5.4.16.1 Törvénymagyarázatok
Veress Attila, Siklósi Ágnes
38. §
(1) A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában.
(2) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
a) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét,
b) szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét,
c) a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő – tartalékot,
d) a 36. § (1) bekezdésének f) pontja alapján tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni.
(3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
a) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési) értékét,
b) átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget,
c) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget,
d) a 33. § (2) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegét,
e) a (2) bekezdés szerinti lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet,
f) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére – az arra illetékes testület által megszavazott, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét,
g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló – tartalékot.
(4) Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik.
(5) A (3) bekezdés szerinti lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő.
(6) A lekötött tartalék feloldását – a (4) bekezdés szerinti pótbefizetés kivételével – a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.
(7) Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján a részvénytársaság alaptőkéjét a lekötött tartalék javára – az alaptőke terhére képzett tartalékként – szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszállítás összegét a lekötött tartalékba kell átvezetni. Az így átvezetett összeget a lekötött tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni.
(8) A (7) bekezdés szerint elkülönített lekötött tartalékot csak a jogszabályban meghatározott módon lehet megszüntetni: veszteségrendezésre – az erről szóló döntés időpontjával – az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, illetve alaptőke-emelésre – a tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával – a jegyzett tőkét növelő tételként.
(9) A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.
A lekötött tartalék olyan vagyonrészek saját forrása, amelyet a mérlegkészítéskor nem lehet kivonni a vállalkozásból. A lekötött tartalék növekedése alapvetően kétféle változást okoz a vállalkozások vagyonszerkezetében:
– a saját tőke összetételét változtatja meg, azaz a lekötött tartalék növekedésével párhuzamosan
t csökken a tőketartalék (tőketartalék lekötési jogcímei miatt),
t csökken az eredménytartalék (eredménytartalék lekötési jogcímei miatt),
t „átmenetileg” csökken a jegyzett tőke
– növeli a saját tőke összegét a lekötött tartalékon keresztül
t a társaság tagjai által a vállalkozás vagyonvesztése miatt teljesített pótbefizetés összegével,
t a külön jogszabály alapján átvett pénzeszközök, egyéb eszközök értékével.
A lekötött tartalék növekedése tőketartalékból, azaz tőketartalékból kell lekötni
1. Szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét
A korábbi (1992. évi I. törvény a szövetkezetekről) a fel nem osztható vagyont a szövetkezeti vagyon részeként definiálta. A 2000. évi CXLI. törvény az új szövetkezetekről a szövetkezet tőketartalékának vagy, ha ez nem nyújt fedezetet az eredménytartalékának az alapszabályban meghatározott hányadát fel nem osztható vagyonná minősíti és ezt a lekötött tartalékba helyezi. A fel nem osztható vagyon az alapszabályban meghatározott célok megbízható, tartós teljesítésének fedezetét szolgálja. A 2006. évi X. törvény már a fel nem osztható vagyont a saját vagyon részeként nem nevesíti. A törvény átmeneti rendelkezésének értelmében az ezen törvény hatálybalépésekor már működő bejegyzett szövetkezeteknek az alapszabályuk módosítása keretében rendelkezniük kell a meglévő elkülönített fel nem osztható szövetkezeti vagyon (ami korábban a tőketartalékból került elkülönítésre) felhasználásáról, illetve arról, hogy azt a közösségi alapba helyezik vagy a lekötött tartalékon belül egyéb célra elkülönítetten mutatják ki. Ebből következően a fel nem osztható vagyon tőketartalékból történő lekötése már érvényét veszítette. A szövetkezet az adózás utáni eredményének egy részéből, a közgyűlés által meghatározott mértékben közösségi alapot képezhet juttatások és támogatások fedezete céljából.
