Alighogy hatályba lépett a végtörlesztés munkáltatói 7,5 milliós adómentes támogatása, december 31-vel ki is iktatta a kormány javaslatára az Országgyűlés, ráadásul mindezt úgy tették, hogy a korlátozást nem is biztos, hogy időben kihirdetik.

A végtörlesztést munkáltatói kölcsönnel és/vagy támogatással lehet (lehetett) „megsegíteni”, azonban célszerű figyelni arra, hogy mi mire jó és mikor alkalmazható. A szabályok bonyolultak és nehéz a jogi bikkfa nyelven íródott jogszabályból kihámozni a lényeget, így az elmúlt napokban több félreértés és tévhit is szárnyra kapott, ezért szükséges az alábbi három lehetőséget előre tisztázni: 

I.

A munkáltató korábban is adhatott lakáscélú kölcsönt, vagy támogatást, ennek felső határa 5 millió forint volt. Ekkor meg kellett felelni a bankon keresztüli ügyintézés és a méltányolható lakásigény feltételeinek is. Ezt nem lehetett kombinálni vagy kiegészíteni a II. és III-as módszerekkel, egyrészt idő hiányában, másrészt a törvény határnapot is alkalmazott a módszerek elkülönítésére.

II.

A munkáltató bármikor adhatott a dolgozónak kölcsönt, ha felszámította rá legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt szintjét. Az elvárt kamatszint alatti kölcsön esetén jövedelme keletkezett a dolgozónak. Ez a kamatmentes kölcsön miatt keletkező jövedelem, ami után adót kell fizetni. Ez alól felmentést adott a törvény, ha a kölcsönt 2011.09.29 után nyújtották és összegében az legfeljebb a végtörlesztésig terjedt. Egyéb feltételt itt a törvény nem állapított meg. Ha létrejött a kölcsön, akkor a munkáltató törvényesen rövidíthette a dolgozó egyéb juttatásait, béremeléseit, stb., ha az közös megegyezéssel és a belső szabályzatokkal összhangban történt. 

III.

A 2011. november 30-tól alkalmazható újfajta kedvezmény már 7,5 millió forint adómentes juttatását tette lehetővé Ft volt, ehhez csupán az alábbi három feltételt kellett maradéktalanul teljesíteni:

- munkavállaló számára,

- végtörlesztés céljából (a végtörlesztés szabályai szerint), és

- átutalás formájában történjen a támogatás.

Az átutalás történhetett végtörlesztésként közvetlenül a bank felé, vagy utólag a végtörlesztési iratok munkáltató felé leadását követően a munkavállaló által megjelölt számlára, eredetileg 2012 február 28-ig.

Még novemberben benyújtásra került egy a témához sehogy se illő törvényjavaslat a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról. Ennek elfogadása előtt a kormány oldaláról december 21-én érkezett egy zárószavazás előtti módosító indítvány, amelyet a nemzetgazdasági miniszter jegyzett és még aznap fél hatkor el is fogadtak. Ez az javaslat összhangban áll a kormány és a bankszövetség megállapodásának szövegével. A javaslat megszűnteti a II. és III. pontban leírt módszerek alkalmazhatóságát, azok 2012.01.01-vel hatályukat is vesztik. A III. pont kizárólag banki átutalással teljesülhet, így azzal 2011.12.30-én élhet a munkáltató utoljára.

Visszamenőleges jogalkotás az, hogy utólagos feltételként a törvény előírja, hogy a végtörlesztéshez a munkáltató által adott kölcsön és vissza nem térítendő támogatás csak akkor adómentes, ha azok által semmilyen előrehozott juttatást nem valósítnak meg, így például nem érinthetik a későbbi évek cafetéria juttatásait sem.

