Főként a korlátolt felelősségű társaságok tulajdonos-ügyvezetői igyekeztek megszabadulni a válság kezdete óta a fix költségeiktől, ha cégüknek alig volt bevétele. A társadalombiztosítási járulékok megfizetése kapcsán vehemens érdeklődés alakult ki, hogy azok alól miként lehet átmenetileg mentesülni, törvényesen. Az ilyen esetben alacsony munkaidejű munkaviszony javasolt, de sok könyvelő, bérszámfejtő úgy tudja, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a társági szerződés (alapító okirat) is munkaviszonyt tartalmaz az ügyvezetőre vonatkozóan. Tévednek!
Köztudott, hogy a „tag+ügyvezető” pozíció kötelező társadalombiztosítást okoz. A munkaviszony pedig "erősebb", mint a vélelmezhető társas vállalkozói jogviszony. A Tbj. is úgy fogalmaz, hogy társas vállalkozónak minősül a tag+ügyvezető, kivéve, ha munkaviszonyban áll. Bár korábban a vélelmezett, magasabb alapot megállapító TB jogviszonyt többször alkotmányellenesnek minősítették, az új Alaptörvény szerint ezt már nem kifogásolhatja az Alkotmánybíróság, így nem is volt azóta ezt firtató ügy. A korábbi Alkotmánybírósági döntések tehát nem relevánsak, azokra bíróság előtt nem lenne érdemes hivatkozni.
A tulajdonos-ügyvezető döntésén múlik, hogy mennyi járulék és adóteher fogja sújtani, ha nincs máshol legalább 36 órás heti munkaidejű munkaviszonya, vagy máshol nem társas-, vagy egyéni vállalkozó. Azért érdemes munkaviszonyt választania, mert az alacsony díjazású, vagy nulla forintos megbízási jogviszony nem teremt biztosítási jogviszonyt, nem telik a szolgálati idő és nem lesz „érvényes” a TAJ kártyája, így még a jelenleg havi 7710 forint összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot is fizetnie kellene. A munkaviszony – legyen az bármilyen alacsony összegű munkaidő és munkabér melletti – biztosítási jogviszonyt teremt.
A társasági szerződés és az alapító okirat mintája tartalmazza az ügyvezető jogviszonyára vonatkozó megjelölést, amit a Polgári Törvénykönyv is tartalmazza, hogy a tulajdonosok meghatározzák az ügyvezető jogviszonytípusát, ami megbízás, vagy munkaviszony lehet.
A társasági szerződést (alapító okiratot) azonban nem teszi érvénytelenné, ha a diszpozivitás jegyében nem kerül az ügyvezetőnél jelölésre se a megbízási…