Az adófolyószámla megértése sokszor nehézségekbe ütközik, pedig alapvetően egy egyszerű, áttekinthető, mindenki által könnyen érthető elszámolásnak kellene lennie az adóalanyok és az adózók között, azonban ez a gyakorlatban nincs így, azaz, elég bonyolult és kérdéses helyzetek szoktak felmerülni, amelyeket érdemes a helyén kezelni, azaz a jogainkat érvényesíteni, a kötelezettségeinket pedig teljesíteni, hiszen így lehet tisztába tenni teljes mértékben a helyzetet.

Nézzük az adófolyószámla lényeges tartalmi elemeit.

A kiküldött folyószámla-kivonat azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket az állami adóhatóság az adózó folyószámláján nyilvántart, azaz az adófolyószámla értelmezését ott kell elkezdeni, hogy az adónemeket érdemes az adófolyószámlán sorra venni, illetve az egyenlegüket megnézni, azaz, hogy az adófolyószámla adótartozást vagy adótöbbletet mutat-e.

Ennél a pontnál sokan abba a hibába esnek bele, hogy messzemenő következtetéseket vonnak le az adófolyószámla egyenlegéből, melyet úgy tesznek nem, hogy nem látják az adófolyószámla teljes időszakát csak egy részét az időszaknak, azaz egy tört időszakot, mely megtévesztő lehet és az is szokott lenni, azaz az adófolyószámla ellenőrzésénél a társaságok teljes működési időszakát kell áttekinteni és összegezni akár egy táblázatba, mert abból látszódik a társaság vagy akár magánszemély adózásának tényleges helyzete, tört időszak esetén sok mindent figyelmen kívül hagyhatunk.

Az adófolyószámla két részből áll, a bal oldalon találhatjuk meg a felkönyvelt bevallásokat, jobb oldalon pedig a befizetéseket, teljesítéseket, azaz alapvetően egy pénzforgalmi szemléletű. Az adófolyószámlára visszamenőleges évekre felkönyvelések nem történhetnek, azaz az önellenőrzési bevallások a beadás időszakára kerülnek felkönyvelésre, a befizetések szintén, így ha javítást szeretnénk eszközölni az adófolyószámlán mindig időben kell megtenni emiatt a szemlélet miatt.

A kivonaton az egyes adónemek adatai külön-külön táblákban, azon belül a „Bevallási” (kötelezettség és támogatás jellegű tételek) és a „Pénzforgalmi” (a kötelezettségekhez kapcsolódó pénzügyi rendezések: tényleges befizetések; kiutalások/átvezetések) oldalon szerepelnek, itt érdemes rögtön megjegyezni, hogy a hibernált bevallások korábban sokszor megjelentek az adófolyószámlán, majd időközben törlésre kerültek, a mostani gyakorlatban azonban ezek nem jelennek meg az adófolyószámlán, ezért van kiemelt szerepe a bevallást visszaigazoló nyugtának, mert a beadott, de fel nem dolgozott bevallás – azaz a hibernált – bevallás mint adójogi kategória nem teljesen egyértelmű, így csak a visszaigazoló nyugtával lehet ezt a kérdést kezelni.

A törvényi előírás alapján az adózóknak az adókötelezettségeikről bevallást kell benyújtaniuk, hiszen önadózásról beszélünk, azonban főleg beadni elmulasztott és a beadott, de fel nem dolgozott bevallások miatt szokott probléma lenni az adófolyószámlákkal , a „Bevallási” oldal elsősorban…