2.4.9.1.1 Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatásokat az Szja törvény 71. § (1) bekezdése definiálja, amelyeket a munkáltató, a bért kifizető – adókötelezettsége mellett – a munkavállalói számára adhat.
Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben
-
juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része (100 ezer forint),
-
a Széchenyi Pihenő Kártya
= szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 225 ezer forint támogatás;
= vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 150 ezer forint támogatás;
= szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 75 ezer forint támogatás.
Béren kívüli juttatásnak minősül továbbá
-
a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész,
-
a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.
A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.
A béren kívüli juttatások értékének 1,18- szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadón felül további 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell.
A béren kívüli juttatásként történő készpénz juttatás esetében külön figyelmet igényel, hogy kedvezményes adózással a teljes, 100 ezer forintos összeg csak a teljes évi foglalkoztatás esetében fizethető ki, azaz kedvezményesen csak a munkaviszonyban töltött napokkal arányos részét lehet kifizetni a magánszemély részére. Az időarányosan járó összegnél magasabb összeg kifizetése esetén a többlet összeg adózása a munkabérrel megegyezően alakul.
Lényeges,…