2. Más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő – tartalékot
A finanszírozó bank egy hitelszerződéshez kapcsolódóan az eszközök esetében jelzálogszerződéssel elidegenítési tilalmat köthet ki, sőt akár a hitelszerződésben előírhatja, vagy a hitel igénybe vevője maga vállalhatja a forrásoldalon való elkülönítést. Ennek megfelelően a hitelszerződésben meghatározott összegben a tőke –, illetve az eredménytartalék egy részét le kell kötni vagy éppen saját elhatározás alapján le lehet kötni. Ha vállalkozásnak van tőketartaléka, akkor akár saját elhatározásból, akár a bank kezdeményezésére a hitelszerződésben foglaltaknak megfelelően történik a lekötés célszerű a tőketartalék nulla egyenlegéig a tőketartalékból és feletette az eredménytartalékból kivezetni a kötelezettség fedezetét. Az elkülönítés nem kötelező, de a Sztv. 90. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a kiegészítő mellékletben kötelező bemutatni azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáit és formáit.
3. A pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök azon részét amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni
A 2003. évi LXXXVI. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 14. § (1) alapján a Munkaerőpiaci Alaprész pénzeszközeiből támogatható a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképző iskolában, a központi képzőhelyen, a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 52. §-ának (2) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnél, illetve a felsőoktatási intézményben – szakképesítést nyújtó képzés, valamint a szakmai tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján beszámítható szakmai alapozás keretében – folytatott gyakorlati képzés ellátásához szükséges tárgyi feltételeknek a fejlesztésére irányuló beruházás. Az alaprész pénzeszközeiből nyilvános pályázat alapján beruházási célú támogatás nyújtható a szakképző iskola fenntartójának – költségvetési éven átnyúló finanszírozású – térségi integrált szakképző központ létrehozására. A törvény alapján a pályázat útján kapott beruházási célú támogatás összegét a tőketartalékba kell helyezni, majd azt a lekötött tartalékba át kell helyezni. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni. Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatással megvalósított létesítményt a szerződésben meghatározott idő előtt megszünteti, illetőleg azt nem a támogatási szerződésben meghatározott rendeltetésének megfelelően használja, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap kincstárnál vezetett számlájára az alaprész javára vissza kell fizetni. A visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot – a lekötött tartalék megszüntetése után – kell csökkenteni.
Az ilyen címen kapott támogatással kapcsolatos elszámolások
1/1. Kapott támogatás a pénzmozgással egyidejűleg:
T 384. Elszámolási betétszámla
K 412. Tőketartalék
1/2. Átvezetés a tőketartalékba:
T 412. Tőketartalék
K 414. Lekötött tartalék
2. A lekötött tartalék megszüntetése a támogatási szerződésben kijelölt határidő leteltével:
T 414. Lekötött tartalék
K 412. Tőketartalék
VAGY, ha a támogatás nem a kijelölt célra kerül felhasználásra vagy a támogatásból létrehozott létesítményt megszünteti:
2/1. „rendezés”:
T 414. Lekötött tartalék
K 412. Tőketartalék
ÉS
2/2.1 kölcsönként állományba vétel:
T 4. Tőketartalék
4. Rövid lejáratra kapott kölcsönök
2/2.2. Visszafizetés:
T 4. Rövid lejáratra kapott kölcsönök
K 3. Elszámolási betét
2/2.3. Kamat fizetése:
T 8. Fizetett kamatok
K 3. Elszámolási betét
A lekötött tartalék növekedése eredménytartalékból, azaz eredménytartalékból kell lekötni
1. A visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési) értékét.
A visszavásárolt tulajdonosi részesedés egy „bizonytalan” jegyzett tőke részt jelent. Nem véletlen, hogy a mérlegben a jegyzett tőke alatt a tájékoztatás céljából a névértéken számított összeg megjelenítésre kell, hogy kerüljön és a várható „dupla” vagyonvesztést elkerülése végett a saját részesedések visszavásárlási értékét az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell áthelyezni.
Miért a megszerzési érték jelenti a lekötési jogcímhez tartozó összeget?
Tekintsük a következő esetet!
