2.21.5 Az ellenértéket módosító tételek: számlázás, könyvelés
Az Szt. szerint a számla helyesbítés előjelének megfelelően a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan elszámolt árbevételt növeli, vagy csökkenti.
Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:
-
a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik);
-
a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt – utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik);
-
a – teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott – vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során – utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik);
-
az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt – a 72. § (3) bekezdése szerinti – termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik);
-
a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik).
Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik).
Az egyes pontokban meghatározott jogcímek szerint számla helyesbítés miatt elszámolandó árbevétel csökkentés vonatkozási időpontja eltérő. Szerződés módosítás miatti számlahelyesbítés esetén a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik; szavatossági jogok érvényesítése esetén a szavatossági jog megismerésének időpontjára vonatkozik; visszavételezéskor a visszavételezés időpontjára vonatkozik.
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg
b) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény;
c) az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.
Az árengedmény abban az esetben üzletpolitikai célú, ha
a) az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is – azonos feltételek mellett – ésszerűen elérhető,vagy
b) az árengedmény nyújtójától független féllel is – azonos feltételek mellett – köthető és számára ésszerűen elérhető
megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített ellenértéke.
Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a fizetési határidőn belüli pénzügyi teljesítésre tekintettel, vagy a forgalom nagyságára tekintettel árengedményt.
A termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybevevőjével kötött előzetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa a fizetési határidőn belüli pénzügyi teljesítésre tekintettel, vagy a forgalom nagyságára tekintettel nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken, feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár – az árengedmény nyújtójával kötött előzetes megállapodás alapján – más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást.
Ilyen esetben az utóbb említett ügylet – a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig – ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül.
A vállalkozások különböző jogcímek szerint adhatnak engedményt vevőik részére a forgalom fellendítése, vagy a fizetési fegyelem javítása, vagy az üzleti partner hosszútávon való megtartása céljából. Az adott engedmény a vállalkozásnál eredményt csökkent, amennyiben számlahelyesbítéssel adja a vállalkozás úgy az áfa adóalapot (árbevétel) is csökkenti.
Fordított adózás alá tartozó ügyletek esetében módosító számla kiállítására van szükség, amelynek meg kell felelnie a számlával egy tekintet alá eső okirat adattartalmára vonatkozó követelményeknek. Az eladónál a számlamódosítás pénzügyileg rendezendő adókötelezettséget nem keletkeztet, de az adóbevallást az eredeti időpontra visszamenőleg önrevízióval módosítania kell.
Az engedmények számviteli elszámolása során alapvetően három különböző típusú adott engedmény kerül megkülönböztetésre:
-
a számlahelyesbítéssel adott engedmény,
-
a forgalom nagyságára tekintettel utólag adott, konkrét értékesítéshez közvetlenül nem kapcsolódó engedmény,
-
a fizetési határidőn belüli pénzügyi teljesítésre tekintettel utólag adott engedmény.
A számlahelyesbítéssel adott engedményt az árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni.
A szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmény szerződés szerinti, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét.
A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – engedmény összegét.
Tehát, ha az Áfa törvény adta lehetőséggel él a vállalkozás, és utólag a nyújtott skontó okán helyesbítő számla kerül kiállításra, az engedmény számviteli megítélése módosul és számlahelyesbítéssel adott engedményként az árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni.
Amennyiben a skontó és az utólag adott engedmény esetében helyesbítő számla nem kerül kiállításra az engedmény összege skontó esetén a pénzügyi műveletek ráfordításaként, illetve utólag adott számlához közvetlenül nem kapcsolódó engedmény esetében egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.
Számlaösszefüggések – Számlahelyesbítéssel adott engedmény
A) Engedménnyel csökkentett eladási ár elszámolása:
T 311. Vevők
K 911. Értékesítés nettó árbevétele
K 467. Fizetendő áfa
B/1) Eredeti eladási ár elszámolása:
T 311. Vevők
K 911. Értékesítés nettó árbevétele
K 467. Fizetendő áfa
B/2) Számlában feltüntetett engedmény elszámolása:
T 911. Értékesítés nettó árbevétele
T 467. Fizetendő áfa
K 311. Vevők
Megjegyzés: B verzió választása akkor indokolt, ha az integrált számviteli információs rendszer elemzési célokat is szolgál.
Számlaösszefüggések – Utólag adott engedmény
Ha nem kerül helyesbítő számla kiállításra, az engedmény pénzügyi rendezésekor:
T 867. Utólag adott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény
K 384. Elszámolási betétszámla
Ha nem kerül helyesbítő számla kiállításra, és az engedmény pénzügyi rendezése, elszámolása a mérlegkészítés időszakában történik:
867. Utólag adott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény
K 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
Ha utólag az elszámolás alapján helyesbítő számla kerül kiállításra:
T 911. Értékesítés nettó árbevétele
T 467. Fizetendő áfa
K 311. Vevők
Számlaösszefüggések – Skontó
Ha nem kerül helyesbítő számla kiállításra, az engedmény pénzügyi rendezésekor (a vevő pénzügyi rendezéskor az engedménnyel csökkentett összeget utalja):
T 384. Elszámolási betétszámla
K 311. Vevők
a késedelmi kamattal arányos skontó elszámolása:
T 879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
K 311. Vevők
a késedelmi kamaton felüli „skontó“ elszámolása:
helyesbítő számla alapján az adott engedmény elszámolása:
Példa (skontó elszámolására):
Szt. 84. § (5) bekezdés o) pontja szerint pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni a szerződésben…
