A magánszemélyek nem csak bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól juthatnak hitelhez, hanem a polgári jog (Ptk) szabályai szerint – nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében – bármely cégtől, szervezettől, magánszemélytől is bárki bármire kaphat kölcsönt. Ezzel összefüggő szabály, hogy azt a kapott vagyoni értéket – így különösen a kapott hitelt, kölcsönt – vissza kell fizetni, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7.§ (1) bekezdés c) pont].

Ha azonban a tartozást elengedik, vagy átvállalják, annak összege fő szabály szerint adóköteles [Szja tv. 4.§ (2) bekezdés c) pont].

Ez alól kivétel, vagyis adómentes:

-        ha a tartozás elengedője vagy átvállalója magánszemély, feltéve, hogy az nem e magánszemély vagy harmadik személy által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik [Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pont];

-        a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott kölcsön elengedése [Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pont];

-        lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsön (ideértve a deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelést is) adósa által teljesített, törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztés miatt megszűnő kötelezettség [Szja tv. 1. számú melléklet 7.20. pont];

-        a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére

•  belső szabályzatban foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával, független felek között,
• a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás keretében megkötött egyezség alapján vagy
• a Magyar Nemzeti Banknak a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek helyreállításáról szóló ajánlása alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében

kerül sor [Szja tv. 1. számú melléklet 7.21. pont];]

-        az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezései végrehajtása következtében megszűnt kötelezettség [Szja tv. 1. számú melléklet 7.28. pont];

-        a természetes személyek adósságrendezési eljárásában

• az adóssal, adóstárssal a bíróságon kívüli adósságrendezés során kötött megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezségkötés, valamint az egyezség módosítása során elengedett követelés,
• az a követelés, amelyet az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságtörlesztési határozat, az adósságtörlesztési határozat módosítása, valamint a mentesítő határozat alapján nem kell megfizetnie,
• a hitelezőkkel kötött megállapodásban, egyezségben, a bíróság által hozott adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás vagy adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól juttatott összege havi átlagban nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét

[Szja tv. 1. számú melléklet 7.29. pont];]

A nem banki szolgáltatás keretében kamatmentesen, vagy kamatkedvezménnyel adott kölcsönök esetén a Szja tv. 72. §-a értelmében kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, ha a kifizető (munkáltató) magánszeméllyel szemben fennálló követelésére (kölcsönre, tartozásra) nem számítja fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot. A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kölcsön nyújtójának ténylegesen fizetett kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a mindenkor fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani.

A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 % szja-t és 22 % eho-t kell fizetnie. Az adót és az ehót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani [Szja tv. 72. §]; eho tv. 3.§ (1) bekezdés bb) pont].

Ezen…