Az adóhatóság sokat nem sok írásos összefoglalót tett eddig közzé a honlapján az adóellenőrzés elektronikus módon való lefolytatásáról: számszerűen nullát. Az adóhivatal Ellenőrzési Főosztályának munkatársa által írt szakcikk és a gyakorlati tapasztalatok alapján lehet áttekinteni, hogy mi is változott az adóellenőrzések során.

A NAV honlapján az ellenőrzés szóra kapott 876 találat között nincs a Központi Irányítás részéről készült adóellenőrzési útmutató 2018 után. A hivatal azonban kiválaszt néhány munkatársát, akik publikálhatnak egy erre kiválasztott folyóiratban. Itt jelent meg 2018. márciusában egy írás, amely még akkor íródott, amikor még a hivatal törvényi felmentést élvezett (Eüsztv. 108.§ (6a)), így visszautasította a cégkapumegbízottól és az ügykezelőtől kapott beadványokat, ha beküldő előzetesen nem regisztrálta a meghatalmazását. 2019-től megszűnt a visszautasítási lehetőség, és az elektronikus ügyintézés jogosultságait taglaló információs füzet szerint a NAV nem vizsgálja az eljárási jogosultságot, mégis az a tapasztalat, hogy az ügyintézők a cégkapu ügykezelője által beküldöttekhez EGYKE-t követelnek. Egyelőre tehát nehéz feldolgoznia a kézbesítés és a tevőleges cselekmény közti különbséget a revizoroknak.

Az adóhatóság most már százból százszor elektronikusan állítja ki a megbízólevelet, kivéve, ha magánszemély ellen folyik az ellenőrzés. A magánszemélyeknél még mindig divat, hogy  „kérem fáradjon be átvenni a megbízólevelet”, holott a NAV már annak ellenére figyelembe vette az ügyfélkapu létezését, hogy ez adójogilag csak 2019.07.01-től lép (lépett) be. Így azoknak a magánszemélyeknek is a tárhelyükre kézbesíthetett (volna) az adóhatóság, akik egyébként nem kötelesek elektronikus ügyintézésre.

A hivatal a megbízólevél mellé egy „értesítés” elnevezésű irományt is kézbesít, amely nem is idézés, de nem is tájékoztatás, inkább egyfajta felhívás. Ebben felsorolják, hogy milyen…