A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése az utóbbi években gyökeresen átalakította a munka világát. A technológia nemcsak az IT- és pénzügyi szektorban, hanem a humán erőforrás területén is egyre nagyobb szerepet kap.

Magyarországon azonban a vállalatok többsége még óvatos: sok HR-vezető felismeri ugyan az MI-ben rejlő lehetőségeket, de a gyakorlati alkalmazás még gyerekcipőben jár.

A legtöbb hazai szervezet számára az MI ma még inkább ígéret, mint valóság. A HR-osztályok többsége főként adminisztratív feladatok automatizálására vagy adatkezelésre használja – például önéletrajzok előszűrésére, dokumentumkészítésre vagy sablonos kommunikációs folyamatokra. Mindez segíti a hatékonyságot, de a lehetőségek ennél jóval szélesebbek.

Bár egyre több vállalat kísérletezik mesterséges intelligencia alapú eszközökkel, a bevezetés aránya még alacsony. Sok HR-szakember szerint az MI komoly segítséget nyújthatna a toborzásban, a dolgozói elégedettség mérésében vagy a munkaerő-tervezésben, de a legtöbben még nem rendelkeznek a megfelelő tapasztalattal vagy infrastruktúrával. Emellett sok helyen az adatvédelmi kérdések, a bizalmatlanság és a szakmai félelmek is lassítják az elterjedést.

Miközben a toborzásban már megjelentek az automatizált előszűrő rendszerek, a fejlesztés, tehetséggondozás és teljesítménymenedzsment területén a mesterséges intelligencia még kevéssé ismert eszköz. Pedig itt rejlik az igazi potenciál: az MI képes az adatokban mintázatokat felismerni, és előre jelezni, milyen tényezők hatnak a dolgozói elkötelezettségre, a fluktuációra vagy akár a vezetői teljesítményre.

A mesterséges intelligencia kapcsán sok magyar…