A 2019. január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) már nem tartalmaz külön előírásokat az iskolakezdési támogatás adózására.

Hatályon kívül kerültek a támogatás feltételeit megszabó előírások, így e juttatás

• már nem csak utalvány formájában, hanem pénzben vagy természetben (tankönyv, tanszer, ruházat stb.),
• nem csak munkavállalónak, hanem bárkinek,
• nem csak a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra (nevelési ellátásra) jogosult, a köznevelésben (vagy bármely EGT-államban hasonló oktatásban) részt vevő gyermek, hanem bármilyen tanulmányokat folytató magánszemély esetében

értékhatár nélkül adható.

Az adómentesnek, béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásnak nem minősülő juttatások – többek között az iskolakezdési támogatás is – 2019. január 1-jétől, a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme, amely után a juttatóval fennálló jogviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell a közterheket (szja-t, járulékot, szocho-t szakho-t) megfizetni.

Vagyis a juttatóra van bízva, hogy iskolakezdési támogatásként mekkora összeget, mikor és milyen módon, cafeteriában vagy azon kívül ad. A juttatás értéke után közterhek számfejtésére, levonására, befizetésére a juttatóval fennálló jogviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ez a következőket jelenti:

• munkavállaló esetén a támogatás nem önálló tevékenységből származó jövedelem (08-as bevallás 304. sor), a bérre vonatkozó szabályok szerint számfejtve;
• megbízási/munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén önálló tevékenységből származó jövedelem (08-as bevallás 306. sor), a magánszemély költségnyilatkozatának figyelembe vételével számfejtve;
• egyéni vállalkozóval fennálló vállalkozási szerződés alapján fennálló jogviszony esetén, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát, a vállalkozói bevételre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni [Szja tv. 46. § (4) bekezdés b) pont];
• jogviszony hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint számfejtve (08-as bevallás 308. sor).

Legegyszerűbb nyilvánvalóan a pénzben adott támogatás, ha ugyanis természetben/utalvány formájában történik a juttatás, személyi jövedelemadót és a járulékokat a szja tv. 46. § (7)-(10) bekezdéseire, a tbj. 50. § (5) bekezdésére, valamint a szocho tv-re figyelemmel kell számfejteni, megfizetni, bevallani, igazolni. Ez azt jelenti, hogy a juttatást terhelő szja-t és a járulékokat a magánszemély béréből vagy a juttatótól kapott más bevételéből kell levonni, vagy, ha ez nem lehetséges, a dolgozónak kell megfizetnie.

Ugyanis a szja tv. 46.§ (6)-(8) bekezdése értelmében, ha a juttató kifizető/munkáltató nem vállalja valamely juttatás után a magánszemély közterheit, a számfejtést a következő rendelkezések szerint kell elvégeznie:

„(6) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető 

a) az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség;

b) az a) pontban említett esetben - ha

ba) a magánszemély vele munkaviszonyban áll -

bb) a magánszemély részére bért (is) fizet -

bc) társas vállalkozás és a magánszemély a tevékenységében személyesen közreműködő tag -

(az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: adóelőleget megállapító munkáltató) a rendszeresen ismétlődő bevételszerzést (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés…