A névtelen bejelentés nem kellemetlenség, hanem korai jelzés. A HR reakciója döntő lehet abban, hogy a szervezet tanul belőle, vagy jogi, bizalmi és kulturális konfliktussá eszkalálódik.

Az Európai Unió 2019/1937 irányelve a visszaélést bejelentő személyek védelméről egységes keretet teremtett a tagállamokban. Magyarországon ezt a 2023. évi XXV. törvény ültette át, amely többek között a belső visszaélés-bejelentési rendszerek működtetését szabályozza. A rendszer kötelező az ötven főt elérő vagy meghaladó foglalkoztatók számára, továbbá bizonyos tevékenységi körökben létszámtól függetlenül is. Célja nem csupán a jogsértések feltárása, hanem a munkavállalók és a szervezeti kultúra védelme, valamint a bizalom erősítése. A gyakorlatban a HR gyakran nem a jogszabályi kötelezettséggel, hanem egy konkrét, sokszor névtelen bejelentéssel találkozik először.

A bejelentés beérkezésekor gyakori hiba a bagatellizálás, a túl gyors továbbítás vagy a bejelentő személyazonosságának kiderítésére irányuló kísérlet. Ezek alááshatják a rendszer hitelességét és sérthetik a bizalmassági követelményeket. Az első feladat ezért nem a bejelentés igazságtartalmának azonnali eldöntése, hanem a bejelentés és a kapcsolódó információk…