vagy a végén jelzed, hogy FIZETENDŐ 2.000.000 Ft, mivel januárban már kaptál 1.000.000 Ft előleget. A kapott előleget eddig is így kellett kezelni a számlán, mostmár mivel nem áfa. köteles, még könnyebb a dolog.

Üdv.Zs 

János neked tökéletesen igazad van! Ez egyenesen következik az új Áfatv. 142.§ (1) bek. b) pontjából. S most figyelj! A törvényszöveget úgy fogom idézni, hogy behelyettesítem szövegébe a kérdéses dolgot, ez esetben az „ablak beszerelési” kifejezést (ezt a – gondolatban elvégzett - segédmódszert jó szívvel javaslom mindenkinek, ha értelmezési bizonytalanságban szenved – ez velem is előfordul olykor.). Ha értelmesen beilleszthető, akkor vonatkozik a behelyettesített dologra a törvény e szövege – ha nem akkor nem!. Hát lássuk: „(1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

b) ingatlanhoz kapcsolódó „ablak beszerelési”, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében;...”.

Ezzel igazad bizonyítását máris befejezettnek tekinthetnénk, ha nem tudnánk, hogy az (1) bekezdés felvezető szövege „Az adót a termék beszerzője, ...” szöveget is tartalmazza, s ez sokakat aggodalommal tölt el. Különös tekintettel arra, hogy a 142.§ (1) bekezdésében, van még egy fránya a) pont is amely így szül: „a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;” - erre meg ki emlékszik? (Még én se, de most a te kedvedért újból megnézem és ide is írom a lényegét, s többé nem feledem az átkozottat!) Ennek következménye, a rengeteg bizonytalanság!

Szóval lássuk az inkriminált 10.§ d) szövegét: „10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:....

d) építési szerződés alapján ingatlan (ingatlanrész) átadása a megrendelőnek, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a megrendelő bocsátotta rendelkezésre.”. Következésképp a fordított adózásból az előbb említett ingatlan(rész) kivételével minden más e törvény 6. sz. mellékletében nem nevesített termék gyártása/értékesítése KI VAN ZÁRVA a 142.§ (1) bekezdésének a) pontja szerint! És innen kezdve ÉRTELMETLEN MINDEN ELMÉLKEDÉS ÉS VITA a termék-termékesítés és szolgáltatás-szolgáltatásnyújtás fogalmakról, ugyanis a fordított áfa-adózás kérdésében, a termék- és szolgáltatásértékesítés tárgyai NEM, CSAK a 142.§ (1) bekezdésének a), b), c) pontjában írottak a perdöntőek! Q.e.d.

Remélem segíthettem!

Üdv: Apafy

Bocs kedves Melcsi ezt az üzenetet Editnek szántam, de még úgy látszik nem vagyok eléggé pihent és mellélőttem. Enézést kérek!

Kedves Edit!

Kérlek jelöld meg pontosan, vagy még jobb, ha idelinkeled a kérésed alulről 3-ik bekezdésében jelzett APEH iránymutatást, amely szolgáltatás+szolgáltatás esetére vonatkozott!

Addig is üdvözöllek:

éledező Apafy

Kedves Edit!

Kérlek jelöld meg pontosan, vagy még jobb, ha idelinkeled a kérésed alulről 3-ik bekezdésében jelzett APEH iránymutatást, amely szolgáltatás+szolgáltatás esetére vonatkozott!

Addig is üdvözöllek:

éledező Apafy

Kedves Apafy!

www.apeh.hu/adoinfo/afa/forditott_adozas.html?pagenum=1

oldalon van az említett kitétel, már Horváthné is időzett belőle rögtön az első válaszban. De újra:

"Amennyiben az adóalany olyan szolgáltatást nyújt, amely két vagy több szolgáltatást tartalmaz, azt kell megítélni, hogy az adott szolgáltatásban mi a főtevékenység. Amennyiben a főtevékenység olyan szolgáltatás, mely önmagában nyújtva fordítottan adózna, akkor a teljes szolgáltatás fordított adózás alá esik, amennyiben a főtevékenység önmagában nem adózna fordítottan, úgy a nyújtott szolgáltatás egészére nem alkalmazható a fordított adózás. "

Kedves thzs!

