Nepstupn dokument, nutn pihlen
Input:

Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek

Garantált 2018.08.24, , Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

2.6.3 Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek

Sinka Júlia

2.6.3 Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek

A) A „szokásos működéshez“ kapcsolódó jogcímek

A ‘29EUD számú bevallást az adott évben kezdődő üzleti évi társasági adónak, az energiaellátók jövedelemadójának, az innovációs járuléknak, a hitelintézetek különadójának, valamint a szakképzési hozzájárulás különbözetének, és a növekedési adóhitelnek a bevallása céljából az előtársaságoknak, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak, valamint a forintról devizára, devizáról forintra, devizáról más devizára áttérő adózóknak kell kitölteniük.

Az adózás előtti eredményt módosító tételeknek e bevallásban való figyelembevételére 2018-ban, a Tao. tv. alábbi rendelkezések az irányadóak.

Ezeket a lapokat az előtársaságoknak és az év közben devizanemet váltó adóalanyoknak, valamint azoknak az adózóknak, amelyek az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésre történő áttérés miatt elszámolásként nyújtják be jelen bevallásukat nem kell kitölteniük, ez utóbbiak a 1829EUD-A-02-es lapokat töltik ki.

Azoknak az adózóknak, amelyek az IFRS-ek szerinti beszámolóra történő áttérés miatt

adatszolgáltatásként nyújtják be jelen bevallásukat, mind a 1829EUD-03-01;-1829EUD03-03

lapokat, mind a 1829EUD-A-02-es lapokat ki kell tölteniük.

Adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek (1829EUD-03-01; 1829-03-02)

Az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek

A csökkentő korrekciós tételek számításakor – a Tao tv. 1. § (3) bekezdése szerint – ha a törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle címen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését, azzal egy esetben lehet élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.

01. sor: Korábban elhatárolt veszteség adóévi levonása

E sorc) rovatába az előző adóévekben keletkezett és még nem rendezett veszteségből (az előző adóévek adóalapjának negatív összegéből) az adóévben a Tao tv. 17. §-a szerint, az e nélkül számított pozitív adóalapból, annak 50 százalékáig levonható összeget kell beállítani.

A veszteségelhatárolásra vonatkozó Tao tv. 17. § (1) bekezdésének 2004. január 1-jétől hatályos rendelkezését először a 2004-ben keletkezett negatív adóalapra kell alkalmazni. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni

Amennyiben az adózó az előző adóévek elhatárolt veszteségét csökkentő korrekciós tételként figyelembe veszi, akkor a tárgyév adóalapja csak pozitív szám, vagy nulla lehet.

Nincs mód e jogcímen csökkentő tétel érvényesítésére, ha a tárgyévi adóalap negatív.

A Társasági adóról szóló többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (Tao tv.) 6. §-a alapján elhatárolt veszteség az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint vehető figyelembe. A 2000. december 31-éig keletkezett, s az adóalapnál még el nem számolt elhatárolt veszteségre – figyelemmel a Tao tv. 29. § (2) bekezdésére is – a 2000. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A 1997. január 1. és 2000. december 31. között a jogelődnél keletkezett negatív adóalapra az – akkor hatályos – előírás alkalmazandó, amely szerint a jogelődnél képződött veszteséggel a jogutód csak azokban az adóévekben csökkentheti adózás előtti eredményét, amely években a jogelőd tagjainak részesedése eléri az 50 százalékot a jogutód tulajdonosi összetételében.

A 2001–2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, s az adóalapnál még nem érvényesítet elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.

A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is felhasználhatja.

A rendelkezés alapján az adóévet megelőző két adóévben befizetett adó csökkentése érdekében az adózás előtti eredmény 30 százaléka használható fel. Ha az adózó e lehetőséggel nem él, az elhatárolt veszteségre és az adóévben keletkezett elhatárolt veszteségnek csak egy részét használja fel az önellenőrzés során a fennmaradó részre az általános szabályt alkalmazza.

Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a

jogelőd vagyonából a vagyonmérleg (átértékelést nem tartalmazó oszlop) szerinti

részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még

el nem számolt részét – a jogelődnél eltelt időt is beszámítva – a 17. § (1)-(3)

bekezdésében és a 17. § (8)-(8a) bekezdésében foglaltakra figyelemmel számolja

el. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd társaság elhatárolt veszteségét csökkenti. A

jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első

alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti

eredményét csökkentheti.

A jogutód (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is) abban az esetben jogosult a jogelőd veszteségének felhasználására, ha az átalakulás eredményeképpen a többségi befolyással rendelkező tag személye nem változik (ideértve azt az esetet is, ha az átalakulás során többségi befolyást szerző fél kapcsolt vállalkozása rendelkezett többségi befolyással a jogelődben) és a jogutód társaság a jogelőd társaság legalább egy tevékenységét legalább 2 adóéven keresztül folytatja és abból bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül

jogutód nélkül megszűnik, vagy ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

A jogutód társaság az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.

Cégvásárlás esetén az adózó nem jogosult az elhatárolt veszteség további felhasználására, ha az adózóban olyan új személy szerez többségi befolyást, amely a szerzést megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. A Tao. tv. 17. § (9) bekezdése tartalmazza azokat a kivételeket, amely esetekben az említett rendelkezés nem alkalmazandó.

Az elhatárolt veszteség felhasználására a Tao. tv. 17. § (9) bekezdés szerint jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.

A külföldi vállalkozó tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet a külföldi vállalkozónál, illetve az európai részvénytársaság, európai szövetkezet tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az európai részvénytársaságnál keletkezett és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt elhatárolt veszteségre a Tao tv. 17. § (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza.

E sor a) rovatába kell az adóévet megelőzően keletkezett negatív adóalapból a következő évekre tovább vitt összeget az előjel feltüntetése nélkül (pozitív értékként) beállítani.

Ez az összeg nem tartalmazhatja a c) rovatban szereplő, az adóévi adóalap csökkentéseként már figyelembe vett összeget, illetve a 1829EUD-01-01. lap 05. sor c) rovatában szereplő adóévi negatív adóalapot.

Lényeges, hogy az elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság (szit), illetve a projekttársaság nem jogosult veszteségelhatárolásra (a közbenső mérlegben a megelőző időszakra kimutatott adóalapra sem).

Csődeljárás vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségek esetében a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett kötelezettség felével növelt összegben számolható el adózás előtti eredmény csökkentéseként.

A 2005. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az adóalap utólagos – ellenőrzés, vagy önellenőrzés következtében történő – növekedése esetén – ha az adózó döntése az elhatárolt veszteség teljes körű leírására irányult – a rendelkezésre álló elhatárolt veszteség felhasználható, amely korábban adóalap hiányában nem volt érvényesíthető.

A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem

érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írható le, azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.

A Tao. tv. 17. § (1) bekezdés 2015. január 1jétől hatályos rendelkezését először a 2015-ben keletkezett negatív adóalapra kell alkalmazni.

Amennyiben az adózó a saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségének levonására tekintettel keletkező negatív társasági adóalap 50 százaléka alapján szociális hozzájárulási adókedvezményt vesz igénybe, akkor a fenti feltételnek megfelelő negatív adóalap fennmaradó 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek.

02. sor: Adóévi bevételként elszámolt céltartalék

E c) rovatában kell szerepeltetni a Tao tv. 8. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a várható kötelezettségekre, valamint a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása következtében az adóévben bevételként elszámolt összeget. (Az előzőek szerinti, összesített adatból kiemelve, az elővállalkozáskénti és/vagy szit-kénti, vagy projekttársaságkénti működés időszakára eső adatot külön is fel kell tüntetni.)

03. sor: Terven felüli értékcsökkenés visszaírt összege

Itt kell kimutatni az adózónak a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét, kivéve a Tao tv. 1. számú mellékletének 10. pontjában foglaltak szerint érvényesített terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét. Az előzőek szerinti, összesített adatból kiemelve, az elővállalkozáskénti és/vagy szit-kénti, vagy projekttársaságkénti működés időszakára eső adatot külön is fel kell tüntetni.)

