Lassan, de változik a gyakorlat, egyre kevesebbszer ütik be a pénztárgépbe is a számlás forgalmat. A dupla bizonylatolás logikátlan és felesleges, ráadásul 2021-től káros is lehet. Az adóhatóság megerősítette, hogy elfogadják, ha a pénztárgépben történik a felesleges beütés sztornózása.

Az adóhatóság 2014-ben igyekezett a a 14 éve hatályon kívül helyezett régi 24/1995-ös PM rendelet szerinti dupla bizonylatolással szemben felszólalni, de az akkor még az online pénztárgép bevezetése miatt meglehetősen ideges adószakmai és kereskedői rétegtől olyan „beszólásokat” kapott, hogy inkább visszakozott. A NAV jelenleg sem szankcionál azért, ha duplán bizonylatolják az értékesítést, mondván: ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában.

Így jogosan merül fel a kérdés, hogy az online pénztárgépek többségénél van sztornó mód, mégis annak használata miért nem terjedt el? Az egyik legelterjedtebb pénztárgép, a Micro Jota leírásában van sztornó mód, azt a 64., oldalán a 15.3 pontban részletezik. 

A NAV Központi Irányításának Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya által adott e-465973 válaszban megerősítik, hogy a pénztárgép-rendelet szerint az engedélyeztetés során a sztornó módra is kiterjed az engedélyeztetési vizsgálat. A rendelet 3. számú melléklet E) pont EC) alpontja a sztornó és visszáru bizonylatok kezelésének szabályait határozzák meg (köztük a sztornó bizonylatét is), míg a 4. számú melléklet az Adóügyi Ellenőrző Egységben (AEE) tárolt bizonylati adatok tartalmára és szerkezetére (így a sztornózásra is) vonatkozó előírásokat tartalmaz. Az AEE és az állami adóhatóság szerverei közötti kommunikáció protokolljára vonatkozó előírások az 5. számú mellékletben…