A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény 39. szakasza pontosan kijelöli azokat a korlátokat, amelyeket a gyermekvállalással kapcsolatos ellátások „halmozódása” során figyelembe kell venni.

Ezek közül most azt az esetet vizsgáljuk, amikor ugyanazon gyermek tekintetében mind az édesanya, mind pedig az apa – a jogszabály alapján – jogosult lehetne valamely ellátásra. 

A témával kapcsolatban a legfontosabb előírás az Eb. tv. 39. § (6) bekezdésében találjuk, miszerint, ha szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES-re), vagy GYET-re, illetve CSED-re, GYED-re is jogosultak, választásuk szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.

Nincs tehát mód arra, hogy a szülők mindegyike egyidejűleg gyermekvállalással kapcsolatos ellátásban részesüljön. Például nem fordulhat elő, hogy a míg az édesanya a kisebbik gyermek után CSED-et kap, addig az idősebb testvére kapcsán az apa GYED-ben részesüljön.

Egyetlen kivételt ez alól a szabály alól a gyermekápolási táppénz jelenti. Például, ha az édesanya GYED-ben részesül, az édesapa ugyanazon gyermek vonatkozásában is igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt az Eb. tv. 39. § (7) bekezdése alapján. 

Ugyanakkor adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor célszerűbb az ellátást (jellemzően a GYED-et, illetve GYES-t) az apának igényelnie, viszont az édesanya otthonlétére, gondozására is kívánatos. 

Ez utóbbi az anya és gyermek szempontjából nem szorul magyarázatra, míg az apa számára az apa GYED igénylését az indokolhatja, hogy ő – a jövedelme alapján – lényegesen magasabb összegre számíthat, vagy esetleg a vállalkozóként a járulékterheit…