Noha a betétit társaság tagjai társadalombiztosítási jogállása az elmúlt évtizedben nem módosult, de az utóbbi időben – különösen a kisadózással kapcsolatos változások kapcsán –oly sok kérdés érkezett rájuk vonatkozóan, hogy hasznosnak tűnik, ha ismét áttekintjük az idevágó legfontosabb előírásokat.

Kezdjük azzal, amikor a bt. tagja semmilyen jogviszonyban nem vesz részt a társaság tevékenységében, tehát nem ügyvezető, nem működik közre személyesen, illetve a társassági szerződés sem ír elő a számára személyes közreműködési kötelezettséget. Ebben az esetben a bt. tagsága nem keletkeztet semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem, vele kapcsolatban bejelentési és járulékfizetési kötelezettség nincs. 

A beltag esetében ez a helyzet nehezebben elképzelhető, hiszen általában a beltagság együtt jár az ügyvezetéssel. Az ügyvezetés a Ptk. (2013. évi V. törvény) 3:112. § (1) bekezdése értelmében, munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látható el. 

A munkaviszony abban az esetben sem kizárt, ha a társaságnak egyetlen beltagja van. (Bármilyen furcsa is: ilyenkor a munkaadó és a munkavállaló aláírása szonos.)

A részmunkaidő szintén szóba jöhet, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az estben is legalább a minimálbér 30 százaléka után minden hónapban meg kell fizetni. 

Amennyiben a megbízási jogviszonyra esik a választás, akkor az ügyvezető – ha csak személyes közreműködése révén eleve nem tekintendő társas vállalkozónak – a Tbj. 4. § 21.5. alpontja alapján társas vállalkozónak tekintendő és az általános szabályok szerint terheli a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség. Mivel az ügyvezetés nem igényel szakképzettséget, a minimum kötelezettség meghatározása során nem elegendő a minimálbért (és nem a garantált bérminimumot) alapul venni. 

Abban az esetben. ha az ügyvezető személyesen is közreműködik a…