A Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 27. § (2) bekezdése értelmében (2) a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben (tehát munkaviszony esetén!) a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka azzal, hogy ha

• a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy
• a biztosítási jogviszony a 16. § alapján (tehát a biztosítás szünetelése miatt!) a hónap egészében nem áll fenn, vagy
• az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a fent említett naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az előzőekben meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Például, ha egy munkavállaló heti 10 órás munkaviszonya alapján munkabér havi 75.000 forintos munkabérben részesül, akkor a minimum járulékfizetésre vonatkozó szabályok alapján a minimum járulékalapja 266.800 x 30 % = 80.040 forint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különbözet (80.040 – 75.000 = 5.040 forint) után a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató fizeti meg. Ezt a többletjárulékot a foglalkoztató nem a terhelheti a munkavállalóra, akinél ugyanakkor e járulék alap is ellátási alapként veendő figyelembe.

A járulékalap egyben szociális hozzájárulási adóalapot is képez.  

Tehát a fenti példában a szociális hozzájárulási adóalap is 80.040 forint. 

Ugyanakkor az 5.040 forintos különbözetből…