A korábban visszavásárolt és bevont részvények névértéke 1.000, visszavásárlási ára:
a) eset 800
b) eset 1.100
a) eset:
T 887. Rendkívüli ráfordítások 800
K 373. Visszavásárolt saját részvények 800
és
T 411. Jegyzett tőke 1.000
K 987. Rendkívüli bevételek 1.000
A vagyonvesztés összege (saját tőke csökkenés):
| Jegyzett tőke csökkenés | –1.000 |
| Eredményváltozás (1.000 – 800) | +200 |
| Saját tőke csökkenés összesen | –800 |
b) eset:
T 887. Rendkívüli ráfordítások 1.100
K 373. Visszavásárolt saját részvények 1.100
és
T 411. Jegyzett tőke 1.000
K 987. Rendkívüli bevételek 1.000
A vagyonvesztés összege (saját tőke csökkenés):
| Jegyzett tőke csökkenés | –1.000 |
| Eredményváltozás (1.000 – 1.200) | –100 |
| Saját tőke csökkenés összesen | –1.100 |
A vagyonvesztés mindkét esetben a visszavásárlási érték összegével egyezik meg és mivel a lekötés célja a halmozott vagyonvesztés elkerülése a lekötési jogcímhez tartozó összeg a visszavásárlási érték.
2. Átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget.
A Számviteli törvény 140. § (5) alapján az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg- tervezetében a saját tőkén belül a lekötött tartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell képezni az átalakulás napjáig várható vagyonvesztésre. A 140. § (6) bekezdése alapján az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre (a vagyonfelértékelése miatti adó) a lekötött tartalékban kell fedezetet képezni, ha arra más módon nem képeztek fedezetet.
3. Az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget.
Ha a vállalkozó az alapítással-átszervezéssel, illetve a kísérleti fejlesztéssel összefüggésben felmerülő tételek aktiválása mellett dönt, akkor az aktivált tételek összegében a tárgyévi eredmény ugyan magasabb lesz, az osztalékfizetési lehetőségek mégsem lesznek kedvezőbbek, hiszen az aktivált értéknek megfelelő összeg csökkenti az eredménytartalékot és átkerül a lekötött tartalék közé. A későbbi időszakokban a korábban aktivált érték csökkenésével párhuzamosan eredménytartalék szabadul fel.
4. A beruházási céllal felvett devizahitelek és devizakötvény kibocsátások nem realizált, elhatárolt árfolyamvesztesége és az erre képzett egyéb céltartalék különbözetét.
Ha a vállalkozás a Számviteli törvény 33. § (2) bekezdése alapján:
– a devizakészlettel nem fedezett külföldi pénzértékre szóló,
– beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz vagy vagyoni értékű joghoz kapcsolódó,
– hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozás esetén,
– a fordulónapi értékelésből adódó
veszteség-jellegű árfolyam-különbözetet elhatárolja, akkor az elhatárolás halmozott összegére a hitelfelvételétől eltelt idő és a hitel figyelembe vehető futamidejének (a hitel vagy kötvénytartozás futamideje és a hitelből finanszírozott eszköz hasznos élettartama közül a rövidebb „futamidőt” jelenti) arányában céltartalékot kell képeznie. Az összevont árfolyamveszteség és a hitel átértékeléséből adódó veszteség-jellegű árfolyam-különbözet közül a kisebb veszteség határolható el. Ha az összevont árfolyam-különbözet nyereség, vagy a hitel átértékelési különbözete nyereség tartalmú elhatárolás számolható el. Az elhatárolást a törlesztések alkalmával arányosan fel kell oldani, a hitel lejáratakor (visszafizetésekor) teljes összegében fel kell oldani. Ha a hitelből, kötvénykibocsátásból finanszírozott eszköz kikerül a vagyonkörből az időbeli elhatárolást szintén vissza kell vezetni. Az elhatárolás halmozott összegének és a vonatkozó céltartalék összegének különbségét („A–C” különbözetet) az eredménytartalékból le kell kötni. Az „A”–„C” különbséget minden fordulónapra vonatkozóan újra kell számolni és a lekötött tartalékot annak megfelelően az “aktuális” „A–C” különbségre kell igazítani. Ha az elhatárolás teljes összege feloldásra kerül, akkor a lekötött tartalékból a különbséget az eredménytartalékba vissza kell vezetni.