Azért gondoltam, mert ha jól tudom, 2008.01.01-től a tárgyi eszköz áfáját csak az üzembe helyezés napjával lehet levonásba helyezni. Na ne kérdezd, hogy ezt honnan veszem, mert a tv-ben most végképp nem találom. Még decemberben volt gondom egy épület áfájával kapcsolatban, amit majd bérbeadással fognak hasznosítani, és e közben a fenti kérdés is felmerült. Az apehnak fel is tettem a kérdést, és helyeselte a hölgy, úgyhogy igaznak gondolom még most is. Hja, a bérbeadó azóta áfát választott a bérbeadásra is.

Az "eddig is így volt" kifejezést arra gondoltam, hogy a vevő eddig is kifizette a termék áfáját, csak eddig nekem, most meg az apehnak, még akkor is, ha esetleg -akármi okból- nem tudta levonásba helyezni. A pénzügyi teljesítés hiánya pedig egyértelműen csak görgetni engedi az áfát.

Köszönöm, hogy foglalkoztál vele.

Az előleg számlázási szokások - nos hát szállítóként másak, én úgy látom, de eddig még mindig ki lehetett bogozni. Én előnyösebbnek tartom, ha van róla számla, amire hivatkozni lehet a végszámlán. Nekem szokásom teljesen külön kezelni, mert az áfa analitikában pl. csak görgetem, amig ki nem fizetjük az egész számlát, a végszámlát teljes összegében könyvelem, és leminuszolom az előleget. Nekem így kerek. Azon kívül meg a kimenő előlegeseket is figyelnem kell az áfa tájékoztató adatai miatt, bár a kft könyvelője még csak nem is foglalkozik ilyesmivel.

Aztán meg pont a decemberi kft könyvelésben találkoztam egy olyan számlával, amit a könyvelő a kusza végszámla miatt szépen elkönyvelt, mert nem lapozott még egyet. Az utolsó lapon volt a tényleges fizetendő összeg. Pontosan azért volt kusza, mert az előleget (kettő is volt belőle) csak feltüntették, de csak az egyiket minuszolták a végszámlából. Na ezt add össze. Persze én tudtam, hogy mennyit fizettem ki belőle, és mikor. Hja, a kft könyvelője nem én vagyok. Azt én csak magunknak könyvelem, hogy naprakészek legyünk.

Edit

Szia Edit4

Voltam az elmúlt héten egy előadáson - jó volt az előadó -, és az ott hallottam az alábbiakat: (sok mindent már tételesen feldolgoztam az áfa tv-ből, de még nem mindennek néztem utána. Ezért nem tudok neked most törvényi helyeket írni). Az általad érintett témára a következőket vélem tudni:

A saját rezsis beruházáshoz (de csak ahhoz!!) kapcsolódó levonási jog

-         ha teljes egészében adóköteles célt szolgál, akkor folyamatosan levonhatom

-      ha csak részben vonhatom le (nem áfás tevékenységet és áfás tevékenységet is szolgál a beruházás) akkor csak a használatba vételkor vonhatom le a tárgyidőszakban levonhatónak minősített áfát – ekkor az előzetes áfát gyűjteni kell a használatba vétel idejéig

Főszolgáltatás és mellékszolgáltatás megítélése

 A PM állásfoglalás szerint amennyiben egy szolgáltatás két vagy több szolgáltatást tartalmaz, akkor meg kell ítélni, hogy az adott szolgáltatásban mi a főtevékenység. Amennyiben a főtevékenység fordítottan adózik, úgy szolgáltatáshoz kapcsolódó mellékszolgáltatások is fordított adózás alá esnek, attól függetlenül, hogy egyébként egyenesen adóztatandók lennének.

 
Amennyiben a főszolgáltatás egyenesen adóztatandó, úgy a mellékszolgáltatások is egyenesen adóztatandók, attól függetlenül, hogy egyébként fordítottan adóztatandók lennének.

 
Például amennyiben egy vállalkozás ingatlant ad bérbe, és vállalja a takarítást vagy a karbantartást is, akkor a szolgáltatásról szóló számla – amennyiben az ingatlan bérbeadására vonatkozóan választotta az afát – egyenes lesz, mert a bérbeadás egyenes adózású, ez a főtevékenység, a takarítás vagy esetlegesen a karbantartás a mellékszolgáltatás.

Fenti megállapítás azonban csak akkor igaz, ha a szerződés és számla szerint is a teljesítés időpontja AZONOS, és mindkettő az 58. § szerint a fizetés esedékességekor adózik.

Vigyázni kell még arra, hogy a mellékszolgáltatás szokásosan kisebb értékű, mint a főszolgáltatás.

(forrás: Csátaljay Zs.)

Üdv.Zs 

Kedeves Edit! És Mindenki!

Köszönöm a linket. Nekem a teljes szöveg miatt volt rá szükségem, így már meg van. Most már csak arra válaszolj(atok): Mire alapozza vajon az APEH, hogy

"Amennyiben az adóalany olyan szolgáltatást nyújt, amely két vagy több szolgáltatást tartalmaz, azt kell megítélni, hogy az adott szolgáltatásban mi a főtevékenység. Amennyiben a főtevékenység olyan szolgáltatás, mely önmagában nyújtva fordítottan adózna, akkor a teljes szolgáltatás fordított adózás alá esik, amennyiben a főtevékenység önmagában nem adózna fordítottan, úgy a nyújtott szolgáltatás egészére nem alkalmazható a fordított adózás. "

Mely törvény, mely §-a írja ezt így elő? Ez ugyanis régi és az üj ÁFA.tv.-ben biztos nincs benne - különben hivatkoznának rá. Ez nem tesztkérdés - ui. én sem tudom.

Ja! És ki tudna egy linket a Ruszin Zsolt (?) féle cikkre nézve (a fordított áfa-adózás lehet, hogy alkotmánysértő témában jelent meg), amely valóban olvasható-letölthatő. Megköszönném, ha megküldené valaki.

Üdv Apafy

http://www.lanchidradio.hu/alkotmanyellenesek_az_afatorveny_forditott_adozasrol_szolo_rendelkezesei_20080110

Kedves madora100!

Köszönöm!

Üdv: Apafy

Sziasztok!

Most, amikor már azt hittem, hogy látom a kiutat az erdőből, még mindig keresem a válaszomat, s közben ezt találtam:

 http://www.onadozo.hu/tanacsadas/?f=view&t=423

 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet
4. Építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.
__________________________________________________________

technológiai szerelési munka:

a vas- és acélszerkezeti híd, vas-, acél- és fémszerkezet, tartály, tápházi berendezés, vízlágyító berendezés, gép, gépi berendezések, erőátviteli villamosberendezés, irányítás-, számítástechnikai és automatikai berendezések, híradástechnikai, hírközlő berendezések, kőolaj, kőolajtermék és vegyitermék ipari csatlakozó és üzemi területen belüli technológiai vezetékei, ipari gázcsatlakozó és üzemi területen belüli technológiai gázvezetékek, gőz-, forró víz- és termálvíz vezetékek, zagyvezetékek, vízvezetékek közül az üzemi területen belüli bármilyen vezetésű, a technológiai folyamatot kiszolgáló kohászati alapanyagot elosztó, (ellátó) és bekötő vezetékek, valamint a bármilyen anyagból készült technológiai belső csőhálózat, folyamszabályozó mérő, jelző és vezérlő elektromos-, elektronikus-, hidraulikus-, pneumatikus vezetékek, ezek szerelvényei, műszerei, mérőköri elemei, ipari légtechnikai és klímaberendezések, felvonó és szállító berendezések szerelési munkái; 

Azután megint megnéztem, Apafy is írta ugyanezt, de akkor nem fogtam fel.  