Jelenleg (2011.12.27) a parlament honlapján a kérdéses törvényt még az országgyűlés elnöke se írta alá, az általa aláírt verzió a törvényjavaslat utolsó letölthető dokumentumaként elérhető lesz. A szokásos ügymenetet a hatályba léptető adócsomagon lehet lemérni. Itt november 23-án írt alá az Országgyűlés elnöke és a kihirdetéshez több, mint 6 nappal később, november 29-én került sor. Ismeretes, hogy 6 nap alatt a rohamtempó miatt néhány kötőjel és vessző elírás is történt, amit utóbb sikerült korrigálni. Most még ennyi idő se fog rendelkezésre állni. Közlöny közzététele digitálisan hitelesített aláírásokon, időbélyegzőkön nyomon követhető, így a legfrissebb közlönypéldányok között lesz a kihirdetéskor megtalálható.

Egy ilyen jelentős adókedvezmény ilyen rövid ideig való meghirdetése, majd lezárása botrányos, az államháztartási törvény előírásait semmibe vevő módszer (10.§ (4)). A munkáltatókat jelenleg az is szoríthatja, hogy a banki ügyintézés csupán technikailag csúszik néhány napot, a kifizetés kikerül az adómentesség köréből és az adólevonásokat, munkáltatói járulékterheket meg kell állapítani, ha a munkavállaló felé a végtörlesztés támogatásában már megállapodtak és a folyósítási kötelezettségük beállt. Ekkor a kifizetendő összeg is kevesebb lehet, a dolgozó tehát nem tudja végrehajtani a végtörlesztést, ami beláthatatlan károkat okozhat.

Bár az adótörvények alkotmányos vizsgálata általában véve tilos, az Alkotmánybíróság álláspontja szerint „a visszaélés  nélkül  megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása azonban már  nem  az Alkotmány  70/I. §-a új (2) bekezdésének a végrehajtása,  hanem az   egyén   autonómiájába   való  olyan   mértékű   közhatalmi beavatkozás,  amelynek nincs alkotmányosan elfogadható  indoka, ezért az sérti az adófizetők emberi méltóságát”. Itt azonban nincs lehet visszamenőlegességről beszélni, ha a kedvezmények eltörlését még december 30-án a munkaidő végéig kihirdetik. Árnyaltabb a kép a jogszerűen eldöntött cafeteria-elvonás esetén, hiszen a munkáltató 2011 december elején nem lehetett tudatában annak, hogy a dolgozója 2012 évi nyaralására, iskolakezdésére, stb. félretett munkáltatói keretből nem adhatott volna adómentesen végtörlesztési támogatást, vagy kölcsönt. Akkor lesz igazán nehéz megítélni, hogy jár-e az adómentesség, ha a dolgozónak nulla forint az egyéb juttatása a következő években, de „szó volt róla”, hogy egyébként kapott volna ilyen juttatásokat…

Általában véve kijelenthető, hogy a végtörlesztés lehetősége sosem látott veszteségeket okozott a bankoknak, de az egyszerű és gyorsan alkalmazandó szabályok egyértelműen a gazdagoknak kedveztek. Pénzügyi mozgástér híján az adósnak esélye se volt a szabályokat alkalmazni. A lakosság végtörlesztési potenciálját tehát jelentősen rontotta a kormány azzal, hogy a munkáltatók nem kaptak érdemi lehetőséget a támogatások adómentes juttatására. A banki tárgyalófél szándékát ezen a téren messzemenőkig figyelembe vette a minisztérium, és az sem jelentett akadályt, hogy adótechnikailag példátlan módszerhez kellett nyúlni. Magyarországon még sose töröltek adókedvezményt, vagy adómentességet felkészülési idő nélkül, az alkalmazhatósága kellős közepén.

Egyszer volt Budán kutyavásár, most már a végtörlesztés munkáltatói támogatására is ezt a népmesét lehet alkalmazni.

Kapcsolódó dokumentumok:

2011.11.25 A munkaadó 7,5 millióig adómentesen segíthet a végtörlesztésben
2012.04.04 Munkáltatói támogatás vagy kölcsön