Cikkünkben a szemüvegesek és foglalkoztatóik számára ismertetünk fontos adózási tudnivalókat. 

A statisztikák hazánkban mintegy 5 millió ember kényszerül valamilyen szemüvegre. A szakorvosi vizsgálat alapján indokolt szemüveg alapvetően drága gyógyászati segédeszköz, de a tb. a +6.00 dioptria alatti szemüveglencsék, illetve kontaktlencsék vásárlásához nem ad támogatást.

Ezzel szemben a munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) a munkáltatókra hárítja a munkavállalók egészségének védelmét, kötelezően előírja az ezzel összefüggő költségek viselését, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) pedig több kedvező rendelkezéssel segíti elő e kötelezettség teljesítését.

A Szja tv. 4. § (2a) bekezdése értelmében nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.

E rendelkezés alapján tehát nem keletkezik adókötelezettség a fizikai sérülések (por, törmelék, ívfény, szikra stb.) ellen védelmet nyújtó védőszemüveg, valamint az adott munkakör biztonságos ellátásához szükséges látásjavító szemüveg juttatása esetén.

Az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet külön is szabályozza a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit. Előírja, hogy a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését, ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyő előtti munkavégzéssel hozható összefüggésbe.

Többek között, ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják,

• amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is,
• ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő pontokra (például iratokra, ügyfelekre) fókuszálnia,
• és a munkavállaló által egyébként használt szemüveg a képernyő előtti ilyen munkavégzéshez nem megfelelő,

a munkáltatónak kötelezően biztosítania kell a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget, azaz a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott szemüveglencsét, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretet.

Képernyős eszköznek minősül a számjegy-,…