4.363 O45100: Opciós díj elszámolása befektetési célú tulajdonviszonyt megtestesítő részesedés vásárlása esetén

Tulajdoni részesedést jelentő befektetés:minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba – vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény.

Megjelenési formái cégformától függően a következők lehetnek:

• részvények a részvénytársaság esetében,

• üzletrészek a korlátolt felelősségű társaságnál,

• vagyoni betétek a betéti társaságnál,

• vagyoni hozzájárulások a közkereseti társaságnál, a közös vállalatnál,

• részjegyek a szövetkezeteknél,

• kockázati tőkejegyek a kockázati tőkealapnál,

• nyílt végű befektetési jegyek a nyílt végű alapoknál.

A tulajdoni részesedést jelentő befektetések főbb jellemzői:

• a tulajdoni részesedést jelentő befektetés tulajdonosa a névérték erejéig a vállalkozás tulajdonosává válik,

• a tulajdonos szavazati joggal rendelkezik a közgyűlésen, taggyűlésen,

• a tulajdonos befektetett tőkéjét a vállalkozás nem fizeti vissza, az legfeljebb harmadik fél részére értékesíthető,

• a vállalkozás évente változó mértékű hozamot fizet,

• a tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke általában jelentősen ingadozik,

• viszonylag magas az árfolyamkockázata.

A tulajdoni részesedést jelentő befektetés tulajdonosát különböző jogok illetik meg:

• vagyoni jogok

  1. osztalékjogosultság
  2. elővételi jog

• tagsági jogok

  1. szavazati jog
  2. választói jog
  3. határozatok megtámadásának joga
  4. ellenőrzési jog

Részesedések különböző jogcímen kerülhetnek be a vállalkozás vagyonkörébe. De figyelembe véve azt, hogy az értékpapírok éven túli és éven belüli lekötéssel is befektethetők, a befektető vállalkozásnak többször is végre kell hajtania azok minősítését.

Megszerzéskori minősítés: dönteni kell az eszköz besorolását illetően, azaz, hogy milyen időtávra akarja a vállalkozás a befektetést megvalósítani. Ez alapján fog a befektetés megjelenni a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között. A döntés a későbbiek során felülbírálható, és az eszköz – megfelelő indokolás alapján – átsorolható a vállalkozói döntés értelmében. A későbbi átminősítés tényét és körülményeit részletezni kell a kiegészítő mellékletben.

Mérlegkészítéskori minősítés: dönteni kell arról, hogy az eredeti besorolási szempontok változtak-e időközben és szükségessé válik egy esetleges átsorolás a befektetett pénzügyi eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva. (Pl. az eddig befektetési célú részesedését a következő üzleti évben a vállalkozás értékesíteni kívánja. Ebben az esetben már a tárgyévről készült beszámolóban a forgóeszközök között kell kimutatni azokat.)

Fontos, hogy az átminősítések főkönyvi elszámolása során az átsorolt részesedéshez kapcsolódó értékvesztés számla is átminősítésre kerüljön, továbbá a tartós részesedéssel kapcsolatosan nyilvántartott értékhelyesbítés számlát ki kell vezetni az értékelési tartalék számlával szemben, hiszen a forgatási célú részesedésekkel kapcsolatosan nem mutatható ki értékhelyesbítés a könyvekben.

A tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) bekerülési értéke a következő tételekből tevődik össze: