2.4.8 Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya)

A béren kívüli juttatásokat az Szja törvény 71. § (1) bekezdése definiálja, amelyeket a munkáltató, a bért kifizető – adókötelezettsége mellett – a munkavállalói számára adhat.

Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben

• juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része (100 ezer forint), és

• a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya)

A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény előírása szerint a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) számlára utalt évi 450 ezer forint munkáltatói támogatás, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható – több juttató esetén együttvéve – béren kívüli juttatást, tesz lehetővé, a munkabérnél kedvezőbb személyi jövedelemadózás mellett.

Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt munkáltatói támogatás

A Széchenyi Pihenő Kártyára utalt munkáltatói támogatás – a kapcsolódó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően – három egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló alszámlára utalható a következők szerint:

• szálláshely alszámlára utalható a kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 000 Ft támogatás,

• vendéglátás alszámlára utalható a melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 000 Ft támogatás,

• szabadidő alszámlára utalható a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 000 Ft támogatás.

Az Szja tv. szerinti Széchenyi Pihenő Kártya támogatás jogcímén juttatott támogatásokat elektronikus utalvány nyilvántartásban kell elkülönítetten nyilvántartani. Az elektronikus utalvány nyilvántartás elkülönített részén belül az egyes alszámlákra utalt támogatások másik alszámlára nem utalhatók át, azokat kizárólag a munkáltató általi utalásban megjelölt alszámlán lehet nyilvántartani és csak az adott alszámlának megfelelő szolgáltatás igénybevételére lehet felhasználni.

A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.

A béren kívüli juttatásként történő készpénz juttatás esetében külön figyelmet igényel, hogy kedvezményes adózással a teljes, 100 ezer forintos összeg csak a teljes évi foglalkoztatás esetében fizethető ki, azaz kedvezményesen csak a munkaviszonyban töltött napokkal arányos részét lehet kifizetni a magánszemély részére. Az időarányosan járó összegnél magasabb összeg kifizetése esetén a többlet összeg adózása a munkabérrel megegyezően alakul.

Lényeges, a készpénz juttatásra és a Széchenyi Pihenő Kártyára egy összesített, 450.000 Ft-os éves keret is vonatkozik. Ez az együttes keret a juttatások nettó értékére vonatkozik. Ezen maximum összeg felett az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterhek az irányadóak. (Azaz az 1,18-as szorzóval korrigált értékre egészségügyi hozzájárulás 19,5% és szja 15% közterhet kell a munkaadónak fizetnie.)

Amennyiben a munkáltató költségvetési szerv, akkor a fentebb említett éves keretösszeg kevesebb, mint 450 ezer forint, azaz

• évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, de

• a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.

Mind az évi 450 ezer forintban, mind az évi 200 ezer forintban meghatározott keretösszegre igaz, hogy azokat nem kell időarányosan – az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött napokkal – arányosítani, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Széchenyi Pihenő Kártya működési rendje 2018-tól

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályait a 317/2011. (XII. 27.) Kormányrendelettel módosított 55/2011. (IV. 12.) Kormányrendelet határozza meg 2018. május 20-ig.

A Magyar Közlöny 55. számában, 2018. április 20-án jelent meg a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Kormányrendelet.

E jogszabály a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezve a kérdést korábban szabályozó, 55/2011. (IV. 12.) Kormányrendeletet.

Az új Kormányrendelet alapvető változást hoz: ezentúl csak és kizárólag pénzforgalmi szolgáltatók végezhetnek kártya-kibocsátási tevékenységet.

A korábban érvényes előírások szerint a rendeletben rögzített feltételeknek megfelelő jogosultsággal rendelkező gazdasági társaságok (ún. intézmények) bocsáthattak ki Széchenyi Pihenő Kártyát.

A pénzforgalmi szolgáltató fogalma alatt a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) szerinti szolgáltatót kell értenünk. E törvény értelmezésében pénzforgalmi szolgáltatónak minősül az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez.

Az 55/2011. (IV.12.) Kormányrendeletnek megfelelően SZÉP Kártya kibocsátására jogosult intézmény e tevékenységét 76/2018. (IV. 20.) Kormányrendelet hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig – azaz 2018. november 30-ig - végezheti: fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedély nélkül, még az 55/2011. (IV. 12.) Kormányrendeletben rögzített szabályoknak megfelelően.

Ezt annak figyelembevételével teheti, hogy a SZÉP Kártya juttatásokat – ha azok nem kerülnek a munkavállalóval kötött keretszerződés alapján a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára átvezetésre – felhasználásukig, de legkésőbb a juttatás évét követő második naptári év május 31-éig elektronikus utalvány-nyilvántartásban tartja nyilván.

A Magyarországon érvényes szabályok szerint pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet csak megfelelő engedély birtokában lehet folytatni.

Ez azt is jelenti, a SZÉP Kártya kibocsátási tevékenység végzéséhez is a kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott tevékenységi engedély szükséges. Ehhez speciális adatszolgáltatási kötelezettség is társul.

A pénzforgalmi szolgáltató ugyanis az MNB számára teljesítendő rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatáson túl – minden negyedévet követő hónap 10. napjáig az MNB-nek elektronikus formában köteles az előző negyedévre vonatkozóan – havi bontásban összesítve – az alábbi adatokat elküldeni:

• a Széchenyi Pihenő Kártyára és társkártyára vonatkozó, megkötött szerződések darabszámát,

• a fizetési megbízások értékét összesen és alszámlánként történő bontásban (ezer forintban meghatározva).

Fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a kártya-kibocsátási tevékenységet a megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntetheti meg.

Az „új“ Kormányrendeletben a jogalkotó pontosította a szolgáltató személyét leíró fogalmat is.

Ezentúl e kategórián kizárólag az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb gazdálkodó szervezet értendő, amely a rendeletben meghatározott szolgáltatásokat ténylegesen nyújtja (ide nem…