A végelszámolási eljárások gyakran fejeződnek be úgy, hogy a társaság nem talál vevőt a készleteire, tárgyi eszközeire, ezért a tulajdonosok úgy döntenek, hogy ezeket - a vagyonfelosztási javaslatnak megfelelően - maguk között osztják fel. Ezzel viszont áfa-fizetési kötelezettségük is felmerülhet.
Az Áfa törvény 11.§ (2) bekezdésének d) pontja értelmében ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül az adóalany megszűnése, ha a megszűnése időpontjában olyan terméket tart a tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
Nagyon fontos, hogy az adólevonási jog ténye a döntő a kérdésben, és nem az, hogy azzal az érintett cég élt-e vagy sem.
A társaság megszűnése időpontjának – azaz az áfa rendszerben ellenérték fejében történő értékesítés teljesítése időpontjának - a cégbírósági törlés dátuma tekinthető.
Ezzel - legalábbis az áfa-bevallás szempontjából – az a probléma, hogy a cég törlése általában a végelszámolás befejezésének napjára (a záró beszámoló mérleg fordulónapjára) visszamenőleges hatállyal történik. Ezért a megoldás az, hogy a tárgyalt adókötelezettséget a záró (V3 jelzéssel ellátva) áfa bevallásban kell bevallani, mivel az ezt követő időszakra már nem nyújt be áfa bevallást a (már megszűnt, cégnyilvántartásból törölt) cég.
Amennyiben a társaság a záró-beszámolójában és a vagyonfelosztási javaslatában olyan eszközt szerepeltet (azaz az a tulajdonában van) amelyhez kapcsolódóan korábban adólevonási jog illette meg, a megszűnés miatt adófizetési kötelezettsége keletkezik.
A fizetendő áfa alapja az Áfa törvény 68.§. alapján a termék vagy az ahhoz hasonló termék megszűnéskor megállapított beszerzési ára (szokásos piaci ár), ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási érték lesz.
Lényegében ez az információ már a záró mérlegből, a vagyonfelosztási javaslatból is rendelkezésére áll a társaságnak. Ugyanis ezekben az eszközöket egyedileg kell értékelni és piaci áron kötelező kimutatni őket, azaz végeredményben a fizetendő áfa alapja megegyezik az eszközök beszámoló és vagyonfelosztási javaslat szerinti értékével.
Nézzünk néhány példát fentiekre!
A kereskedelmi tevékenységet folytató társaság saját üzleti használatra egy magánszemélytől beszerzett egy hűtőpultot, melynek beszerzési ára 550.000 Ft volt.
A végelszámolási záró beszámolóban és a vagyonfelosztási javaslatban a hűtőpult értékét 450.000 Ft-ban állapították meg.
A cég a hűtőpultot nem áfa alany magánszemélytől vásárolta, így nem illette meg adólevonási jog az eszköz beszerzéséhez kapcsolódóan, mivel a nem adóalany eladó azt nem is számolhatta fel. Ebből következően a végelszámolás befejezésekor, a társaság megszűnésekor, amennyiben a hűtőpult még a megszűnéskor a vállalkozás tulajdonában van, emiatt nem kell általános forgalmi adót fizetniük.
- A társaság saját üzleti használatra – azaz cégautónak - beszerzett egy személygépkocsit, melynek beszerzési ára 9.000.000 Ft + 27% áfa volt.
A végelszámolási záró beszámolóban és a vagyonfelosztási javaslatban a személygépkocsi értékét 6.500.000 Ft-ban állapították meg.
A személygépkocsi beszerzése nem továbbértékesítési céllal…
