Akinek munkaviszonyában a keresete eléri a minimálbér 24-szeresét, köteles-e a egyéni vállalkozásában szociális hozzájárulási adófizetésére?

Heti rendszerességgel kapunk ehhez hasonló kérdéseket, amelyek problémaként történő megfogalmazása nyilvánvalóan a szociális hozzájárulási adó maximum alapjára vonatkozó rendelkezések nem pontos értelmezésére vezethető vissza. 

A szociális hozzájárulási adóról szól 2018. évi LII. (Szocho.) törvény 2. § (2) bekezdése kizárólag a törvény 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti jövedelmek tekintetében határoz meg maximum adólapot. 

Emlékeztetőül: az említett jogszabályi hely alapján adóalapot képez a 

• a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], 
• b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],  
• c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],  
• d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],  
• e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme, illetve 
• f)  az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével a természetes személy kamatjövedelme (Szja tv. 65. §)
• g) az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdése szerinti lekötési hozam

Magyarországon adóztatható része.

E két utóbbi tételre ugyanakkor már nem vonatkozik a jogszabály 2. § (2) bekezdésében megállapított felső határ.

A fent említett jogszabályi hely szerint az 5. § (1) bekezdés a)-e) pontjai szerinti jövedelmek után maximum a minimálbér 24-szereséig (2026-ban 24 x 322.800 = 7.747.200 forintig) kell a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót megfizetni. 

Ez 10 millió forintos osztalék esetében azt jelenti, hogy az érintett 7.747.200 forintig köteles az adót leróni. 

Ugyanakkor e felső határt csökkenti az érintett valamennyi személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja.) törvény szerinti összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelme.   

Így, ha a példabéli személyünk munkaviszonyában…