04. sor: Értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli) a társasági adó szerint

E sor c) rovatában kell feltüntetni – a Tao tv. 1. és 2. számú mellékletében foglalt előírások szerint – az adóévre értékcsökkenési leírásként időarányosan megállapított összeget. Itt kell szerepeltetni továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor (kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek az előírt feltételek), forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz számított nyilvántartási értékét, illetve annak a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó részét, feltéve, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó az Szt. szerint az adózás előtti eredmény terhére (költségként, ráfordításként) számolta el.

A b) rovatban kell szerepeltetni – a c) rovatban összesített adatból kiemelve – az elővállalkozáskénti és/vagy szit-kénti, vagy projekttársaságkénti működés időszakára eső adatát.

E sor a) rovatában – a c) rovat adatából kiemelve – kell szerepeltetni a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszközök – adózó választása alapján – Szt. szerint érvényesített terv szerinti értékcsökkenését. Az adózás előtti eredményt csökkentő értékcsökkenési leírásként figyelembe vehető összeg független a számviteli szabályok szerint elszámolt értékcsökkenéstől. Kivétel, ha az adózó az értékcsökkenési leírás megállapításakor a Tao tv. 1. számú mellékletének 5. pontjában szabályozott elszámolást választotta.

Lényeges, hogy az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenés leírási

kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat is, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint az Szt. szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.

Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre az Szt. szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint akkor, ha az adózó az eszközre a Tao tv. külön rendelkezése alapján érvényesíti az Szt. alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni. A Tao tv. 1. számú mellékletének 10/a)–10/c) pontjában nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre – ideértve a beruházást is – terven felüli értékcsökkenés akkor érvényesíthető, ha az eszköz megrongálódása elháríthatatlan külső ok miatt következett be.

Amennyiben az adózó a Tao. tv. 1. számú mellékletének 10. pontjában foglaltak alapján az eszköz terven felüli értékcsökkenésének az adóévre megállapított összegét nem érvényesíti adóalapjánál, akkor az adóévet követő négy adóévben egyenlő részletben teheti ezt meg.

Az adózó a munkavállalói számára bérlakás céljából épített (tárgyi eszközei között kimutatott) és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület után 6 %-os értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

50 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett

  • Tao tv. 2. számú mellékletének IV. fejezete szerint 33 százalékos vagy 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök,

  • szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke után, függetlenül azok üzembe helyezése időpontjától.

2005. január 1-jétől 100 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet, az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó az új, műszaki gépek, berendezések és a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz (kivéve: személygépkocsi) bekerülési értékére, ha a tárgyi eszközt a 290/2014. (XI. 26.) Korm. r.-ben

megnevezett szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe.

A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként így figyelembe vett bekerülési értékének 1%-a, illetve jármű esetében 3%-a – az adózó döntése szerint de minimis támogatásnak minősül, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerint vehető igénybe, illetve ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet szerint vehető igénybe.

Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó az értékcsökkenési leírást – választása szerint – a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értékre vetítve állapítja meg, amennyiben a belföldi illetőség megnevezése előtt szerzett eszközökre a Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírást nem állapított meg.

Figyelem, az adóalapot nem csökkenti, de elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni

  • a felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenést, továbbá

  • a 7. § (15) bekezdés szerinti feloldott fejlesztési tartalék összegét, azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve – utóbbi esetben – a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható,

Az Szt. 3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték után 10 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó feltéve, hogy adóbevallásában ( a 1829EUD_NY lapon) nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.

05. sor: A bejelentett részesedéshez kapcsolódó csökkentő tétel

E sor c) rovatában kell szerepeltetni a bejelentett részesedés értékesítésének nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyereségét (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással) feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának), továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztést.

Bejelentett részesedésnek minősül a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés, valamint minden további megszerzett részesedés (részesedés értékének a növekedése) feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, további

 

Annak érdekében, hogy az Önnek legjobb olvasási élményt nyújthassuk oldalunkon, cookie-kat használunk. A cookie-król, illetve használatukról részletesebb információkat a következő linken találhat: ide. Amennyiben a "folytatás" gombra kattint, vagy tovább használja oldalunkat, Ön tudomásul veszi a cookie-k használatát.