Nepstupn dokument, nutn pihlen
Input:

Ráaktiválás kezelése és adózási hatása

Garantált 2017.05.23, , Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

4.5 Ráaktiválás kezelése és adózási hatása

Ruszin Zsolt

4.5 Ráaktiválás kezelése és adózási hatása

Alkalmazási terület

A tárgyi eszközök bővítése során ráaktiválása továbbra még mindig nem jól szabályozott terület a számviteli törvényben. A tárgyi eszköz bővülésekor nem feltétlenül lesz az adott eszköz értékesebb, de élettartama sem hosszabbodik meg automatikusan. Az sem igaz, hogy a beszerelt újabb alkatrész, az élettartamra növelő hatással van, vagy az változtatja a maradványértéket, mert az eszközök közül egy részt csak azért tart fenn az adózó, hogy a cserét elkerülje. Jellemzően ilyen bővítés a számítástechnikai eszközök felújítása, ahol egy modem, vagy egy hálózati kártya beszerelését szinte azonnal el lehet számolni, ha azt az eredeti értékcsökkenési alapra vettjük. Nincs viszont szükség arra, hogy a valós összkép sérüljön, tehát az eljárás e nélkül is szabályos.

A módszer bemutatása

A számviteli törvény részletesen rendelkezik az eszközök beszerzési előállítási értékéről, de „elfelejti“ kezelni azt az esetet, amikor az eszköz bővül. A kiskapu abban rejlik, hogy a törvény szövege (Szvt. 52. § (3) és 53.§ (5)) csupán lehetőségként említi az értékcsökkenés megváltoztatását, nem kötelezettségként. Íme: „Ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni“. Ha a lehetőséggel nem élünk az értékcsökkenés a ráaktiválás követő tempóban folytatódhat, vagyis a kisebb értékű felújítások szinte azonnali értékcsökkenést „szenvednek el“. (Lásd még: Társasági adó - számítástechnikai termékek szupergyors écs-je) A módszerrel szemben kialakított hivatali álláspont arról beszél, hogy az értékcsökkenést kötelező csökkenteni és a ráfordítás arányában a maradványértéket, vagy a hasznos élettartamot növelni. A szokvány-esetek azonban a technikai fejlődést, a jobb színvonalat, az adott időtartamon belüli hasznosabb kihasználást is szolgálhatják, illetve a nyilvántartási értékkel már nem rendelkező eszközök esetében a felújítás értéke egyáltalán nem biztos, hogy akár egyetlen évvel is megnöveli az adott eszköz felhasználhatóságát (55/2008. Számviteli kérdés). Ezért nincs helye általánosságban is szigorral kezelni a kérdést, viszonylag alacsony értékű eszközök esetében a méricskélés pedig ütközhet a tartalom elsődlegességének a formával szembeni elvével.

Kockázatok, hibalehetőségek, csapdák

Ne alkalmazza ezt a trükköt az az adózó, ahol az adóhatósággal szemben felmerülő jogvitát a vezetőség, vagy a tulajdonos nem kívánja végigvezetni, az eljárás bizonyos szintén inkább álláspontja érvényesítése nélkül visszavonulna (pl. a másodfokú adóhatóságtól kapott elutasító határozat kézhezvételekor).

Ne alkalmazza ezt a trükköt az a vállalkozás, vagy egyéb szervezet, ahol nincs, és a közeljövőre sem valószínűsíthető társasági adó fizetési kötelezettség.

További kihatások

Csak a meghatározó eszközt kellett korábban figyelni

A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módosítását korlátozta az az előírás, mely szerint azt csak „a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél“ lehet alkalmazni. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolták vissza, hogy a törvény egyéb előírásaival összhangban nem indokolt e korlátozás (Szvt. 53. § (3)) 2002. január 1-jétől hatályos módosítás a hivatkozott szövegrész hatályon kívül helyezésével lehetővé tette a – törvényben rögzített feltételek mellett – a terv szerinti értékcsökkenés módosítását valamennyi immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Az előírás változatlanul lehetőségként említi a módosítást.

A kisebb értékű felújítások nem önálló eszközök

Gyakran követik el a könyvelők ezt a hibát, hogy az önálló működésre képtelen eszközöket egyedi módon tartják nyilván. Pedig pl. egy számítástechnikai alkatrész a körülvevő többi részegység hiányában működésképtelen. Ezért az kizárólag az eszköz bruttó értékének növekedéseként vehető nyilvántartásba. A törvény előírása szerint ugyanis tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét. A felújítások, karbantartások során képződő, vagy formálódó elemek az eszköztől külön való nyilvántartása nem egyeztethető össze a számviteli törvénnyel (ezzel a hivatali álláspont is egyező álláspontot képvisel 24.2007. Számviteli kérdés).

Példák

A „Leprogramozom“ Betéti Társaság hardver fejlesztést hajt végre. Minden számítógépbe új alaplapot és processzorokat helyeznek, több esetben cserélik, vagy az alaplapba integrált eszközök nyomán kiiktatnak néhány addig használtban tartott kártyát (de megtartják pótalkatrésznek). A számítástechnikai eszközök egyedi

 

Annak érdekében, hogy az Önnek legjobb olvasási élményt nyújthassuk oldalunkon, cookie-kat használunk. A cookie-król, illetve használatukról részletesebb információkat a következő linken találhat: ide. Amennyiben a "folytatás" gombra kattint, vagy tovább használja oldalunkat, Ön tudomásul veszi a cookie-k használatát.