Az SZJA bevallás benyújtásának időszakában, illetve ezt követően a beszámoló elfogadásának időpontjához közelítve számos kérdés érkezik az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó megállapításával összefüggésben.

Az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §] a Szocho. (20048. évi CXXII.) törvény 1. § (5) bekezdés c) pontja alapján képezi szociális hozzájárulási adó alapját. 

Sajátossága, hogy az adóalapjának – és még néhány e jogszabályi hely alá tartozó más jövedelmeknek – van felső határa.

A jogszabály 2. § (2) bekezdés szerint az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.

Tehát az e körbe tartozó jövedelmek:

• a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], * 

• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], * 

• az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], * 

• az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], * 

• az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,

Magyarországon adóztatható része.

(Az 1. § (5) bekezdése alapján adóalapot képez az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével a természetes személy kamatjövedelme (Szja tv. 65. §), illetve az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés c) pont szerinti lekötési hozam is, de e jövedelmekre nem vonatkozik a felső határ.)

Tehát, ha kft. tagja számára 2024-ben 7.000.000 forint osztalék került kifizetésre, akkor neki ebből főszabály szerint 24 x 266.800 = 6.403.200 forint után kell megfizetnie a 13…