5. A lekötendő tőketartalék összegét, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet.
Az eredménytartalékból történő lekötést a törvény előírásai alapján akkor is meg kell tenni, ha az eredménytartalék emiatt negatívvá válik, vagy akár már a lekötést megelőzően negatív egyenlegű volt. A tőketartalékból történő lekötés csak maximum annak pozitív összegéig lehetséges, az azt meghaladó összeget az eredménytartalék terhére kell elszámolni.
6. A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére – az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét.
A Gt. 120. § (1) bekezdése alapján a társasági szerződés feljogosíthatja a korlátolt felelősségű társaság taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni a
– azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető,
– a pótbefizetés teljesítésének módját,
– gyakoriságát,
– ütemezését,
– valamint a visszafizetés rendjét.
A Gt. 143. § (2) bekezdése értelmében egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy
b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi.
Ebben az esetben, ha a pótbefizetés lehetőségét a társasági szerződés tartalmazza, akkor első körben a veszteség csökkentésének, illetve a kötelezettségek kifizetésének lehetséges forrása a pótbefizetés lesz. A társaság által így megkapott pótbefizetés összege a saját tőke összegét növeli a lekötött tartalékon keresztül. A tulajdonos (tag) vállalkozás saját tőkéje pedig az átutalt pótbefizetés összegével kell, hogy csökkenjen. A törvény a tag vállalkozás esetében a saját tőke csökkenését az eredménytartalékon keresztül írja elő. Abban az esetben, ha a taggyűlési határozat a pótbefizetés egy részét vagy teljes egészét a fordulónapot követő időszakban rendeli el, a tag vállalkozásnak a következő időszakban teljesített pótbefizetés összegét előre ki kell venni az eredménytartalékból és át kell könyvelni a lekötött tartalékba. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a következő időszakban kifizetésre kerülő pótbefizetés a tárgyévi osztalék lehetőségek számításakor az osztalék forrásaként lépjen elő, és így az osztalék és a pótbefizetés együtt halmozott vagyonvesztést okozzon. A következő táblázatban összefoglalva megtalálhatók a pótbefizetéssel kapcsolatos elszámolások a társaság és a tulajdonos vállalkozás(ok) esetében is.
Összefoglalva a pótbefizetések elszámolása a társaságnál és a pótbefizetést nyújtó tag vállalkozásnál a következő:
| Gazdasági esemény megnevezése | Társaság (kft.) | Tag vállalkozás(ok) |
| Tárgyévben megkapott/átutalt Pótbefizetés | T 3. Pénzeszközök K 4. Lekötött tartalék | T 4. Eredménytartalék K 3. Pénzeszközök |
| Tárgyévben megszavazott következő évi pózbefizetés | NINCS KÖNYVELÉS | T 4. Eredménytartalék K 4. Lekötött tartalék |
| Visszafizetett/visszakapott Pótbefizetés | T 4. Lekötött tartalék K 3. Pénzeszközök | T 3. Pénzeszközök K 4. Eredménytartalék |
Megjegyzés:
A tag vállalkozás esetében, ha a pótbefizetést a taggyűlés a korábbi időszakban megszavazta, akkor a pótbefizetés teljesítésének elszámolásával párhuzamosan a lekötött tartalékot vissza kell rendezni, azaz:
Teljesített pótbefizetés:
T 4. Eredménytartalék
K 3. Pénzeszközök
ÉS
T 4. Lekötött tartalék
K 4. Eredménytartalék
Mindezek alapján tehát a lekötött tartalékba kell helyezni eredménytartalékból a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) az illetékes testület által a mérlegkészítés napjáig megszavazott és a fordulónapig még pénzügyileg nem rendezett veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetéseket.
