Kérdés:
Egy kreditpont gyűjtéses előadáson az előadó az alábbi problémát ismertette:
Adott egy KATA-s BT, 2 fő tulajdonossal. Az egyik be lett jelentve kisadózónak, a másik nem, mert munkát sem végez. Az előadó azt mondta, hogy az aki nem lett bejelentve kisadózónak, annak a ráeső osztalék része egyéb jövedelemnek számít. Erről NGM-ről van álláspontja is.
Véleménye szerint ezt úgy lehet kivédeni, hogy lemond az osztalékáról annak a javára, aki be van jelentve.
Ha házastársról van szó mentes az illeték alól a fenti ajándékozás.
Én ezzel kapcsolatban nem találtam semmilyen törvényi hivatkozást. Véleményem szerint csak a Társasági Szerződés módosításával lehet megoldani, hogy az kapja az osztalékot aki bejelentett kisadózó.
Kérem válaszukat a fenti problémámra. Egyéb jövedelem-e, lemondhat a másik tag javára, mikor kell illetéket fizetni?
Válasz:
A kisadózó vállalkozások tételes adója a Katv. 9.§. (1)-(2) bekezdései értelmében magában foglalja (azaz kiváltja) a társaságok és tagjaik esetében
- a társasági adót,
- a személyi jövedelemadót,
- a magánszemélyt terhelő járulékokat és egészségügyi hozzájárulást,
- a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót,
- az egészségügyi hozzájárulást, és
- a szakképzési hozzájárulást
Viszont, ha van a társaságnak olyan tagja, aki nem minősül kisadózónak – nem működik személyesen közre a társaság tevékenységében –, a részére juttatott jövedelmek után az adókötelezettséget – az adott jöveddelem-típusnak megfelelő adóra, járulékra vonatkozó szabályok alapján – teljesíteni kell.
Az Szja-tv. értelmezésében (66.§. a) pont) osztalék „a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés.”
A katás vállalkozások viszont nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, így tagjaik nem kaphatnak az Szja-törvény értelmezése szerinti osztalékot.
Ez a bejelentett kisadózó tagok számára még elméleti problémát sem jelent, hiszen a tételes adóban a részükre kifizetett jövedelmek személyi jövedelemadója és járulékai – ideértve a százalékos egészségügyi hozzájárulást is – megfizetettnek minősülnek.
Az a tag, aki nem köteleeztt a személyes közreműködésre – azaz nem bejelentett kisadózó – az Szja-tv. értelmezése szerint nem osztalékot kap, hanem – az adótörvény más „idevágó” jogcíme hiányában – egyéb összevonandó jövedelmet.
Ennek adóterhe 16 százalék (mint az Szja-tv. szerinti osztaléké is), de a százalékos egészségügyi hozzájárulás összege itt magasabb, azaz 27 százalék, mivel az Eho.-tv. 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az Szja-tv. 66.§-a szerinti osztalékhoz kapcsolja.
… 
