Nepstupn dokument, nutn pihlen
Input:

Fizetendő osztalék elszámolása

Garantált 2018.06.07, , Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

4.169 Fizetendő osztalék elszámolása

Sinka Júlia

4.169 Fizetendő osztalék elszámolása

A számviteli törvény 2016. január 1-jével hatályos módosítása alapvetően megváltoztatta az osztalék előírására és elszámolására vonatkozó, korábbi szabályokat.

A jogalkotó célja ezzel a változtatással az volt, hogy összhangba hozza a magyar számviteli törvényt a nemzetközi számviteli előírásokkal, könnyebb legyen a beszámoló elfogadásának adminisztrációja (az új szabályok feleslegessé teszik a külön osztalék előtti és külön osztalékkal együtt összeállított mérleg készítését).

2016. január 1-jétől az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

Figyelni kell azonban arra, hogy a negatív eredménytartalék befolyásolja (csökkenti) az osztalékfizetés lehetőségét!

A 2015. december 31-ig hatályos szabályokhoz képest döntő változás, hogy a jogalkotó hangsúlyozottan a pozitív értékelési tartalékot említi, és a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál a mérlegkészítésig elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével történő növelés lehetőségét is megadja. Ennek köszönhetően az osztalék kimutatását érintő szabályváltozás nem érinti a kifizethető osztalék nagyságát.

A 2016-os üzleti évtől a megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban.

A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként.

Az osztalékelőleg alapjául felhasználható összeg számítására is az új osztalékszámítási előírások vonatkoznak. Az a szabály viszont változatlan, hogy osztalékelőleget csak közbenső mérleg, illetve hat hónapnál nem régebbi beszámoló alapján lehet elhatározni és kifizetni.

Az osztalékelőleg kifizetésére eddig csak a tárgyévben volt lehetőség, elsősorban amiatt, hogy az osztalékot - a vonatkozó taggyűlési határozat alapján, a mérlegkészítés időszakában – vissza kellett könyvelni a tárgyév fordulónapjára.

Azáltal viszont, hogy az osztalék a döntés napjával kerül a könyvekbe- így például a 2017. évi beszámoló alapján 2018. évi dátummal - semmilyen törvényi vagy elszámolás-technikai akadálya nincs annak, hogy az osztalékelőleg a tárgyévet követően, de még az osztalékról szóló döntést megelőzően kerüljön kifizetésre.

Az osztalék könyvviteli elszámolásának változása fentieken túl érinti az alultőkésítési számításokat, mivel az osztalék nem az év elejétől, hanem csak az osztalékról szóló döntés napjától csökkenti a számítások alapjául szolgáló saját tőkét.

Azzal, hogy (2016-tól) az osztalék elszámolására abban az üzleti évben kerül sor, amikor a döntést meghozták, a beszámolókban a fordulónapot követően elhatározott osztalék nem csökkenti az adott üzleti évben mutatkozó saját tőkét (nem változik át kötelezettséggé).

Mit is jelent ez pontosan a mérlegben?

Tegyük fel, hogy

  • a társaság 2016. december 31-én záródó üzleti évében az adózott eredmény 5.000 eFt.

  • a taggyűlés 2017. március 20-án dönt az osztalékfizetésről. Az osztalék 10.000 eFt, forrása a 2016. évi adózott eredmény és a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék, 5.000 eFt,

  • a társaság kapcsolt vállalkozástól származó hitelállománya 50.000 eFt.

-------------------   2016.01.01-2016.12.31   2017.01.01   2017.03.20   2017.12.31  
Jegyzett tőke   3.000   3.000   3.000   3.000  
Tőketartalék   4.000   4.000   4.000   4.000  
Eredménytartalék   5.000   10.000   0   0  
Adózott eredmény   5.000   0   0   0  
Saját tőke   17.000   17.000   7.000   7.000  
Osztalékfizetési kötelezettség   0   0   10.000   0  
Kapcsolt v. hitel   50.000   50.000   50.000   50.000  
Kötelezettségek   50.000   50.000   60.000   50.000  

A törvénymódosításnak köszönhetően 2016.december 31-én a saját tőke tartalmazza az osztalék forrását (adózott eredmény + eredménytartalék). 2017-ben nyitáskor át kell vezetni az eredménytartalékba az adózott eredményt. 2017. március 20-án az osztalék fizetéséről szóló döntéssel egyidejűleg kell előírni az osztalékot, mint kötelezettséget, azaz ettől az időponttól – 2017-től - csökkenti az adott összeg a saját tőkét.

Most vizsgáljuk meg, a magasabb saját tőke állomány hogyan hat a saját tőke átlagos éves állományára az alultőkésítésre vonatkozó számításokban!

KÉP!!!

 

Annak érdekében, hogy az Önnek legjobb olvasási élményt nyújthassuk oldalunkon, cookie-kat használunk. A cookie-król, illetve használatukról részletesebb információkat a következő linken találhat: ide. Amennyiben a "folytatás" gombra kattint, vagy tovább használja oldalunkat, Ön tudomásul veszi a cookie-k használatát.