A munkaerőpiac dinamikus és turbulens változásai közepette az Európai Unió bértranszparencia irányelve (2023/970/EU) új paradigmaváltást hoz a hazai bérezési gyakorlatokban is. Az új szabályok 2026. június 7-től válnak kötelezővé, így most, 2025 őszén már különösen fontos minden vállalat számára a proaktív megközelítés.

Az irányelv célja a férfiak és nők közötti egyenlő fizetés elvének erősítése a bérek átláthatóságán keresztül. Ez nem csupán a nemek közötti bérszakadék csökkentését célozza, amely az EU-ban átlagosan 12,7%, Magyarországon pedig 17,9%, hanem a diszkrimináció megelőzését is. A szabályozás minden munkáltatóra vonatkozik, függetlenül a szektortól vagy mérettől, de a jelentési kötelezettségek egyelőre elsősorban a 100 fő feletti cégekre vonatkoznak.

Az irányelv főbb rendelkezései

A bértranszparencia irányelve átfogó változásokat hoz a toborzási folyamatokban és a bérezési struktúrák kezelésében is. A szabályozás már a toborzás első pillanatától érvényesül: a munkáltatóknak az álláshirdetésekben, vagy legkésőbb az első interjú előtt kötelezően közzé kell tenniük a pozícióhoz kapcsolódó fizetési sávot. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezőknek már a bértárgyalás megkezdése előtt, a pályázó kérésétől függetlenül tisztában kell lenniük azzal, hogy az adott munkakör milyen díjazási kereteket kínál. Az irányelv továbbá megtiltja a munkáltatóknak, hogy a jelölteket korábbi fizetésükről kérdezzék, ezzel is elősegítve a korábbi bérdiszkriminációs minták megszakítását.

A szabályozás különös hangsúlyt fektet a bérezési struktúrák objektív és átlátható kialakítására. A bérmegállapítás során…