7. Más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló – tartalékot.
Saját elhatározás alapján a lekötés a tőketartalék nulla egyenlegéig a tőketartalékból, felette pedig az eredménytartalékból történik, például egy olyan eszköz könyv szerinti értékében, melyet csak meghatározott körülmények megléte esetén lehet értékesíteni. A következőkben a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény és a Szövetkezeti törvény (más jogszabályok) eredménytartalék lekötésével kapcsolatos kiemelt előírásai kerülnek tárgyalásra.
Fejlesztési tartalék
A Tao. Tv. alapján egy következő időszak(ok)ban várható beruházás (ide nem értve a nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházást, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést) esetében a beruházással kapcsolatban várható ráfordítások összege adóalap csökkentő tételként számolható el. Az adóévben az eredménytartalékból a „várható” ráfordítások összegét át kell vezetni a lekötött tartalékba. Az így elkülönített és egyben adóalap csökkentő tételként figyelembe vett összeg nem lehet nagyobb, mint az adózás előtti eredmény 25 százaléka, de maximum 500 millió forint. Az így elkülönített összeg az adóévet követő négy adóévben csak akkor szüntethető meg pótlólagos adókötelezettség nélkül, ha a beruházás megvalósult. A tartalék önellenőrzéssel is feloldható, de ebben az esetben az elmaradt társasági adót a késedelmi pótlékokkal együtt meg kell fizetni. A beruházásra fel nem használt fejlesztési tartalékra is az önellenőrzés szabályai vonatkoznak.
Közösségi alap miatti lekötés a szövetkezeteknél
A szövetkezet közgyűlésének döntése alapján az adózás utáni eredmény felhasználható közösségi alap képzésére is, melyet a lekötött tartalékban kell elkülönítetten kell kimutatni. Ezt a lekötött tartalékon belül elkülönítetten kell nyilvántartani, és az összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni.
A közösségi alapból finanszírozott juttatások és támogatások, amelyeket a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára biztosít a szövetkezet az alapszabályban meghatározott feltételek szerint, a következők lehetnek:
– szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési támogatás, nyugdíj kiegészítés, üdülési támogatás, stb.),
– oktatási támogatás,
– kulturális támogatások,
– közművelődési támogatások,
– sporttevékenység támogatása
– egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítása.
A lekötött tartalék növekedése a jegyzett tőkével szemben
Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági társaság jegyzett tőkéjét a lekötött tartalék javára – az alaptőke terhére képzett tartalékként – szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszállítás összegét a lekötött tartalékba kell átvezetni. Az így átvezetett összeget a lekötött tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni. A Gt. értelmében az így elkülönített lekötött tartalék kizárólag
– a társasági veszteségek csökkentésére,
– vagy utóbb a társaság törzstőkéjének/alaptőkéjének a felemelésére fordítható,
tilos abból a tagok/tulajdonosok javára kifizetést teljesíteni.
A törzstőke/alaptőke terhére képzett tartalék nem haladhatja meg a társaság törzstőkéjének/alaptőkéjének tíz százalékát.
8. A Számviteli törvény 2006. évi módosítása értelmében a lekötött tartalék növekedéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.
A lekötött tartalék csökkenése:
1. A lekötött tartalékot csökkenteni kell, fel kell oldani, meg kell szüntetni, ha már nem állnak fenn a lekötés okai. A megszűntetés, feloldás a képzésének megfelelően a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben történik. A saját tőke összességében nem változik, csak az összetétele, szerkezete.
2. A kapott pótbefizetést, ha az már nem szükséges a veszteség fedezetére, vissza kell fizetni a tagoknak, a lekötött tartalékkal szemben. Elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történhet.
3. A részvénytársaság esetén a lekötött tartalék javára elszámolt alaptőke leszállításból…