A fenébe is! Fémszerkezet (kapu keret, ipari kaput tartó konzolok, fémszerkezetek, rácsok, portálok), gépi berendezések (az összes automatika) hja automatikai berendezések (automatika,  plussz a vtsz is jellemzően automata üvegajtök, lengőajtók)Elektromos-, hidraulikus-, pneumatikus vezetékek (na ezt már csak belemagyarázom: olaj-hidraulikus karok, elektromos alul-, felülforgatók) A többit már csak azért emeltem ki, mert van klímaszerelőm, aki jellemzően gyakran jár a „gyárba” klímát szerelni. A felvonós meg téma volt itt valahol. 

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.-BRrrrrrrrrr!!!! 

Belefulladok! Minél többet olvasok, annál jobban tudom, hogy semmit sem tudok!

Szia Edit!

Ne izgulj! Ha eddig az egyenes áfával nem volt gondotok, most a fordítottal sem lehet. Nem felejtettem el a kérésedet. Holnap 0808A/M és 0858 bevallási határnap - szerintem pihenned kéne. A kérésedre, és arra, hogy most pontosan mi borított így ki holnap után visszatérhetünk. Szerintem túl sötéten látod a dolgokat. Meglásd tisztázzuk közösen és nem lesz semmi baj. Csak menj és pihenj! Fáradtan könnyebben esik az ember pánikba és sokszor fölöslegesen.

Üdv: Apafy

P.s: Holnap válaszban magyarázd meg, miért írtad a #13 hozzászólásodban, hogy: "A cégnek likviditás szempontjából érdeke lenne, hogy a termékértékesítés plusz szolgáltatás egésze áfás legyen.". Miért baj az szerinted, ha csak a domináns termékértékesítés áfás és a szolgáltatás nem? Ennek okát tudnom kéne, ahhoz, hogy segíthessek. De a válaszomat nagy valószínűséggel - ahogy előbb már jeleztem - csak holnapután tudom majd megadni.

Ha személyesen nekem kívánsz levelet küldeni, azt a honlapomon megteheted itt: www.ginprofessional.hu.

Szép álmokat! Apafy

Szia Apafy!

Hát csak azért, mert ugyebár mi a beszállítóinkat áfával együtt fizetjük ki. A vevőtől meg nem kapok áfa részt. Képzeld ezt el 23 db trav redőnynél, meg 10 üvegajtónál, meg az összes többi. A cég negyedéves áfás, és a fordított áfánál az is marad.  2006-ban alakultunk át ev-ből. (Értsd jól) Bátyóka havi volt, az is maradt szegény, csak már nem nagyon számlázgat, a kft-nél dolgozik.

Egyébként jobb híján abban maradtunk, hogy amíg nincs írásos konkrét válasz, addig a vevő szépen megveszi a terméket, később meg amikor lehet, mi szépen beépítjük. Ugye érted? Persze, papírmunka.

Érdekesség: míg január első napjaiban, az apehos nénike azt mondta, hogy a termékértékesítés és a hozzá nyújtott szoltáltatás egésze ford. áfás lesz, most apehos hapika meg azt mondta, hogy "úgy kell azt megítélni, ahogy az nagy APEH honlapon meg vagyon írva" , tehát ami többet nyom a latban, az dönt.

TE APAFY! Azért Te csak foglalkozz a témával, mert szerintem mi itt sokan várjuk azokat a pontokat, amire Te olyan jól rá tudsz mutatni!

Hja, és nem baj!

Szia Edit!

Bekukantottam ide. Látom ma mindenki 0808-asozott, stb. Vettem a dolgot. Holnap délután vagy este fogok tudni jelentkezni. Türelem!

Addig is szép álmokat!

Üdv: Apafy

Bingó!