Nepstupn dokument, nutn pihlen
Input:

Döbbenetes és veszélyes adójogi ítéletet hozott a Kúria

2019.09.18, , Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

Sajnos a Kúria rendre bizonyítja, hogy bizonytalan az adóügyek terén, keveri a szezont a fazonnal és bedől az adóhatóság jogszabálysértéseket elkövető revizorainak és döntéshozóinak.

A konkrét esetben a taláros testületnek sikerült összekevernie – a csalárd hivatali indoklás hatására – a teljesítés hiányát a megfizetettség hiányával is.

A konkrét jogesetben előbb a Tatabányai Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságát sikerült megtévesztenie az adóhatóságnak a másodfokú határozatával. Az ítéletből kiderül, hogy az adóhatóság szerint nem lehet sztornózni a számlát, ha a leszámlázott teljesítést vitatják, sőt, visszautasítják! A hivatalnokok szerint a sztornózásra az Áfa tv. 77-78. §-aiban foglaltak, az irányadóak, tekintettel arra, hogy a követelés kétoldalú módosításáról, érvénytelenítéséről ezen esetben nem lehet szó. Rejtélyes, hogy az utóbbi mondat alatt mit kell érteni, hiszen a teljesítést az Áfa tv. 55-58.§-a szabályozza, ha pedig bizonyíthatóan nincs teljesítés, akkor a számla érvénytelenítésének van helye (55.§ (2)), nem pedig az adóalap utólagos csökkentésének (77.§)!

A számla érvénytelenítéséhez fűzött indoklás szerint az adóalany kizárólag csak akkor mentesülhet az áfa megfizetése alól, ha az említett - teljesített jogügyletet nem tükröző - számláját érvényteleníti! 

Jelen esetben pedig éppen ezt történt!

A teljesítés mibenlététét az áfa törvény, de még az irányelv sem szabályozza, nem is szabályozhatja, hiszen az a polgári jog alapján jön létre, a felek akarata szerint. A felek azonban eltérően ítélhetnek meg egyes eseményeket, így a teljesítés vitatható. A vitatott teljesítés pedig nem türköz teljesítést! Ennek megítélésében a hatóságnak lehet ugyan álláspontja, azonban a konkrét ügyben a felek között valós vita zajlott a teljesítésről, olyannyira, hogy még több per is indult annak tisztázásra. A NAV ott követte el a szarvashibát, hogy magának vindikálta a jogot a felek közti teljesítés beálltának megállapítására, holott ebben a helyzetben a hivatalnak nem osztottak lapot. 

Az adóhatóság még azt is megállapította, hogy a számlakibocsátó a korrekciós bizonylat kiállításához köteles lett volna bevárni az általa indított bírósági eljárásokban megszülető határozatokat, ami már tényleg abszurd. Az adóhatóság képtelen ellentmondásként még a következőket is megállapította:

„A vevő a számlák jogalapját vitatta, és ezért nem kerültek a számlák kifizetésre, azonban itt sem volt vitatott, hogy a felek közötti teljesítés, a szolgáltatásnyújtás teljesítése megtörtént.”

Azt azért megkockáztathatjuk, hogy a teljesítés jogalapjának vitatását és a teljesítést tényét egyetlen mondatban kimondani igazán bravúros hivatali teljesítmény. 

A NAV szakértését azonban tudta a tatabányai bíró überelni azzal, hogy a teljesítés visszautasítása, a számlák visszaküldése ellenére a „teljesítés hiányáról szó se lehet”. A bíró még azt sem értette, hogy a fizetési meghagyást követő perindítás nem a követelés behajtásról, hanem a jogalap megállapításáról szól. Sőt, még a következőket is kimondta: 

„Egyetértett a bíróság az alperes (adóhatóság) azon hivatkozásával, hogy a számla stornózása tulajdonképpen az ügylet érvénytelenítését jelenti, vagyis a számlakibocsátó

 

Annak érdekében, hogy az Önnek legjobb olvasási élményt nyújthassuk oldalunkon, cookie-kat használunk. A cookie-król, illetve használatukról részletesebb információkat a következő linken találhat: ide. Amennyiben a "folytatás" gombra kattint, vagy tovább használja oldalunkat, Ön tudomásul veszi a cookie-k használatát.