A járványügyi válság miatt még jobban előtérbe kerülnek az okiratok digitális hitelesítési kérdései. Bár a jogszabály egyértelmű, mégis több szakértő igyekszik aggályokat megfogalmazni az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) kapcsán. Köztük akad olyan is, ami egyesen azt állítja, hogy az AVDH nem funkcionálhat cégszerű aláírásként. Szerencsére tévednek.

Nehéz a tévhitekkel mit kezdeni, hiszen az EU által elismert, de a középkorú lakosság születését követően létrejött PKI alapú és az állami nyilvántartásokkal kombinált elektronikus aláírások (AVDH) különösen mostoha sorsra vannak ítélve, mintha mindenki a kétkedő vélelmeivel és kétségeivel azok bukását várná. Történelmileg a nyomdatechnika hasonló sorsúnak indult. Az írott pergamennel szemben Gutenberg első nyomdáiban, karakterekből álló nyomtatott bibliát az egyház – egyes irodalmi művek szerint az ördög eszközének – minősítette. Később a nyomtatott betű elismert formája lett a tudás közvetítésének, óriási tempóban növelve az általános műveltséget, ami a jelenkorhoz vezetett. Most hasonló a helyzet az AVDH-val is, de itt talán elég lesz néhány hónap a tisztánlátáshoz.

A cégszerű aláírás egyáltalán nem tollal való aláírást jelent, de az elektronikus tanúsítvánnyal való aláírás sem kötelező módja a cégjegyzésnek, sőt az aláírásminta már nem is kötelező tartalmi elemi a cégbírósági cégbejegyzésnek, vagy változásbejegyzésnek. Az AVDH-t tiltó szabály tehát nincs!

Miért lehet az AVDH cégszerű aláírás? 

Végső soron bármely okirat hitelességét a bíróság fogja vizsgálni, amely annak hitelességét a polgári perrendtartás szabályai szerint fogja vizsgálni (Pp. 325.§). Márpedig az AVDH ott tételesen fel van sorolva! Ha az okiratból kitűnik az írásbeli cégképviselet, akkor a bíróság az AVDH-zott iratot érvényesnek fogja tekinteni és a tartalma szerint azt a cég nevében tett nyilatkozatnak fogja minősíteni. Ezt firtató bírósági jogesetről, gyakorlatról nem lehet tudni, viszont a bíróságok elfogadják az AVDH-val készült dokumentumokat. 

Sőt! Többes…