Mi a teendő, ha egy cég a saját alkalmazottjának szeretne adómentes lakáscélú támogatást adni? A kérdés különösen aktuális, mert a 2019. évre vonatkozó adóváltozásokat tartalmazó adócsomag elfogadásával jövőre megszűnik ez az adómentes juttatási lehetőség.

Ezért a cégeknek – ha megtehetik – érdemes kihasználni az idén még hatályos szabályokat.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásra vonatkozó rendelkezéseket jelenleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 1. számú melléklet 2.7. és 9.3 pontja, valamint a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet tartalmazza.

Az előírások lényeges elemei többek között a következők:

-          A vissza nem térítendő támogatás a vételár 30 százalékáig, de a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adómentes, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.

-          Lakáscélú felhasználásnak a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is), a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése, a korszerűsítés és az akadálymentesítés minősül.

-          A korszerűsítés fogalmába tartozik: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;

-          Akadálymentesítés alatt a mozgáskorlátozott személy fogyatékosságának jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzését kell érteni új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.

-          A méltányolható lakásigény az együtt-költöző, együtt-lakó családtagok számától függően egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba, minden további személy esetében további egy lakószoba.

-          A szobaszám elbírálása szempontjából fontos figyelembe venni, hogy a rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos…