Kérdés:

Tisztelt Szakértő!



Talált készlet (szárító esetében) értékesítésének eredményre történő hatása? Szerintem a sima értékesítéssel megegyezik, de többen más véleménnyel vannak rajtam kívül.

Válasz:

Kedves Kérdező!

A leltáreltérés – hiány vagy többlet – csak akkor értelmezhető, ha a vállalkozás év közben a készleteiről mennyiségi nyilvántartást vezet. Akkor, ha a társaság árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet év közben, a készlet bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét a készlet megvásárlásakor (szerzésekor), illetve előállításakor azonnal elszámolja az üzleti év eredménye terhére. Ez esetben a leltározás alapján készült leltár adatait kell a főkönyvi számlák  (leltározási időpontban fennálló) „záró” adataival összevetni, és eltérés esetén, a főkönyvi számlán lévő könyv szerinti adatokat kell a tényleges adatokra helyesbíteni.

A leggyakoribb hiba – a készletnyilvántartás formájától függetlenül –, hogy a tényleges mennyiség eltér a könyv szerintitől. Az eltérés könyvelése előtt tisztázni kell, hogy az eltérés adminisztrációs, elszámolási hibából származott, vagy egyéb okokra vezethető vissza.

Adminisztrációs, elszámolási hiba lehet, például, ha a szállítóval szemben többet vagy kevesebbet vételeztek be, mint a ténylegesen szállított, vagy a beérkezett szállítmányt számla hiányában nem vételezték be, de eltérés keletkezhet pontatlan mérésből, számításból is.

Ha az eltérés – jelen esetben készlet-többlet – hátterében a bizonylatokkal kapcsolatos hiányosságok állnak, akkor a hibát a megfelelő bizonylat kiállításával kell javítani. Vásárolt készlet esetében például a többletet a…