Nepstupn dokument, nutn pihlen
Input:

Az immateriális javak fogalma, csoportosítása

Garantált 2012.02.21, , Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

4.2.1.1 Az immateriális javak fogalma, csoportosítása

Simon Szilvia

Az immateriális javak azok a nem anyagi eszközök, amelyek a vállalkozás tevékenységét tartósan (1 évnél hosszabb ideig) szolgálják.

A számviteli törvény előírásai alapján az immateriális javak között a mérlegben a következő eszközöket kell kimutatni:

– a vagyoni értékű jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével,

– a szellemi termékeket,

– a pozitív üzleti vagy cégértéket,

– az immateriális javakra adott előlegeket, valamint

– az immateriális javak értékhelyesbítését.

A vállalkozás döntése alapján az immateriális javak között lehet kimutatni:

– az alapítás–átszervezés aktivált értékét és

– a kísérleti fejlesztés aktivált értékét.

A számviteli törvény szabályai szerint a vállalkozásnak kell eldöntenie azt, hogy az alapítás–átszervezés, valamint a kísérleti fejlesztés során felmerülő költségeket, számlázott teljesítményeket a tárgyidőszaki eredmény terhére kívánja-e elszámolni, vagy alapítás–átszervezés aktivált értékeként, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értékeként akarja-e kimutatni az eszközök között. Abban az esetben, ha a vállalkozás az alapítás–átszervezést, kísérleti fejlesztést az eszközök között mutatja ki, akkor ezen eszközök le nem írt értékének megfelelő összeget az eredménytartalékból át kell vezetnie a lekötött tartalékba, amely az osztalékfizetésnél korlátozó tényezőt fog jelenteni.

Az alapítás–átszervezés, kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeg:

– a befejezett alapítás–átszervezés, a befejezett kísérleti fejlesztés esetén a nettó értéket,

– a befejezetlen alapítás–átszervezés, a befejezetlen kísérleti fejlesztés esetén az eszközök között állományba vett összeget jelenti.

Alapítás–átszervezés aktivált értékeként mutathatja ki a vállalkozás a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan a közvetlen önköltségben figyelembe vehető költségeket, amelyek az alapítás–átszervezés befejezését követően a tevékenység folytatása során az árbevételekben, a bevételekben várhatóan megtérülnek.

Az alapítás–átszervezés körébe tartoznak többek között:

– a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei,

– az ásványkincskutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékben nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.

A kutatással, kísérlettel, fejlesztéssel kapcsolatban három fogalmat kell megkülönböztetni:

– az alapkutatást,

– az alkalmazott kutatást és

– a kísérleti fejlesztést.

A számviteli törvény 2012. január 1-jétől hatályos szabályai alapján az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés fogalmát a Kutatás-fejlesztésről szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (Innovációs törvény) fogalmi meghatározása szerint kell értelmezni. Az Innovációs törvény 4. paragrafusában meghatározott fogalmak pontosabbak, részletesebbek, mint a számviteli törvény korábbi, e három területre vonatkozó szabályai.

Ennek megfelelően alapkutatásnak minősül az a kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását.

Az alkalmazott kutatás az a tervezett kutatás vagy vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Az alkalmazott kutatás magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz – különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez – szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is. A prototípusok létrehozása nem minősül alkalmazott kutatásnak.

A kísérleti fejlesztés a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából.

Kísérleti fejlesztésnek minősülnek:

– az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek,

– olyan tevékenységek, melyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják,

– a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése,

– a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen,

– a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve, hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatók legyenek.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változtatások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek,

– ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek, illetve

– ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik.

A három fogalom pontos meghatározására és elkülönítésre azért van szükség, mert a számviteli törvény előírásai szerint az alap- és alkalmazott kutatás költségei a vállalkozásnál nem térülnek meg az árbevételekből, bevételekből, ezért nem aktiválhatók. Nem mutathatók ki az eszközök között a kísérleti fejlesztés közvetett, általános költségei sem.

A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutathatja ki a vállalkozás a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében keletkezett olyan számlázott összegeket és saját tevékenység során felmerült, közvetlen önköltségbe tartozó költségeket, amelyek aktiválható termékben (amely lehet szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) nem vehetők figyelembe, mert a létrehozott termék (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) piaci (várható piaci) árát meghaladják. A kísérleti fejlesztési tevékenység nem biztos, hogy az üzleti év végéig befejeződik, ezért a számviteli törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozás a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutassa ki a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés jövőben várhatóan megtérülő közvetlen költségeit is. Ebben az esetben azonban a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit tartalmazza, hanem azoknak az eszközöknek a közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a szellemi termékek, a tárgyi eszközök, a készletek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével.

A kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után.

A vagyoni értékű jogok között azok a megszerzett jogok mutathatók ki, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz és nem tartoznak a szellemi termékek közé.

Vagyoni értékű jogok között kell kimutatni különösen a következő jogokat:

– ingatlanhoz nem kapcsolódó bérleti jogokat,

– a használati jogokat,

– a vagyonkezelői jogokat,

– a szellemi termékek felhasználási jogait,

– a licenceket,

– a koncessziós jogokat,

– a játékjogot, valamint

– az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogokat.

2007. január 1-jétől, a számviteli törvény módosítása miatt a márkanév kikerült a vagyoni értékű jogok közül. A számviteli törvény módosítása 2007. január 1-jétől lépett hatályba, de a módosításokat már a 2006. üzleti évre vonatkozóan is lehetett alkalmazni.

A szellemi termékek között kell kimutatni azokat a szellemi alkotásokat, amelyek a tevékenység során hasznosításra kerülnek. Ezek lehetnek:

– az ipari jogvédelem alá tartozó:

• találmány,

• szabadalom,

• ipari minta stb.,

– a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek,

– az egyéb szellemi alkotások,

– az ipari jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül:

• know-how,

• gyártási eljárás,

• védjegy,

függetlenül attól, hogy azt vásárolták-e, vagy a vállalkozás állította elő, illetve használatba vették-e, vagy sem.

A számviteli törvény a fogalmi meghatározások között részletesen foglalkozik az üzleti vagy cégérték fogalmával.

Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét.

Üzleti vagy cégértéket több esetben, valamint negatív érték esetén is ki kell mutatni.

Az immateriális javak között csak a pozitív üzleti vagy cégérték mutatható ki, a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegében.

A negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki az immateriális javak között eszközként. A negatív üzleti vagy cégérték összegét a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként el kell határolni.

A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakul. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb

 

Annak érdekében, hogy az Önnek legjobb olvasási élményt nyújthassuk oldalunkon, cookie-kat használunk. A cookie-król, illetve használatukról részletesebb információkat a következő linken találhat: ide. Amennyiben a "folytatás" gombra kattint, vagy tovább használja oldalunkat, Ön tudomásul veszi a cookie-k használatát.