Az év vége közeledtével ismét gyakoribbá váltak a szociális hozzájárulási adóalap maximum alapjának megállapításával összefüggő kérdések.

Emlékeztetőül: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. (Szocho.) törvény  az 1. § (5) bekezdésében meghatározott adóalapok (és csak kizárólag ezek!) vonatkozásában, azaz 

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],  
b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], * 
c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], * 
d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], * 
e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme

kapcsán határoz meg maximum adóalapot. 

Ez 2023. vonatkozásában azt jelenti, hogy az említett jövedelmek után fizetendő szociális hozzájárulási adó maximum alapja 24 x 232.000 = 5.568.000forint. 

E maximum adóalapot azonban tovább csökkentik a Szocho. törvény 1. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott adóalapok, tehát a 

• az Szja. (1995. évi CXVII). törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után,    
• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj
• az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj.( 2019. évi CXXII. törvény) szerint abiztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, illletv a Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képez.

Tehát, ha egy társas vállalkozó 2023. évi tagi jövedelme vagy egy egyéni vállalkozó kivétje 3.600.000 forint, akkor 6.000.000 forintos osztaléka után 5.568.000 – 3.600.000 forint = 1.968.000 x 13 % =…