A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6.193. §-6.201. §-ai adnak lehetőséget a követelések engedményezésére. A követelések engedményezésének számviteli elszámolása tekintetében a Ptk. előírásaiból következően az adásvétel szabályait kell alkalmazni. (Így a követelés engedményezési szerződésében meg kell határozni mind a követelés jog szerint járó összegét, mind az ellenértékét).

Vásárolt követelés jellemzően engedményezés útján kerülhet a jogosult könyveibe. A vásárolt követelésekkel azonosan indokolt kezelni azokat a vevői- és egyéb követeléseket is, amelyeket a vállalkozó:

• térítés nélkül,
• jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor,
• tulajdonosként a jegyzett tőke leszállításához (tőkekivonással) kapcsolódóan, valamint
• egyéb követelés ellenében

kapott.

A térítés nélkül kapott követelést piaci értéken, a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kapott követelést a vagyonfelosztási javaslatban szereplő értéken, a jegyzett tőke leszállításához kapcsolóan és az egyéb követelés ellenében kapott követelést a megállapodás (a szerződés) szerinti értéken kell állományba venni.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 29. §-a (8) bekezdésének és 47. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján a vásárolt követeléseket az engedményezés időpontjával az egyéb követelések között, a szerződés szerinti ellenértéken (vételáron) kell állományba venni. Ezzel egyidejűleg azt az összeget, amelyet a jogosult az adóstól érvényesíthet - ez jellemzően a követelés névértéke -, a 0. Nyilvántartási Számlák számlaosztályban kell nyilvántartásba vennie. 

A vásárolt követelés pénzügyi rendezésekor az adós által fizetett összeggel az egyéb követelés összegét kell csökkenteni, és ezzel egyidejűleg a 0. Nyilvántartási Számlák számlaosztályban nyilvántartott követelés összegét is módosítani kell. 

A vásárolt követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket alapvetően a pénzügyi műveletek egyéb bevétele és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása között kell elszámolni [Szt. 84. §-a (7) bekezdés m)-n) pontjainak, valamint a 85. § (3) bekezdés m)-n) pontjainak előírása alapján]. Így a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladóan kapott összeget az Szt. 84. §-a (7) bekezdés m) pontjának az előírása alapján a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. Mindaddig, amíg a vásárolt követelés vételára nem térül meg, addig a megtérüléseket teljes egészében a követelés csökkenéseként kell elszámolni, ezért a vételár megtérüléséig pénzügyi műveletek egyéb bevételeként nem kerülhet összeg elszámolásra.

Ha a követelés jogosultja a követelése ellenértékeként pénztől eltérő eszközt kap, akkor azt külön ügyletként kell kezelni, ahol az eszköz vásárlásából származó kötelezettség és a korábban megvásárolt (megszerzett) követelés egymással szemben kerül beszámításra. Az eszköz vásárlásakor az Szt. 27. §-a és 30. §-a alapján az eszköz értéke nő a kötelezettségekkel szemben, majd a kötelezettséget és a követelést egymással szemben össze kell vezetni. Amennyiben a kötelezettség összege - azaz a követelés ellenében kapott eszköz felek által elfogadott értéke - meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözetet ez esetben is a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni.

A vásárolt követelések értékelése – azaz behajthatatlanként történő leírása, értékvesztés elszámolása és visszaírása – a vevőkövetelésekkel azonosan történik.

Számlaösszefüggések:

1. Vásárolt követelés állományba vétele a szerződés, megállapodás szerinti értéken (vételáron)

T 369. Egyéb követelések

K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

2. Az ellenérték pénzügyi rendezése

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 

K 38. Pénzeszközök

3. Vásárolt követelés befolyásának elszámolása

- könyv szerinti érték összegéig
T 38. Pénzeszközök

K 369. Egyéb követelések

- könyv szerinti értéket meghaladó összegben
T 38. Pénzeszközök

K 975. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

4. Behajthatatlan követelés elszámolása

T 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

K 369. Egyéb követelések

[Kapcsolódó tétel: a követelés nyilvántartott értékvesztésének a kivezetése

T 3699. Egyéb követelések értékvesztése

K 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása]

5. Behajthatatlan követelésként leírt követelésre később befolyt összeg elszámolása, annak pénzügyi rendezésekor 

T 38. Pénzeszközök

K 975. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

6. Értékvesztés elszámolása a követelésre a mérlegfordulónapon

T 86. Egyéb ráfordítások

K 3699. Egyéb követelések…